MKII. tuning vs. GX4000
Pár hete fogtam bele a v.....n megvásárolt magnók felújításába, tuningolásába. 14 éves koromban kezdtem a magnózást, és azóta szerelmese vagyok a technikának!
Az MKII. - ben cserélve lettek a fejek üvegfejekre és az elektronika hozzá lett alakítva. A bemérésekett, beállításokat számítógépes analizátor és hanggenerátor programokkal végeztem, és a GX4000 - es gyári beállításaival leellenőriztem. A GX 4000 eshez elektromosan nem nyúltam, nem állítottam el semmit!
Egyszerű A-B tesztet végeztem Bach orgonazenéjével, Beethoven V. szimfóniájával és egy Republc számmal. A zenéket cd - ről vettem fel, mindkét magnóra BASF DP26 - os szalagokat tettem. A lehallgató erősítő egy NAD C 316BEE erősítő és két MISSION hangdobozok voltak egy MNC subbal megtámogatva.
A kapott eredmény nem volt túl meglepő, csak egy kicsit kiábrándító! ugyanis az egyik magnó hanja sem tetszett igazán! (Oké több évtizedes technika!)
Az originál GX 4000 esnek a hangja minden zenei műfajon szúrós érdes tolakodó volt, furcsa háttérzajjal megpakolva. Orgonán talán egy kicsit ez volt izgalmasabb, teresebb. Beethovennél egyenesen idegesítőek, szúrósak voltak a vonósok. Könnyűzenénél volt a legkellemetlenebb hallgatni: magasba húzótt, basszushiányosan, és keményen tolakodóan szólt.
A tuningolt MKII. pont az ellenkezője! Orgonánál tompább, fakóbb érdektelenebb, szimfónikus zenénél viszont kellemesebb nyugodtabb, de viszont a színpada szűkebb. Republic zenéjénél viszont már éltre kelt a kis tesó! A cinnek már nem tolakodtak úgy, lágyabb, melegebb tónusú több basszus, úgy érezni mintja az énekes hátrébb lépett volna, bizonyos zenei részeknél viszont egy kicsit unalmasnak tűnik. Az én zenei stílusvilágomhoz és a megszokott hangzásvilágomhoz a tuningolt változat fekszik jobban. Úgy érzem, hogy "őt" szívesebben fogom hallgatni a jövőben. Vagy esetleg az ő felvételét áttéve a GX 4000 - esre?? Na de ez egy másik teszt...
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Véleményem szerint - amiről többször értekeztünk is - az 1u-os permalloy fejek lényegesen jobbak, mint a GX-fejek, és mint általában a ferrit fejek. Nem véletlenül nem gyárottak stúdiócégek magnót ferritfejjel, még a Sony/MCI sem! Persze egy félsávos GX 630/PRO már nagyon szépen szól, de ott az erősítő és a futómű is lényegesen cizelláltabb...de....
Többször, és többen megállípították, hogy:
-a GX fejjel lejátszó oldalon semmi baj nincsen, oda elvben(!) eszményi megoldás - ha 2xfélsávról van szó-
-törlőfejnek hibátlan (egyébként is a törlőfejek zöme minden magnóban ferritmagos)
-Felvevőfejként nem túl jó: hamar telítődik (rossz kivezérelhetőség), nagy megahjtóteljesítmény-igény, de ez meg ellenébe hat a szerencsétlen mágneses hiszterézis tulajdonságoknak (vö: telítődés)
-Rossz áthallási csillapítás: a hőtágulási okok miatt a fejen belül nem használható árnyékolóanagnak sem más, mint ferrit, aminek ilyen irányú tulajdonságai lényegesen gyengébbek, mint mondjuk MuMetall, Permalloy...
-Hőmérsékletingadozások következtében a fejükrön apró kipattogzások keletkeznek, amik körül mágneses "örvényáramok" keletkeznek, mely megint csak nonlineáris torzítást okoz....
