MATART MK55 telefon nyilvános utcai távbeszélő készülék


Forrás: 
saját gyűjtemény
MATART MK55 telefon nyilvános utcai távbeszélő készülék

MATART MK55, az első hazai nyilvános utcai távbeszélő készülék.

De elfogadnám !!!

Szívem szakad egy ilyen készülékért.

Tantuszom van hozzá. (Vonalat megoldom)

 

Tantusz nekem is van hozzá vagy ötféle (nikkel, sárgaréz, vörösréz és ezek különféle verőnyomatai). Eredetileg ez 20f-es pénzérmével működött 1928-1943 között. Évekig kerestem ezt a típust és bizony sokat "kapáltam" érte, meg elég sokat dolgoztam a felújításán, hogy ki is nézzen valahogy. Egyébként szilveszterkor a TV-ben volt egy régi TV felvétel,  (Csákányi-Márkus Frédi és Béni paródiája) ott szerepel egy ilyen készülék, csak egy kicsit lepukkant állapotban. Kerss rá a youtube-on, valaki feltette a jelenetet! Üdv.: Zsolt

Ki ne fogadná el?
Viszont úgy emlékszem, hogy volt gyerekkoromban - 1960-1969-
olyan készülék, amin volt ilyen tekerő, ami lentebb látható.
Lehetséges lenne? Vagy csak most álmodozom.

Ezt a típust nagyon sokáig használták, az 1970-es évek közepéig egészen sok helyen lehetett látni. A bedobó nyílást előbb átalakították tantusz befogadására alkalmasnak, majd lecserélték a kézibeszélőt CB.555-ös szabványúra és a készülékházat lemázolták szürkére, vagy szürke kalapácslakk színűre. Aztán megerősítésként kapott még egy jó erős hintaláncot, hogy ne lopják el a kézibeszélőt. A tekerőgomb segítségével lehetett a pénzérmét, majd tantuszt visszavételezni, ha foglalt volt a vonal. Egyébként maga ez idomszer először az 1930-as évek közepe táján jelent meg  a készüléken, mert már akkor is voltak csalók, akik a korábbi változatnál használt kiadó nyílás bedugaszolásával verték át a tisztességes telefonálókat.  A telefont egyébként a MATART (Magyar Telefonautomata Rt.) üzemeltette az 1949-es államosításukig, így sokan ma is MATART-nak ismerik.

Lánc ezen is lehetett, mert a kézi beszélő alján a helye megvan.

Gyerek fejjel mi is csináltuk azt, hogy eldugaszoltuk az érme visszaadó nyílását, és amikor a kuncsaft elment, kikapargattuk és rohantunk az első trafikba visszaváltatni.

Gyerek csínynek tartottam, de ma már lopásnak.

 

Igen ehhez is tartozott lánc és nem csupán a kézibeszélő idomszerén, hanem a kábel bevezető idomszerén is megvan a furat amihez egy-egy lánc patentszemmel lehetett azt rögzíteni. Fájdalom, hogy manapság más formájúak a  láncszemek, nem a régi szabványúak, ezért nem került még rá... Majd valami vásárban szétnézek. Aztán lánc ide vagy oda, láttam már olyan MATART kézibeszélőt is, amit valaki nemes egyszerűséggel kettéfűrészelt (a nyele fából van), így aztán gazdagabb lett egy hallgató elemmel, a telefon pedig használhatatlanná vált. Más, gyerekkori csínytevések, ki nem tett olyat? Azonban volt olyan élményem is, hogy nem kaptam vonalat és amikor visszaraktam a kézibeszélőt 4x2 Ft esett vissza, azon pedig akár 20 db kiflit, vagy 8db villamosjegyet lehetett venni :)

 

Hát nagyon köszönöm! Ezek szerint a legelső nyilvános távbeszélő
készüléket használtam vagy tiz évig. - Ezt is most tudtam meg.-
Talán még valami. A telefonközpontok. Én úgy tudom, hogy egészen
1994-ig a legelőször épült telefonközpontok voltak használatban.
Hat darab hatalmas oszlop, mindegyik tiz hengerből állt. Ha
mondjuk az első szám 7 volt, akkor az első oszlop hetedik hengere
elmozdult, és igy tovább. Fennakadások azért voltak, mert az idők
folyamán túlterhelték. - Esőzéskor a beázások sok vonalat
elnémitottak. De gondolom, hogy ez nem a központot érintette.-
Mikor 1992-ben kaptam telefont - k.b. 25 évi várakozás után-
meg is kérdeztem a telefonszerelőt, igaz-e. Ő szinte sértődötten
kihúzta magát és valami ilyesmit mondott: " Persze!! Nincs azokkal semmi baj. Csak nem kell túlterhelni."

A tetején van egy panaszláda! Ma nem panaszkodik senki,akinek nem tetszik,az egyszerűen letépi... Feribá

Szomorú, de így igaz... Frusztrált a társadalom, ha nem ad a készülék vonalat egyesek képesek a dühüket a készülékeken megtorolni, aztán amikor valóban kellene a telefon, (baleset, tűzeset stb.) más meg ne tudja használni.

Nagyon szívesen. Igen, erről a telefonautomatáról indított hívásokat  is az Ön által leírt Western-Electric rendszerű, ún. rotary központok (7A1, 7A2) fogadták 1928-as megjelenésüktől. A budai várban működő 7A1 központ 1928-1986 között állt szolgálatban. Az Ön által leírt működési elv is helyes. Azért azt nem kell elfelejteni, hogy 1930-ban cca. 70.000 fővonal volt Budapesten, amíg Bukarestben mindössze 3000. A hívószámok meg ötjegyűek voltak. Nem csoda, ha terheltek voltak a vonalak, hiszen annak idején a központok más kapacitásra lettek tervezve és még akkor az ikresítés intézménye sem született meg.