Erma neon

Az 1922-ben alapított ERMA kézimunkaház és üzlet az idén nemcsak nyolc évtizedes jubileumát ünnepli, de mint a Gardénia Rt. Csipkefüggönygyár Kft.-je, terjeszkedni kíván, s vezetői újabb üzlet megnyitásán gondolkodnak. A Teréz körút és a Dohnányi Ernő utca sarkán nagyméretű, földig érő kirakatok vonzzák ma is a járókelők és a villamoson utazók tekintetét. A portálon semmi más, csak a négybetűs ERMA felirat hirdeti az üzletet.

Sokan nem tudják, mit jelent ez a titokzatos négy betű, s nem is sejtik, hogy az üzlet nyolc évtizedes sikertörténete szinte páratlan a hazai kereskedelemben. A boltot 1922-ben alapította két fiatal lány. Az egyiket Herzmann Erzsébetnek, a másikat Goldberger Mariskának hívták. Összeillesztették a két utónév első két betűjét, így lett az Erzsikéből és Mariskából ERMA. Erzsikének forgótőkéje, Mariskának aprócska virágboltja volt a József körút 17. szám alatt, de mivel az nem igazán hozott pénzt, szívesen társult egy kézimunkaüzletbe. A társas viszony csak rövid ideig tartott. Mariska férjhez ment egy textilkereskedőhöz, aki értette a szakmát, és rábeszélte hitvesét, hogy legyenek önállóak, és menjenek egy nagyobb üzlethelyiségbe. Így költöztek 1925-ben a József körút 11-be, s bár Erzsike nem tartott velük, megtarthatták az akkor már ismert ERMA nevet. Ez a név könnyen megjegyezhető volt, aki egyszer hallotta, nem felejtette el. A házaspár egyre inkább szélesítette a bolt választékát: a kézimunkák, fonalak mellett függönyt, csipkét, szőnyeget, bútortextíliát kezdtek árusítani. Olcsó bérért bedolgozókat alkalmaztak, s igyekeztek garantált minőségű árut kínálni. Nemcsak az üzleti fogásokhoz, de a reklámhoz is jó érzékük volt: kézimunkapárnáikon ez volt olvasható: „Az ERMA-nak szíve van – jót olcsón adni!” Gyakran rendeztek gyermekdélutánokat, mert tudták, hogy a kicsiket elkísérő szülőkből előbb-utóbb potenciális vásárlók lesznek. Leleményességük szinte nem ismert határokat. A korabeli újságokban olvasható, hogy 1935-ben a könnyfakasztó történetet feldolgozó Édes mostoha című magyar film előadásain színes hímzésű ERMA-zsebkendőket osztogattak, amely népszerűsítette üzletüket.
1935-re kinőtték boltjukat, ezért elhatározták, hogy a divatosabb Andrássy út közelében keresnek nagyobb üzletet. Így találtak rá a Teréz körút 4–6. számú házban Neiger Jenő tönkrement vendéglős nagyméretű üzletére. Rákos Pál építészt bízták meg a helyiség átalakításával: mindenképpen tágas és magas csarnokot képzeltek el, ahol a vásárlók természetes fénynél gyönyörködhetnek a függönyök, textíliák hosszan felfüggesztett végeiben. Ezért Székely Béla építőmesternek, akkor újszerű módon számos tartóoszlopot kellett kiváltania. Az üzlet új színfoltot jelentett a fővárosban. A Tér és Forma című építészeti folyóirat külön cikkben foglalkozott az új ERMA-val: „A mai kor üzlet- és portálépítője arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyszerű formák megőrzése mellett az árut előnyösen lehessen kiállítani. A múlt és a ma portálépítése között az a különbség, hogy a kirakatszekrény célja megváltozott, vagyis egyetlen nagy üvegtáblává alakult át, és szabad betekintést enged magába az üzletbe.” (Ezt a hatalmas üvegportált – többszöri átalakítás ellenére – máig sikerült megőriznie az üzletnek.)
Az ERMA a II. világháborút megelőző években már egész Európában ismert kézimunkaháznak számított, ahol már női és férfi divatárut, kötött és szövött ruhaneműt, magyaros hímzett blúzokat is árusítottak. Természetesen, aki maga akarta elkészíteni a gobelint, a petitpoint-t, megvásárolhatta az előrajzolt mintát, a gyapjú-, a selyem- és az aranyfonalakat. Csomagküldő és ingyenes tanácsadó szolgálatot is igénybe vehettek a betérők. Jelentős exportot is bonyolított a cég.
Az üzlet túlélte a II. világháború pusztításait, de csak szerény, bár kifogástalan minőségű választékkal fogadta a vevőket. Hosszú ideig a Röltex boltjaként működött az ERMA. Hat évvel ezelőtt a Gardénia Rt. Csipkefüggönygyár Gardénia Kft.-je lett az ERMA Szakáruház, amely ma egyben a cég mintaboltja is

Forrás MNO