Aki ma (orsós) magnózik, véleményem szerint ezt a tevékenységet demonstratíve teszi, barátainak megmutatva a régi, analóg technika sok esetben döbbenetes fölényét. De fősodratú műsorforrása mindenképpen az LP/CD/SACD/DVD-AUDIO, ha igyénes zenehallgatóról van szó. Magnózni manapság drága mulatság, az új magnószalag nagyon drága, nehézkesen kezelhető média. Vagyis alaklomszerű használaól van szó, ahol egyszerűen nem releváns probléma a fejek kopása. Természetesen olyan magnót kell beszerezni, amelyiken megnyerő állapotban van a fejegység és a szalagpálya. De ez nagyon gyakran a külső fizikai állapottal összefügg.
Mondom mindezt én, aki él-hal az orsós magnókért, van is belőlük egy-két szép és ritka példányom, és többek között GX és F&F fejekkel....:O)
Üdvözöllek kolléga úr!
Én is tisztába vagyok az üvegfej tulajdonságaival, csak tudod azért döntöttem így mert nem valószínű, hogy az MKII. - be vadi új AKAI fejeket tudnék szerezni. És ha szerzek is az is elkopik előbb utóbb. Nekem itthon a szobámban nem stúdió szintű berendezés van, csak egyszerű "hifi" - nek becézhető eszközök. Nem beszélve az alkotás öröméről!
Utólag már bevallom, hogy ezt a tesztet egy kissé elkapkodtam, mert többféle szalaggal is el kellett volna végezni. Mert az eredeti GX 4000 nem lehet ennyire rossz mint amit hallottam! Mindenesetre én örömömet leltem a tuningolásban, és a kapott eredménnyel sem vagyok túlságosan elégedetlen!
Egyébként a régi szalagok is "szólhatnak szépen" ha megfelelően bántak velük. (Még a polimerek között is akad nagyon jó!)
Azért köszönöm, hogy hozzászóltál!
Évekkel ezelőtt nekem is volt bakelitjátszóm, de nagyon kiszerettem belőle a lemezek érzékenysége és állapota miatt. Megrendelésre több száz lemezt digitalizáltam, de sajnos a lemezek 70-80% - a borzalmas állapotban volt! Egyik alkalommal kezembe került egy díszdobozos István a Király lemez is amit rajtam kívül még senki nem tett föl lejátszóra. A lemez első számának a 5-10 másodpercénél már gyárilag volt benne egy erős kattanás. Azért a magnófelvétel ilyet nem csinál! Láttam még a vaterán 50-60 ezerért is nagyon szép AKAI magnókat, de valahogy sajnálok kiadni annyi pénzt értük.
Jó egészséget kívánok neked és minden retro kedvelőnek!
Köszönöm Laci, és neked is további hasonló sok szép munkát kívánok!
ahimotu Csatlakozom a Béla által elmondottakhoz:történetesen az otthoni szalagosmagnózás nem olcsó mulatság és az én esetemben nem adta vissza a magnó a felvétel- 19 es sebességgel sem -az eredeti LP hangot .A rengeteg vacak és selejtes , de a terán term.-en nem feltüntettet drop out -os szalagokról nem is beszélve!Mivel a felvételnél visszakaptam egy 80-90 %- os másolatot az eredetiről .Lehet persze drágább szalagokat is beszerezni a magnóhoz ,de minek? Ezek általában 5000 ft/db osak vagy még több, így 4 db esetén már lehet venni egy használt DAT ot (abban legalább van hibajavítás is).Vagy lehet laptoppal és külső USB kártyával is felvenni zenét.Ez nagyon rugalmas, mert 1 könnyen szállítható és 2 az ember azt ír ki, amit akar a könyvtárból, természetesen márkás esetleg külső cd írókkal !
Szerintem ez a magnózás egy kis ideig elmegy otthon: jó kézügyességet és extrém esetben a jó zajtalan felvteleknél éppen üzemelő LIFT, postás becsengetés és (nálam mindkettő volt már felvétel közben !)családmenteséget:ajtó csapkodás,zajos beszélgetés, lépés zaj stb is igényelhet !
Én ezt tipikus gazdag agglegény->családiházas! cuccnak tartom egy jó csöves végfokkal megspékelve ráadásként.
Természetesen jó magnó is kell hozzá + egy komoly Hifi cucc is amelynek egyáltalán nem rumplis a lemezjátszója ami magában is 40-250 eft vagy még több is!
Egy jó külső RIAA korrektor is elérheti (hacsak az ember maga nem csinálja meg magának)az 50-160 eft ot.
Mindezt a rendszert 1 külön szobában tudom igazán elképzelni csak .
