Lafayette LR-1000T sztereó rádió-erősítő
Kiss Béla lászló, 2014, december 22 - 00:34
Forrás:
sajátEgy, a korát meghazudtoló műszaki színvonalú készülék 1968-ból, Amerikából, a Lafayette Radio Co. gyártmánya. Különlegessége, hogy az FM-tuner 4db IC-t és egy bemeneti FET-et tartalmaz, mindez 1968-ban! Hasonló innovációkat vonultatott fel ezidőtájt a Sherwood is. Tipikus amerikai készülék. Egyszerű, de elegáns: lásd a különféle színű üzemmódjelző lámpákat. Teljes mértékben félvezetőkből épül fel a gép. Érdekessége még, hogy az FM-zajzár köszöbszintje szabályozható az előlapon.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Preview
Üdv!
Szép kis masina,nekem a sansui receiver-eket juttatja eszembe,szinte kiköpött Sansui 310-es :D
panblue
Köszönöm, szerencsére belülről is teljesen érintetlen. Bevallom őszintén, kelle gy kis képzelőerő ahhoz, hogy a 310-est lássam benne. A front arányai és elrendezése tényleg hasonlít.
Szia!
Tetszik a vas!
Valóban szép állapotban maradt fent!
Atesz
Köszönöm! Egy kis légy azért van a levesben: noha sehol sem találtam erre utalást a gépen, és a neten sem vonatkozó infót, de hétszentség, hogy ez a rádió Japánban, és nem a "nagy vízen túl" készült. Noha amerikai a kapcsolt hálózati kimenet a gép hátlapján, a hátlap kivitelezése is erre hajaz, ennek ellenére a 220V-os trafó és a jellemzően Toshiba/Alps alkatrészkészlet erre enged következtetni.
Érdekes, mert az 1981-es Csabai évköny -ahol először jelent meg összefoglaló címjegyzék globálisan a gyártókról - sem említi, hogy a Lafayette gyárat tertott volna fenn Japánban, kizárólag amerikai cégként írja körül...
Szia!
Nos nem az első, hogy ilyen megesik, lévén anno a japcsik nagyon sok gyáróriást felülmúltak az akkori műszaki minőség úgy mint készre szerelés, illetve alkatrész minőség szempontjából. Lásd hasonló példa erre a Seiko gyár, igaz, hogy gyönyörűek a Breitling, Omega, Safi, Rolex karórák, de az első por és páramentes összeszerelő üzemet a seiko tudhatta magáénak, ezért volt az első búváróra is Seiko.
Tehát a receiver esetében én még arra is tudok gondolni, ami a Marantz al történt.
A Sansui hasonlatában találok az elrendezésben sok egybevágó részletet.
Szerintem ez a receiver jobb, hogy a korebeli japán szakemberek kezéből szabadult.
Szép készülék, és az alkatrészei is nagyon korrekt elemek. Ezért is működik most is a masina. Noha nem becsülöm le az amerikai szakikat, de idő után ők is belátták, hogy jobb az alkatrészek legyártását másra bízni, mivel gazdaságosabb, ez akkoriban még nem jelentette azt, hogy a minőség rovására menne, lásd a működését...
Atesz
Teljesen világos, amit megfogalmaztál, és érthető is. De az amerikai gépeknek különleges orgánumuk van. Elképzelhető lenne, hogy amerikai készre szerelés japánok által szerelt főegységekből? "Made In..."-t nem találok rajta, szabványszámokat sem. A 220V-os trafó nagyon elgondolkodtató annak ellenére, hogy ezt a gépet minden forrás amcsinak említi. Nagyon korrekt módon a kapcsolási rajz a fedőlap alsó részére gyárilag fel van ragasztva.
Nos van még egy észrevételem, az pedig a jobb alsó sor kapcsoló, a skála és az üz mod kapcs alatti pillenős kapcsolók, amik az akai ds4000.ds4000mkII ben is látható volt.
És itt a poén!
A nemrég feltöltött Fisher 500 asomban is Alps potik voltak, illetve yaxley, és motorola végek.Pedig az csak 110 es trafóval volt szerelve.
Lehetséges, hogy a tiedet úgy készítették, hogy japo alkatrész és USA szakik rakták össze, sőt, egyre nagyobb a valószínüsége részemről.
Atesz
Nagyon érdekes kérdés ez. Van fent itt, az oldalon két nagyon régi sztereó magnó, az egyik egy Roberts 1057 (http://retronom.hu/node/33788) a másik egy Akai M7 (http://retronom.hu/node/45563) Mindkettő azt bizonyos Ampex-féle futóműre épül, amit aztán a japánok átvettek a 3000/4000-sorozat számára itt-ott módosításokkal.
Mindkét típus a '60-as évek legeleje. A Roberts egyértelműen amerikai gyártmány, az Akai kinti leányvállalatának gépe. 110V-os. Az Akai M7-ről nem mondható el egyértelműen, de ugyanígy 110V-os, minden egyes csavarja Witworth-profilú, minden befoglaló,-és gépészeti méret coll-ból számított. Legjobb tudomásom szerint ezt a kivitelt japán a saját piacára nem gyártotta.....
Amit leírtál, csak azonosulni tudok.
Lényegében már a háború után is közvetlen lehet találni idegen alkatrészeket mint japan, az amcsi gépekben.
Ettől szerintem nem lesz szegényebb egyik sem.
Igaz, a Marantz, Fisher, Sherwood, Kenwood stb. Csöves erősítői azok még ízig vérig usa darabok voltak. Más kérdés miért váltották ki a csöves kapcsolásokat félvezetősre, később ic re.
Atesz!
Egyetértünk kollégaúr, boldogabb újévet kívánok:)!