Lóvontatású fertőtlenítő kocsi


nyito.jpg

A századelő közegészség- és járványügyének hatékony (és gyakran használt) eszközei voltak a mobil fertőtlenítők. Lóvontatással eljutottak a legelhanyagoltabb nyomortanyára, cigánytelepre, esetleg katonai táborba. Magasnyomású forró gőzzel fertőtlenítettek főleg ruha- és ágyneműt. A kellő nyomás elérését a kocsi mindkét, nyitható-zárható oldalán 18-18 rögzítőcsavar biztosította. ----- Ez az eredeti, 36 M típusú, muzeális példány a Pest megyei ÁNTSZ előtt van kiállítva (Óbuda, Váradi u.):

 

A kocsi alján lévő tűztérhez lehajtható kéménycső csatlakozott, a gőznyomást tekerővel lehetett szabályozni:

 

A lóvontatás nélkülözhetetlen velejárói: bak a kocsisnak, kocsirúd, hámcsatlakozás:

 

A kocsi "műszerezettsége": hőmérő és nyomásmérő:

 

A  képen látható a "fertőtlenített" oldal, ahol a fertőtlenítés után a ruhaneműt kivették. A tulsó oldal a "szennyes" beadagolására szolgált:

 

A Vegyiparigép és Radiátor Gyár készítette, A gyárról egyelőre még semmi információt nem találtam:

 

Felújították 1986-ban:

Ha jól emlékszem:XIII.Dráva u 9.
(az 50-es évek elején)

NofreT képe

Ez nagyon komoly szerkezet, először nem is értettem, hogy mik azok a fehér tárcsák, aztán még egyszer elolvastam :) Jó nagy nyomás lehetett benne. Forgatták is benne esetleg a betöltött anyagot?
Nofre

leguan képe

Nem kellett forgatni.

Hogy ez a masina milyen paraméterekkel működött, azt nem tudom. De 100 C-fokos gőz 1 atm túlnyomáson 5 perc alatt elpusztítja a legtöbb kórokozót, 15 perc alatt a legellenállóbb spórákat is. És ezt biztosan tudta ez a kocsi.

NofreT képe

A járványokról olvastam egy kicsit, és a következőt szűrtem le.
A háborúk idején a lakosság, a hadsereg az általános rossz körülmények miatt legyengül, könnyebben terjed bármilyen járvány. Ez a helyzet a békekötéssel nem változik meg hirtelen, a hazatérő katonák is hozhatnak magukkal fertőzéseket. Erre a fertőtlenítő kocsira nem elsősorban a vidék elmaradottsága miatt volt szükség, hanem a különböző járványok terjedésének fékezése miatt. Korábban (a XIX.sz. előtt) előfordult , hogy a városok letagadták, hogy náluk járvány lenne, félve a gazdasági és egyéb következményektől.

Halvány emlékeim vannak arról, hogy milyen szigorú előírások voltak. Hogy volt olyan ház, ahol ki volt téve, hogy fertőző beteg. Oda nem volt szabad látogatóba menni.
Akkor még nem volt a sabin-csepp sem, sokan rettegtek a gyermekbénulástól. (arról is most olvastam, hogy már Egyiptomban is előfordult, nem újkeletű betegség volt)
A védőoltásokat szigorúan vették amikor már volt, ennek köszönhető, hogy ma már egypár betegség ki van "pipálva".

Mapság vigyázatlanabbak is az emberek, pedig a sok utazás, és a távoli vidékek nehezen ellenőrizhető áruja magában rejti az esetleges fertőzés lehetőségét. Nem véletlen, hogy mostanában igyekeznek csírájában elfojtani azt, ami veszélyesnek tűnik.
Nofre

...én is kicsit húzosnak éreztem azt a mondatot miszerint"Lóvontatással eljutottak a legelhanyagoltabb nyomortanyára, cigánytelepre, esetleg katonai táborba"Igaz,hogy én nem az ottani dátumhoz kötöm az eseményt,de én láttam gyerekként ilyen kocsit,talán 46 körül.Nem hinném,hogy zugló-ahol laktunk-ebbe a kategóriába tartozott volna.De az viszont tény,hogy több helyen láttam "Piros cédulás" lakást,ahová se ki, se be nem mehetett senki.Hogy ezek a betegségek milyen súlyosak voltak arról nincs tudomásom,sőt arról se,hogy ezekben a helyzetekben használták-e ezeket a bizonyos kocsikat.

NofreT képe

46-ban én még semmit sem láttam, De gyerekként láttam vidéki városban a kapura kiírt hivatalos cédulát. Hogy milyen betegség miatt, azt én sem tudom, de lehet, hogy bármilyen fertőző betegségnél alkalmazták, hiszen a kórházi fertőző-osztályok akkor még talán sokkal kevesebb embert tudtak ellátni, és /vagy lefoglalták a súlyosabb esetek.