Persze lehet kisérletezni másutt is ezekkel ,de akkor -sztem- már nem az igazi a dolog.
Reagálva arra amiket a magnófelvételekkel kapcsolatban írtál, én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Én is hosszú éveken keresztül az mp3 tömörítésű zenék felett örvendeztem, hogy milyen könnyen és gyorsan gyűlnek a jobbnál jobb retro zenék, meg az új slágerek vegyesen. De mikor az első próbafelvételt elkészítettem az AKAI - val ráadásul kommersz polimer szalagra 19 - es sebességgel, nem akartam hinni a fülemnek! Az mp3 tömörítésú zenéből a szalagos felvétel teljesen új hangzásvilágot varázsolt! Itt aztán nincs postáscsengetés, hűtöszekrény és liftindulás! Itt csak az újjáéledő zene van! Nem tudom hogy neked milyen hangrendszered van, de egy kicsit furcsállom, hogy ilyen zavarok behallatszanak a felvételeidbe. Amint már írtam én már száműztem az otthonomból a bakelitlejátszás technikáját, de abba sem hallatszottak bele semmilyen zajok. Annyit viszont megtapasztaltam, hogy a kisebb bitrátájú (128kb/sec) mp3 tömörítésű zenei fájlok már nem mindegyike alkalmas arra, hogy az ember megpróbáljon újra hifi minőséget "fabrikálni" belőle.
Az biztos, hogy ha tényleg nagyo jó minőséggel szeretnél bakelitot hallgatni, igen csak ki kell nyitni hozzá a bukszát! Nekem csak egy egyszerű direkthajtásos AKAI bakelitforgatóm volt karjában egy Ortofon Concord hangszedővel. A hangszedő többet ért mint maga a sasszé!
A kísérletezés az meg az amatőr szellemből adódik, ez ellen nem lehet mit tenni!
Mindenesetre az a hangminőség amit ez az AKAI szalagos produkál, számomra igen meggyőző. Biztos lehetne kifogást találni benne hangszínezet, sztereo tér, lecsengések stb. Nem vagyok egy vájtfűlű zenész vagy elkényztetett hifista, de számomra kellemes hallgatni, és szerintem ez a lényeg! Mert ugye senki sem hallgat számára kellemetlen hangképet!
ahimotuÉn nem írtam,hogy Mp 3 azok! Egyébként már Flac van!
Viszont 1 db bakelit szám bedigizve 44.1 Khz-el el kb:80 Mega !Waw ban .
Nem szokásom digizni azért írtam neked amit írtam, mert lehet azokból is jó minőségű hangokat kihozni ,de én még nem csinálom ezt gyakran és sokszor itthon, de a hangkártyám azért SB Audigy -s .
Én csak az általam tapasztaltakat írtam le 1 db 40 eft os Philips N7300 as
szalagosmagnóval kapcsolatban,mivel én eddig jutottam el most!Viszont sem 66(AKAI) sem 100(TEAC) sem 200(REVOX) eft ot nem vagyok hajlandó kiadni marha drága szalagos cuccokért.Amikhez 1 vagyon a jó szalag !Azért írtam ,hogy csak pillanatnyi öröm vagy óhaj v.kik részéről az otthoni szalagos magnózás .
Persze bizonyos szinten jó a hangminősége az Lp felvételnek(esetleg a te AKAI-d nak is, az én lemezjátszómé meg 1 kicsit jobb is mint az átlag cucc),de azért ne felejtsd el,hogy mindentől van 1 kicsit jobb hang minőség is.Ha érdekel az itthoni cuccom hangja vagy 1-2-3 szinttel jobb RIAA korrektor vagy esetleg előerősítő akkor írj priviben nekem:
ahimotu@gmail.com
Üdv:Zsolt
Had szóljak hozzá ehez kicsit én is, mint ősöreg szalagos magnós. A GX fejek tulajdonságaival mindenki tisztában van, azt azért meg kell jegyezni, hogy minden fejhez elektronika is tartozik. Azaz bármilyen mágneses tulajdonsághoz hozzá lehet idomítani a magnót a megfelelő elektronikával. Ami miatt nem terjedt el a stúdiótechnikában, az az időzítés. Mire a GX fejek megjelentek, addigra már a digitális technika (DAT) kopogtatott az ajtón, a stúdiók nem vásároltak új szalagos berendezéseket, és ami fontosabb: a gyártók nem fejlesztettek új studiómagnókat. Ezért a GX fejek megmaradtak az amatőr magnókban. Márpedig kizárólag az Akai magnóiban mivel saját szabadalmuk, ezért sem terjedhetett el más készülékekben - és ennek semmi köze a minőségükhöz.
