Vadásztölténygyár Badacsony rádió
Vadásztölténygyár Badacsony R926 típusú csöves rádió. A készüléket fiatal koromban, tizenévesen kaptam egyik barátom nagyszüleitől. Emiatt elnézem magamnak azt, hogy az eredeti hangszóróját kiszereltem és átraktam valamibe (ha jól emlékszem egy BRG MK 29-esbe), illetve a fogyasztói ár helyére írtam 1 Forintot (eredetileg 640 Forint volt rajta). Ja és a vasalókapcsoló, ami egy régi mérőműszerről lett ráfabrikálva, mert az hiányzott róla. Tudom hogy gusztustalan, de nem találtam sokkal jobbat eddig. Nem is reménykedem benne hogy találok hozzá eredeti gombot :( . A hangszóró ovális Tesla (bohócos tesla), annakidején nagyon olcsó volt a keravillban én meg vettem vagy ötöt. A nevét a gömbölyű, árnyékolt, bohócorr formájú mágnes alapján találtam ki). Ezen az egyen kívül többet nem használtam fel azóta sem.
Magáról a készülékről:
Ez egy hagyományosnak mondható rádió. 3 cső van benne, az egyik egyenirányító (EZ 80), a másik végerősítő (ECL 82) a harmadik meg a tulajdonképpeni vevő részhez tartozik ( EBF 80)
Akik valamelyest ismerősek a csöves technikák között, azok tudják, hogy ezek a csövek kommersz csövek, annakidején a sarki fűszeresnél is lehetett kapni. Én is tartok egy kisebb készletet, főleg az egyenirányítóból.
A hangja még a Tesla ovállal is meglepően kellemes, hallgatható. Eredetivel pedig kimondottan meggyőzően szólna. Sajnos az anódfeszültséget szűrő kondi kicsit kiszáradt, ezért jól hallhatóan jelen van a hálózati búgás is.Gyorsan felfűtenek a csövei.
Érzékenysége: 2 méter dróttal földelés nélkül is sok adót be lehet vele fogni, a Petőfi és Kossuth kiválóan jön, plusz 5-6 külföldi adó is!
Kicsit furcsa, hogy ezekben az időkben nem volt divat az AGC áramkör, ami kiegyenlíti az állomások eltérő térereje miatti változó hangerősséget, ezért a Kossuth sokkal hangosabban szól mint pl a Petőfi.
Nekem leginkább az "Amerikai" dizájnos kinézete az ami tetszik, ezért is kiemelt a 4 tagú csövesrádió gyűjteményemből. Eredetileg rózsaszín kalapácslakk fényezése volt :) aminek 80 %-a magától, a maradék pedig a segítségemmel távozott el a dobozról.
Egyébként ez a gép nagyon keveset lehetett használva, ami leginkább a csöveken látszik. Hangulatos egy ilyen kis gép estefelé, amikor a sötétben dereng a skálavilágítás a hátlap résein, vörösen izzanak a csövek fűtései, és búg a hálózati trafó :)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
_0.thumbnail.jpg)
Találat: 2
Találat: 2
1960-1969
Ismeretlen évjárat
Találat: 2
1980-1989
1961
Ismeretlen évjárat
Találat: 2
Vadásztölténygyár Badacsony rádió
1960-1969
Elvileg ebben a készülékben is lvan AGC áramkör, de csodát nem kell tőle várni :-)
A Badacsony utódja a Dália volt (modernebb dobozzal).
Az ECL 82 triódája önrezgő keverő, az EBF 80 egyik diódája demodulál, a másik lehet az AGC, a pentódája KF erőstő és hangfrekvenciás előerősítő, az ECL pentódája a végerősítő: tehát ebben a készülékben egy-egy fokozatot kétszeresen használnak (kivéve a végerősítőt), azaz reflex-készülék.
ml
Nos igen, a csoda mára elmaradt... Gondolom, hogy a kor technikai színvonala ezt tudta, nekem úgy tűnt ,hogy abszolut nincs benne szintszabályzás.
Ahogyan a hozzászólást olvastam, kicsit értettem is, meg kicsit nem is :)
Sajnos nem adatik meg mostanság, hogy sok időt foglalkozzak a csöves gépekkel, pedig régebben javítottam néhányat. Évek alatt sok mindent elfelejtettem.
Az nem tiszta, hogy az "egy egy fokozatot kétszeresen használtak" alatt azt értsem hogy egy-egy "Csövet" használtak kétszer? Vagy valami multiplexeléshez hasonló dologgal egy diszkrét elem (pl trióda) felváltva végez két feladatot? Vagy mint egy tranzisztor, amely oszcillátor és modulátor is egyben?...
Azt tudom, hogy az ECL 82 és az EBF 80 is "összetett" csövek, vagyis nem csak egy eszköz van benne, hanem több, trióda, pentóda, és még más is. Valószínűleg ezeket az "elemeket" a készülékek kapcsolásai szerint célszerűen "integrálták" egy csőbe, hogy kevesebb csővel is megépülhessen egy adott gép.
Például, hogy érthetően megvilágítsam, mire gondolok, egy Sokol rádió 8 tranzisztorral épült meg, egy ilyen csöves gép meg 3 csővel( bár inkább kettő, mert a diódát helyettesíthetnénk egy Graetz kockával is).
Személy szerint én magasra emelem a képzeletbeli kalapom azok előtt, akik megtervezték ezeknek a rádióknak az egyszerű és mégis teljesértékű kivitelezését.
Üdvözlettel: Redneck
Pontosan ezt jelentette: az oszcillálást és a keverést azonos cső végezte, vagy az EBF 80 esetében a KF erőstést és a hangfrekvenciás előerősítést is azonos cső látta el. Ez a "reflex" elv főleg a korai (1920-1930 táján készült) rádiókban volt használatos, később az egy cső-egy funkció elv terjedt el (valószínűleg a csövek árának csökkenése is elősegítette ezt). Ha a Badacsony "normális" rádió lett volna, még legalább egy csövet be kellett volna építeni (ECH 81: oszcillátor és keverő).
Viszont ebben az időben bevett megoldás volt, hogy URH-n egy trióda végezte mind az oszcillálást, mind a keverést, de középhullámon már kissé avítt volt ez a megoldás.
AGC: tényleg nem lehet csodát várni tőle, a középhullámon eléggé kiszámíthatatlan a vétel, no meg a rádióba dugott antenna is erősen befolyásolja azt, nem mindegy, hogy 2 méter drót, vagy magasantenna :-) , így a komolyabb készülékekekben sem szünteti meg teljesen a különböző adók hangereje (azaz teljesítménye, távolsága) közti különbséget.
Bocs a sok szövegért :-)
ml
Hány cm átmérőjű a hiányzó gomb? Nekem van egy, kinézetre tök ugyanez csak nemtom, hogy a méret is stimmel-e.
Lemértem a gombot, külső átmérője 3,5 cm-es. Pont ilyen a kinézete? ilyen rézszínű a közepe, és recés fehér bakelit a széle? Ha igen, akkor érdekelne!
Én is lemértem azt ami nálam van, mind a méret, mind a kinézet stimmel.