Ez a kocsi talán elsősorban a hadsereg számára készülhetett, de másutt is használható volt. A légókból felköltöző embereknél bárhol szükség lehetett rá. Vagy nekik a lenti cókmóknak, vagy a feldúlt lakások fertőtlenítésére.
Részemről ez mind csak feltételezés persze.
Nofre

NofreT képe

ha már a betegségek kerültek szóba:

"1945 után valóban eredményes volt a decentralizált és a centralizált kormányzati munka, amely gyakorlatilag több fertőző betegség teljes felszámolását jelentette, illetve a preventív védőoltások alkalmazásával a fertőzésveszélyt jelentősen csökkentette. 1938-ban a bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségek aránya 10 ezer lakosra 3,5, 1950-ben 1,9, 1960-ban 0,6, 1980-ban 0,4, 1990-ben 0,2 volt. Gyakorlatilag ezzel a rendszerrel sikerült felszámolni az 1946-ban jelentkező, 1949–1950-ben tetőző gyermekbénulási járványt. A járványügyi hálózat kifejlesztése, a nagyszámú intézkedés, főként a védőoltások alkalmazása nemzetközi téren is figyelemre méltó eredményeket hozott. 1938-ban 100 ezer lakosra 30 diftériamegbetegedés jutott, 1965-ben már csak 0,3. Az 1940-es 33 hastífuszeset 1965-re három megbetegedésre zuhant vissza; az 1965. évi statisztika már nem tett róla említést, viszont az 1990-es években elszigetelt körülmények között több alkalommal is jelentkezett, elsősorban behurcolással. A tetanuszmegbetegedés adatai 1950-től állnak rendelkezésre, ebben az évben 465, 1965-ben 113 eset volt, viszont a di-per-te oltás alkalmazásával (1960-tól) gyakorlatilag szórványbetegséggé vált, hasonlóan a kanyaróhoz (1968-tól kötelezően oltják)."
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/203.html
Nofre

leguan képe

Ez a kocsi viszonylag nagy teljesítményű volt. Egy "piros cédulás" lakás (vagyis ahol fertőző beteg lakott) dolgainak fertőtlenítésére gazdaságtalan lett volna, kár lett volna befűteni. Lakásokban tökéletesen megfelelt a házilagos kifőzés, forró átvasalás.

Viszont telepeken élők fertőtlenítésére még az 50-es években is használták (persze akkor már a gépkocsis változatát is). Igen drasztikus jelenetek között, rendőri segédlettel, meztelenre vetkőztetéssel, haj levágásával, amíg a ruha a gőzben volt, az embereket egy sátorban "kezelték" tetűírtó folyadékkal és DDT-poros beszórással.

Sőt még a 60-as évek elején is.

leguan képe

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Egészségügyi Osztály vezetőjének levele tetvesség elleni védekezés tárgyában (1961)

 

Felhívom főorvos kartársat, hogy a cigánytelepek fertőtlenítéséhez, fertőtlenítő gépkocsi kiküldése esetében a következőket biztosíttassa:

1. A rendőrség igénybevétele, reggel öt órától a munkálatok elvégzéséig.
2. Lehetőleg száraz fa biztosítása a gépek üzemeltetéséhez. Nagy telepnél (300-400 fô) 3q, kisebb telepnél 2q.
3. A nők fürdetésének levezetésére két nő biztosítása (szülésznő, betegápolónő, vöröskeresztes aktíva).
4. Megfelelő mennyiségű Ergó vagy Cupritoz beszerzése. Ha ez nincs, egy liter petróleum, egy liter étolaj, egy liter ecet.
5. Kettő-négy kilogramm mosószappan a fürdetéshez.
6. A munkálatokat végzők kosztolásának, éjszakai szálláshelyének biztosítása hat fô részére.
7. Járásában beosztott egészségőrök, ellenőrök kirendelése.


NofreT képe

Köszönöm, ez tényszerű info a "közelmúlt"ról.
Nem hallottam róla, de ez nem jelent semmit, a fontos az, hogy ha kényszerrel is, de a szükséges fertőtlenítést elvégezték a köz érdekében. A vezetékes vízellátás akkoriban még nagyon hézagos volt az országban, ha jól tudom.

Ma vajon foglalkoznak-e így a közegészségüggyel? Le merjen-e ülni Pesten bárki is egy közterületi padra?

Nofre

Aki esetleg nem tudná az Ergó jelen kontextusban nem a hajdanvolt zenekart, hanem egy közismert tetűirtó szert takar.

leguan képe

Hát igen. Akkor még nem volt az a zenekar, nem használhatták. Csikidám.

NofreT képe

Most láttam egy filmet, és egyből eszembe jutott ez a bejegyzés, és a téma.

Kolerajárvány idején játszódik, és egy meglepő fertőtlenítési módot mutattak, a kezére öntött valamit, össze kellett nagyon alaposan dörzsölni, és meggyujtotta- talán szesz lehetett, és azt égette el? Mindenesetre a szesz és a hő is fertőtlenít.

 

 

Huszár a tetőn -1995

 

A film története 1832-ben kezdődik. A dél-franciaországi Provence-ban teljes az anarchia: dühöng a kolerajárvány, mindenütt temetetlen holttestek hevernek.

 

és egy kapcsolódó érdekesség, az eredeti regény  szerzője a magyar származású Etienne Sved , Párizsban élő grafikus-fotóst kérte meg az illusztrációk elkészítésére. Itthon is volt kiállítása:

 

kép: http://www.flickr.com/photos/kayakman/3022256430/

 

elnézést az off-ért, de a végére csak visszakanyarodtam Budapestre :)

Nofre