A mai zenehallgatás már más tészta. Itt Bélának van igaza, ma az orsós magnó képviseli a legmagasabb minőséget rögzítés terén. Viszont a fejkopás igenis releváns szempont. Pont amit gerlac felvetett: ma már nem kapni új (semmilyen) alkatrészt ezekhez a gépekhez, tehát a tartósságukat kell növelni, hogy az élettartamukat a sajátunkéhoz közelítsük. Mert ezek már érzelmek. Egy ZK140T újkorában sem volt jó magnó, sem az én Tesla B5-öm. De Béla is, én is restauráljuk őket, hogy velünk haljanak ki ezek a gépek.
A szalagok is... Egyetlen gyár (EMTEC) gyárt még manapság is 1/4 collos mágnesszalagot, mellesleg kiváló minőségben - de sajnos igen mélyen kell a zsebekbe nyúlni érte.
Ó, jaj, itt nem az időzítésről van szó kedves kolléga...a GX fejeket az Akai a '60-as évek végén már kiforrott gyártástechnológiával, százezres szériákban ontotta. A Sony fejei picit később jelentek meg. Ekkor élte az analóg stúdió-hangtechnika a fénykorát, tehát tisztán műszaki okokról van szó.
Az szép, hogy egy bizonyos határig hozzá lehet tekerni az elektronikát a fejhez. Köztudott, ha pl. egy magnófej alacsonyfrekvenciás viselkedése rossz, az alsó átvitel erősen ingadozó, "hullámos". Ez a kisebb baj, mert ez általában <60Hz körül jelentkezik. Ez ellen nem nagyon lehet tenni semmit. Ellenben éppen a GX fej magasfrekis kivezérelhetősége nem jó (vö. telítődés). Ezt nyilván lehet korrigálni elektromosan, de ez nem a zenéről fog szólni, hanem a "hifiről".
Félreértés ne essék: igen jól tudnak szólni a ferritfejes magnók, de én igazán szép, zenei hangot nem GX-fejtől hallottam.
Tehát egészen biztosan műszaki okok miatt nem alkalmaztak ferritfejeket stúdiócégek. Sem a Telefunken, sem a Studer, sem az ML, de még az Ampex/Sony/MCI sem.
Ne feledjük: az analóg hangrögzítés stúdiószinten Európában a '80-as évek legelejéig prioritás volt, ebben a tekintetben nem volt lemeradásunk nekünk sem!
Hát, abban igazad van hogy a hatvanas évek vége, de azért pontosítanék egy kicsit. Az első Akai amelyiket GX fejjel szereltek, az a GX-365D volt. Ezt valóban 1969ben mutatták be, de a boltokban csak 1970-től lehetett kapni. Megjelenése után minden HiFi magazin high-end készülékként definiálta, de a GX fejek még nagyon drágák voltak. Mindezek közben az Akai még bízott a Cross-field technikában, amit 1974-től nem alkalmaztak. Ekkor lett elég olcsó a GX technika. Viszont ekkoriban a házi hifi már a kazettát jelentette, az orsós technika kezdett háttérbe szorulni - gondold el, az Akai csúcsmodelljét, a GX-77-et 1984-ig gyártották. A GX-747dbx gyártása szintén 1984-ben fejeződött be. 1986-ban pedig már nem volt igazi stúdió, amelyikben ne lett volna DAT vagy CD.
Amúgy ne keverjük most a stúdiótechnikát a házi hifivel. Egy studiómagnónál nem szempont a fej kopása, hiszen a magnó árához képest elhanyagolható a fej értéke. Ezért valóban lehet alkalmazni a permalloy fejeket, legfeljebb havonta cserélni kell őket. Ez egy otthoni magnóban elfogadhatatlan lenne. Ezért minden gyártó próbálta a fejeit kopásállóvá tenni, hiszen a vásárló életre szóló technikát akart hazavinni.
