Szeged Nagyáruház

A Szeged Nagyáruház 1980-ban nyílt meg, állítólag akkor az ország legnagyobb áruháza volt. Helyén néhány régi, de nem túl egyedi ház állott, amelyet az áruház építése előtt lebontottak. Bármilyen nagynak tűnik is, az áruház csak két szintes, a magasföldszintből és az emeletből áll. (Van egy kisebb alapterületű tetőépítmény, de ott csak irodák kaptak helyet.) A magasföldszintet a Coop (korábban Dél-Tiszamenti Áfész) üzemelteti és adja bérbe, élelmiszerrészleg és kiskereskedők, valamint egy gyorsétterem üzemel jelenleg benne. Az emelet a Komplett Zrt. hatáskörébe tartozik, különféle kereskedők osztoznak a területen.

Az áruház alaprajza a ferihegyi 2A repülőterminált idézi, a hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején divat volt a sokszögű alaprajz, a Skála Metró is hasonló. A bejárati rész az egyik legmonumentálisabb hazai áruházaink közül. Ügyesen van megoldva, mert az alföldi nagyvárosba szintkülönbséget visz a nagyvonalú bejárati lépcsősorral. Az áruházat hosszú fedett passzázs öleli körbe, sokféle üzlettel, ami a maga idejében komoly újítás volt a hazai kereskedelemben.

Korábban bárja is volt az áruháznak (mint több másik Skálának annak idején, pl. a budapesti és dunaújvárosi Havana Club néven üzemelt), régi források szerint még "Pezsgő és Sztriptíz" c. műsoruk is volt, ami elég merész volt egy áruháztól, 1980 körül. :)

Az áruház mellett egy kilencszintes lakótömb is a komplexumhoz tartozik, ami egyidejűleg épült az épülettel, annak szerves része, a passzázs oda is átnyúlik.

A szintek alapterülete kifejezetten nagy, ezzel kompenzálva, hogy csak két szinten folyik a kereskedés. Ezeket mozgólépcső is összeköti, mindkét irányban, Koncar-Thyssen (jugoszláv) gyártmányú, üvegoldalú egyszemélyes, keskeny változatok. Látszólag ma sem elavultak, de már tíz éve is ki akarták cserélni őket, mert nagy a fogyasztásuk. Emiatt sok éven át ritkán voltak üzemben, ami egy ekkora városban azért elég komolytalan dolog volt. (Nagyobb testvéreik üzemeltek pl. a budai Skálában, egykoron a Skála Metróban, ma is üzemben vannak Várpalotán, Szolnokon és a budai Flórián Üzletközpontban.) Újságcikkek szerint a mozgólépcsőzés ma sem veszített a gyerekek körében népszerűségéből, Szegeden csak 1999-ben nyílt meg a második mozgólépcső, azóta már több is van a városban.

Az akadálymentesítés a lépcsősorok ellenére a magasföldszintre megoldott, két rámpa is épült. Azonban az emelet nem megközelíthető, évek óta pereskedés folyik ezügyben, mert a korábban is üzemi területen lévő lift az előírások szerint ma már nem elérhető a vásárlók számára. Vásárlói lift nem épült (!) és ennek létesítését a több tulajdonosból álló tulajdonosi kör egyeztetési, költségmegosztási problémák miatt a mai napig nem tudta megoldani.

Az áruházat a szegediek jelentős része utálja és rondának tartja. Hamar elfelejtették, mennyire büszkék voltak rá, nem is olyan régen. Ennek ellenére kifejezetten nagy forgalmú a jó helyen lévő épület ma is, tehát használják.

Ha sorra kerül a felújítása (tervezik), újrafestik, modernizálják az amúgy elég jó kondícióban lévő házat, a továbbiakban is jól betöltheti szerepét. Ha átépítenék, lebontanák, félő, hogy hamar elavuló, ennél is jóval nagyobb és feltehetőleg rondább épület kerülne a város közepére, plaza jelleggel, aminek a belvárosi szép számban meglévő kis üzletek sem örülnének - és nem illene jobban a városképbe sem, mint a meglévő épület.

Az áruház jelét, a jellegzetes, időtálló napocskát Tamás Ernő tervezte, aki a Tokaji Skála, a győri Arrabona Áruház jelképeit is megalkotta. Azóta is az áruház jelképe, nem cserélték le (nagyon helyesen).

Annak ellenére, hogy Skála-sztenderdek szerint épült az áruház, nem tudok róla, hogy csatlakozott volna a nyolcvanas évek idejére a Skála-Coop lánchoz.