Elektronika VFD óra


Forrás: 
sajat
Elektronika  VFD óra

Egész szép darab, olyan igazi retrós,műamyag és króm keveréke. Nem is hinné az ember, hogy orosz. Az biztos,hogy nem nixie cső. Akkor milyen ez?

ora1.jpg ora2.jpg ora3.jpg
Kiss Béla lászló képe

Üdvözöllek! úgy, ahogy írod, ez Vacuum Fluorescent Display Tube, azaz VFDT-kijelzőcső. úgy a működési elv, mint a vezérlése teljesen eltér a NIXIE- csőtől.(A NIXE a NIX 1 rövidítés (Numeric Indicator eXperimental No. 1) átalakításával jött létre - magyar találmány: Haydu testvérek - USA - 1951)

 

A nixie-cső a ködfénykisülés elvén (glimm-lámpa) működik, közös anóddal, a szám alakú (hideg)katódok gyújtófeszültsége kb +110-160V típustól függően, és Ne-gázzal vannak töltve. A vezérlés BCD 1248-kóddal, valós időben történik. A BCD-decimális dekódolás és meghajtás cél IC-vel (SN74(1)41), vagy diszkrét, tranzisztoros áramkörrel történik. Az inaktív számkatódok +50V-ra elő vannak feszítve, hogy egyszerre csakis a vezérel katód kontúrja látszódjék.

 

A VFDT fluoreszcencia-elvű, +30V fűtőfeszültséget igényel, a szegmensek gyújtási feszültsége TTL-szint, és időmultiplex-vezérléssel működik (a szegmensek gyors egymásutánban, az időalapjel-generátor kialakításának függvényében vannak kijelezve, ezért "vibrál", ha elfordítjuk a fejünket előtte)

 

A kétféle csőtípust sokan és következetesen keverik egymással, holott semmi közük egymáshoz, ma annyi, hogy mindkettő szép, és retró, globálisan 30 éve halott technika, bár a szovjetek még a '90-es évek elején is gyártottak VFDT-vel órát.

NGA képe

Raktam fel belső fotókat

NGA képe

Na végre ezt is tudom.

 

500-ról lealkudtam 400-ra a piacon. Kábel levágva. Kis forrasztás, és már ment is. Ezek akkor tovább birják mint a Nixie-k ugye?

Kiss Béla lászló képe

Elvben igen, mivel itt katódporlás (getter) egyáltalán nincs. Gyakorlatban azonban, ha nem feszítik túl a nixie-ket, akkor az általános típusokon (Z560, 573 - NDK gyártm.) nem, vagy csak minimális sötétedés látszik 30év üzem után:O) A VFDT, a NIXIE, és a LED-kijelző is gyakorlatilag örökéletű.

sajnos, igen.

Én legalábbis ezt tapasztaltam, több szovjet (orosz) órát "elnyűve".

Nagyon kényes a fűtőszál üzemeltetése, könnyen elveszíti az emmiszió képességét, alá-, vagy főlé fűtés esetén.

Pontosan úgy, mint a törpefogyasztású telepes csővek esetében....

 

Bocsi !  a getter egészen más dolog: gázlekötő anyag, amit az elektroncsővekben, leszívásnál a maradó gáz lekötése végett behelyeznek, üzemeltetés közben a hő miatt a cső tetejére kicsapódik....

 

Szerintem egyedűl a LED -es kijelzőkre lehet mondani, hogy "örökéletűek".

 

Nagyon szép óra, nekem tetszik.  Gratulálok a bemutatásához !

Kiss Béla lászló képe

Köszi az infót! Én úgy tudtam, hogy a getter, mint jelenség van jelen. A csövek elhasználódási fokára lehet következtetni a ballon oldala és a leszívócsonk köré kicsapódó rétegből. Valóban: új csöveknél csak a csaonk közvetlen környezetében léátható, öregebb, használtabb cucc esetén már körben, a paláston is, de az inkább feketés.

Nixie-csőnél ez nyilván nem játszik, mert gáztöltésű, ott csak a katódporlás látható.

 

Köszi a kiigazítást, üdv!!

Laki Géza képe

"üzemeltetés közben a hő miatt a cső tetejére kicsapódik...."

 

 

csövek.JPG

 

 

Ezeknél már kicsapódott,ahogy a képen is látszik,(sárga nyíl)pedig még "szűz"csövek,nem voltak beüzemelve.

Nem inkább a lila színnel jelölt gyűrűknek van a kicsapódásban  szerepük?

Kérdésedre: Igen.  Mivel ez a gyűrű tartalmazza azt az anyagot, aminek a cső nagyfrekvenciával történő, rövid idejű fellizzítása során "elpárolog".

Eredetileg ez a gyűrű egy "U" profilból van, amibe belepréselik az anyagot.

 

Szakmai zsargonban szokás a kicsapodást is getternek  (getter-réteg) mondani és általában a sötétségéről "megmondani" a cső korát, de ez nem megbízható, hiszen függ a technológiától, a getterező anyag összeállításától.

 

Különféle csőkonstrukciók esetében a getteranyag elhelyezése is változik, van amikor pl. alul, egy félkagyló-szerű valamiben helyezkedik el....

 

Bővebben az elektroncso.hu oldalon.....

Még annyit, hogy "szűz" cső elvileg nem kerülhetett ki felhasználóhoz, kereskedelemben,  volt mindig egy bizonyos óraszám, amit "illett" végig üzemelni. (égetés)  + a mérés végellenörzéskor.

Ez minden vákumtechnikai termék esetében kötelező volt, ha a minőségre ügyelni akartak.  (tehát pl. az izzólámpára is)

Ugyanezen elgondolásból eredendően működtek az un. "hevertető raktárak", vagyis ide gyártottak, aztán jött a végellenörzés, és utána az eladás.....

 

Ez mára már nem biztos, hogy igaz a gyártott nagy mennyiségek miatt,  hiszen egyszerűbb "cserélni" a  megalapozottan kifogásolt árut.

Elektroncsővet meg kb. 25 éve már nem is gyártanak hazánkban....

Sajnos a fluorescent kijelzők igen is el tudnak fáradni. Van nekem is egy orosz órám, mondjuk abban egy ballonba van az egész kijelző, és már nem az igazi. Hifi-tornyokba videókba és deckekbe is tettek ilyen elven működő kijelzőt, és sajnos vannak olyanok amiket már alig lehet látni. Nixiket nem ismerem, de például a "piroskapcsolós" elosztókban is el tud fáradni a glimmlámpa, gyakran ugy elgyengülnek hogy még villognak is. A ledes kijelzők biztosan túlélik a nixit és a fluorescent-et üzemidőben, de szerintem látványban nem versenyezhet egyikkel se.

panblue képe

Üdv!

Mintha Atesznál ilyet láttam volna..vagy hasonlót :)

Real-retro :)))))

panblue

Szerbusz Péter:)
Igen jól láttad pont a szekrény mellett van a szélső-bal oldali hangfal oszlopok "Epicure" tetején.
Atesz