Rádióműsorvevő engedély
ÁDY, 2009, január 26 - 13:18
Forrás:
Saját - Családi arhívumÉrdekes erről nem is hallottam
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
engedély
1930
1950-1959
1990-1999
Ismeretlen évjárat
1965
1966
1941
Szigorúan engedélyköteles volt a rádiókészülék üzemeltetése, és mindent megtettek az "orvhallgatók" kiszűrésére.
ml
Most sem ártana ilyen szigorú engedélyek kiadása, de szerintem a TV-hez is kellene.
' Majd elfelejtettem...... de most már a szolgáltatók részére, mert amit ezek a percemberkék produkálnak, az nem semmi.És ez a katyvasz tuti kijut az éterbe, azután fénysebességgel száguld az idők végezetéig a világűrön keresztül-kasul. Ezek után már azon sem csodálkozom, ha valamilyen idegen civilizáció ezek miatt a hitványnak is csak nehezen nevezhető "műsorok" miatt nem lenne kíváncsi az emberi fajra.
Amilyen a fája olyan az almája
Az még, ha nem kiváncsiak az hagyján, de a krimi és akciófilmek láttán egy szélsőségesen erőszakos faj benyomását keltjük, nem is alaptalanul. De szerintem a Hold túloldalán már rég van egy nagy felirat: Kozmikus Állatkert, belépés csak saját felelősségre. A Föld nevű bolygón élő szerfölött primitiv és különösen veszélyes kétlábúakat etetni és ingerelni tilos. A négylábúakat szabad.
Vettem az adásodat Földlakó. Sajnos igazad van.
MZ/X
Csatoltam egy szintén 1945 októberi rádióvevő engedélyt, de nekem teljesen másnak tűnik. Ráadásul kétoldalas.
Többféle nyomtatvány lehetett forgalomban? Vagy ez másról szól?
Rádió engedély 1.jpg
Rádió engedély 2.jpg
Szücsi, a kiadás szempontjából két különbséget látok.
ÁDY nyomtatványát 1945-ben nyomtatták,és a (szabvány?)száma
1102/b
a tiédet pedig 1942-ben nyomtatták, és a (szabvány?)száma
1102/a
hogy a(szabvány?)számnak volt-e valami tartalmi jelentősége is, azt nem tudom
ÁDY engedélye is kétoldalas.
Nofre
A két engedély között nem csak formai különbség van,hanem tartalmilag is eltérnek egymástól. (tessék végig olvasni)
Az engedélyek még a 60-as években is divatban voltak. Az üzlet a vásárló adatait közölte a területi postával. Így a kötelező bejelentést NEM lehetett elsumákolni sem.
Ha a tulaj a készülékékét netán eladta, a postán hivatalosan átírták az uj tulaj nevére,így az eladó mentesült a további fizetés alól.
Ha viszont a készülék elromlott,és esetleg a javítását a tulaj nem igényelte,akkor a készüléket be kellett csomagolni,amit a posta pecsétviasszal lepecsételt. Hasonlóan a kocsikban lévő rádiókra is fizetni kellett. Az rádió javítás ideje alatt a szervíznek lehetősége volt erről az időszakról igazolást kiadni. Ennek birtokában a posta az előfizetési díjat elengedte. Tehát: a nyomtatványnak formailag több kivitele létezett,de lényegük azonos volt.
De mint tudjuk, ma már mindez másképp van.
hogy van tartalmi különbség , de hogy itt , vagyis akkor: 1945-ben a két engedély között mi lényegi különbség, azt nem tudom. ÁDY nyomtatványának második oldalát nem is lehet elolvasni.
Más. Elég sok minden történt 1942 és 1945 között, érdemes elolvasni itt:
A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944)
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/499.html
meg a következő időszakot. Ez az adások, a rádió szemszögéből érdekes. A műszaki háttér másik kategória, annak neki sem mernék fogni, nyilván te sokkal jobban érted.
Nofre
Nem tudom, hogy van e valami a hátoldalán. Előkeresem éz megnézem.
Látszik, hogy van a hátoldalon szöveg. Ha nem fotó, hanem szkennelés lenne, még jobban látszana, úgy mint Szücsi képén.
Nofre
Mind a kettőnél a havidíj megfizetése a cél. De a 45.okt 19-es nyomtatvány még a havidíjon kívül "egyszeri hozzájárulásról" is beszél.
Nofre
Ezek szerint akkor is kavar volt a bürökráciában.
1945.10.12.-én a III. kerületben csak havidíj volt
1945.10.19.-én a XII. kerületben havi díj + egyszeri újjáépítési díj
De legalább a 100 pengő stimmel :o))))
NofreT! Mellékelek egy 1945. szeptemberi 18.-i, 1102b számú nyomtatványt, igaz ezt is 1942-ben nyomtatták, de ez is más mint Ády-é (akié szintén 1102b) és itt is "csak" havidíj van.
Rádió engedély 3.jpg
Azért én nem a bürökráciában keresném a titkot.
Egyszerűen arra próbálnák magyarázatot keresni,hogy milyen megfontolásból,és kinek számlázhattak egyidőpontban -különböző kerületekben- két különböző összeget,vagyis a 13.-ik kerületben miért kellett még a díjon kívül újjáépítési díjat is fizetni,mikor azt a 3.-ik kerületben nem kellett?
A rádióengedély kettős szerepet töltött be.
Az egyik a használati díj kötelezettségének tisztázása. Ebben nincs különösebb érdekesség, ugyanez érvényesült a tv-készülékekre, még a 70-es években is.
Ennél érdekesebb a politikai ok. Akkoriban a társadalmi méretű közlés (ezáltal befolyásolás) egyetlen gyors eszköze a rádió volt. Tehát a hatalom "rajta tartotta a szemét". Már 1944 áprilisában be kellett jelenteni a rádiókat (mellettük olyan "stratégiai fontosságokat" is, mint a telefon, írógép, bicikli). Aztán a BM 174.746/1944. sz. rendelete kötelezte a zsidókat a rádiók leadására, majd 1944 októberében mindenkinek le kellett adnia a rádióját a postahivatalokban vagy egyéb kijelölt raktárakban. Gyermekként emlékszem apám örömére, amikor az ostrom után épségben megtalálta, és hazahozta Telefunkenünket.