Szeged Tisza-part
leguan, 2009, május 30 - 19:29
Forrás:
Ungarn, 1909»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Szeged
Találat: 4
1964
Találat: 2
Találat: 2
1973
1971
Akkor és Most
Találat: 3
Akkor és Most
Találat: 2
1909
Találat: 3
1980-1989
1972
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
Találat: 2
1980-1989
Szeged Tisza-part
1910-1919
Nagyon jó kép!
Itt legalább látszik, hogy a rakparton a lépcsők eredetileg nem azért voltak, hogy lemenjünk rajta a lábunkat áztatni...
rakpart, benne van a nevében. A Korányi rakpart a Dóm tér közelében, de ezt nem tudom pontosan hol van, ez a felső Tisza-part lesz, nem?
Nofre
Itt nem rakodás történt. Ezek az előtérben nem szállító hajók, hanem haltartó bárkák. A középső részükben voltak a rekeszek, csapóajtós lefedett tetővel, átlyuggatott oldalakkal (hogy a víz átáramolhasson), itt tartották a lehalászott halakat, és innen vitték a piacra. A lépcsőkre kivezetett pallók csak arra voltak alkalmasak, hogy a halaskosarakkal közlekedjenek rajtuk.
Ilyen értelemben igazad van.
Én áltlánosan értettem: a folyó közlekedési, szállítási útvonal, a nagyobb településeknél kialakultak a kapcsolódó ipari és kereskedelmi létesítmények.
A víz(part) megközelítése mindig fontos volt , még a vízszállító embereknek is. Míg nem voltak hidak,volt helyette rév, ezek környékén megvannak a kereskedelmi-ipari létesítmények nyomai.Ha úgy vesszük, a halászok is "rakodtak" kihordták az árut, kikötöttek, meg kiindultak, vagy hosszabb ideig álltak. Eszembe jutott, hogy a Margit híd környékén milyen sok malom volt pl. , de talán a piacok is először a könnyen járható utak mellett alakultak ki.
Pont itt, ennél a képnél a pallók valóban egy ember egy zsák terhelésre méretezettek, de könnyen tudták a vízállás változását is követni.
A Dóm tér melletti part része Korányi rakpart.
Gyakorlatilag ugyanilyen a kialakítása
Biztos érdekes lenne visszagöngyölni a szeged Tisza "szogálati beosztásait" a kezdetekig.
Nofre