Ez valóban ellentmondás, mert minnél lágyabb egy anyag, annál kisebb a hiszterézisgörbéje (elméletileg annál jobb fejet lehet belőle gyártani, az elektromágneses rezgéseket kisebb 'késleltetéssel, torzítással' viszi fel a hordozóra, aminek ismét csak van hiszterézisvesztesége), viszont annál inkább kopik. Minnél inkább kemény, annál inkább nehéz felmágnesezni. Azaz minnél lágyabb egy fej anyaga, annál jobb a hangja. Ezen a mérlegen egyensúlyozni nem könnyű, és ezért az Akai GX fejei igenis a topon vannak - mind hangminőség, mind kopásállóság terén.
A többi gyártó egyébként próbálta utánozni az üvegfejes technikát. Jó példa erre a ferrite-ferrite a Sonytol, a TEAC sendust vagy a Technics HPF feje, avagy a Philips kerámia bevonatú fejei. De ide lehet sorolni a Nakamichi kristéyferrit fejeit is, habár azokat csak kazettás magnókban alkalmazták.
Stúdiótechnikában egyébként az amorf permalloy fejeket használták az 1980-as évek végéig.
A témában érdemes elolvasni Marvin Camras: The handbook of Magnetic Recording c. könyvét.
Én mindent elhiszek, viszont tényszerű, hogy stúdiómagnók nem használtak ferritfejeket. Ennek komoly publicisztikája van, nálam lényegesen tapasztaltabb kollégák fejtegették ennek okait. És a gyakorlati élet mindezt igazolta.
Végletekig lehetne ezt ragozni.
Lehetne ragozni, de felesleges. Mindketten tényekről beszélünk, de ezek a tények úgysem befolyásolnak semmit. Ugyanahoz a tényhez más-más irányból közelítünk.
A magnózás manapság en-bloc elvesztette a jelentőségét. Idejét sem tudom, mikor rögzítettem bármilyen műsort bármilyen szalagra...Amint írtam ez már nosztalgia. Habár érzelmeket vinni a hifi-be nem szabad (bár nagy divat - lásd a különféle jelzők: szellős, részletező, zenei, stb.) de itt már megengedett az idő miatt.
Ámen!! Nekem örökre kedves darabok lesznek az orsós magnók ZK-tól C37-ig. És bizony ez nem kevés érzelemmel jár...
ahimotu Sziasztok ! Nem akartam túlságosan kirobbantani itt a sok hozzászólást.Én csak azt írtam le nemrég,hogy nem azt kaptam vissza a szalagos felvétel során amit felvettem.Hogy minek van a legjobb hangja (manapság)azt itt ne ragozzuk mivel vannak más- stúdiós:Fostex, TASCAM,TEAC szalagos és DAT,PCM -es stb - és egyéb drága cuccok:(Denon ,Sony, Nakamitchi stb 250-300 eft-os deck ek ) amivel még-gondolom én- jól fel lehet venni zenét otthon magunknak.Én csak arra írtam ,hogy ha csak símán jó minőségű zenét akar az ember otthon magának rögzíteni, nem biztos,hogy erre egy 10-20-30 éves (amikhez kb: már nincs alkatrész )drága szalagos cucc kell.
Én azt hallottam nemrég, hogy az AKAI GX fejeknek elég jó hangjuk van.
Viszont a jó zene hallgatásához hozzátartoznak bizonyos dolgok otthon:a csöves előerősítő- erősítő bemelegítése min. 1 órával ,esetleg 1 nappal is a hallgatása előtt! ,a lemez felrakása, a szalagos magnóval kapcsolatos dolgok a zene lejátszása elött. Ez mindenképp élmény és így már többet ér a dolog mintha csak a laptopunkon lenyomnánk(manapság tapiznánk) 1 gombot-> Media Player stb.Talán sokan nem tudják, de a minőségibb zenehallgatás elött nem árt pár órával bekapcsolni a készűlékeket.Az is lehet ,hogy akik igazán megtehetik talán nem is kapcsolják ki !,de ebben nem vagyok biztos.
Egyébként egy síma sztereó VHS videóval is lehet jó felvételeket készíteni
,de az a rendszer sem hibatűrő.Viszont csak(használtan)kb: 10 eft ba kerül.