Az 1920-as évek rádiótechnikája napjainkban


aps4.jpg

Avagy hogyan építsünk házilag detektoros rádiót.

Úgy egy éve én is érdeklődtem, hogyan is lehetett detektoros rádiót építeni. A net sok lehetőséget kínált, de nem igazán jöttem rá a kristálydetektor elkészítésének módjára.

Forrás: a Rádió Amatőr újság 1928. októberi és az 1932. februári száma, valamint Molnár János: a Rádiótelefon elméleti és gyakorlati ismertetése - Rádió Amateur kézikönyv – 1926. szeptember)

Az alábbiakban közölt kis készülék sokoldalú használhatóságával, praktikus alakjával, könnyű és olcsó elkészítési módjával tűnik ki. A készülék egyszerű vevő, melynél a hangolás az önindukció megváltoztatásával történik

A készülék megépítését a szerelőkeret kialakításával kezdjük. Egy 65 mm átmérőjű és 25 mm magas bakelithengert veszünk, melynek belső kerületéhez egy 21 mm magas papírhengert ragasztunk. Ez oly módon történik, hogy a 65 mm átmérőjű papírhengerből olyan széles csíkot vágunk ki, hogy az éppen beszoruljon a bakelithengerbe. Ennek szélétől 2 mm-rel mélyebben ragasztjuk a papírhengert, s így alul és felül is egy-egy vájatot kapunk, melyekben a záró és fedőlapok foglalnak helyet. A fedőlap 61 mm átmérőjű, 2 mm vastag keménységű gumi- vagy bakelitlemez, melyet az ábrán, látható módon fúrunk ki.

A középpontba egy fokozatkapcsoló-kart helyezünk (Jackley tárcsa), melynek érintkezőnyelve 17 mm hosszú. Ez érintkezik 7 db fokozatkapcsoló gombbal, melyek félkör alakban foglalnak helyet. Az érintkező gombokat csavarok fejéből alakíthatjuk ki. A detektor részére (D) két banánhüvely szolgál. Az antenna (A), Föld (F) és hallgató (H) részére pedig szorítócsapok kerülnek. A szorítócsapok helyett banánhüvelyt is használhatnunk. Az “S” pontban egy süllyesztett fejű csavar részére fúrunk lyukat. Ezzel a fedőlap el is készült. A zárólap 61 mm átmérőjű, és 2 mm vastag bakelitből vagy üvegszálas lemezből készül. A középpontjától 10 mm-re lyukat fúrunk az “S” csavar részére. Az “S” csavaranya részére a zárólap alját a lyuk körül kissé besüllyesszük, hogy az anya ne álljon ki. Úgy a fedő, mint a zárólapot lombfűrésszel könnyen kivághatjuk (villanyszereléshez használatos kör alakú dobozba is szerelhetjük, ha nem akarjuk ily módon megépíteni, csak úgy nem lesz korhű a szerkezet). A tekercs elkészítése: 30 mm átmérőjű hengerre kb. 10 mm-nyi szélességben 118 menetet, csévélünk egymásra. A tekercselés megkezdése előtt a henger hosszirányával párhuzamosan két szál erős cérnát fektetünk a hengerre, hogy a tekercselés befejezésekor magán a hengeren szoríthassuk össze a meneteket, hogy a tekercs a hengerről való levételkor szét ne essen. A tekercset 0,30 mm szigetelt huzalból (zománcszigetelésű vagy litze huzal) készítjük, és a 40. menetnél ágaztatunk le először. Ezután minden 13. menetnél kb. 3 - 4 cm hosszú leágazást csinálunk. (1 ábra) A kész tekercset erős cérnával több helyen átkötjük. A tekercsnek a fedőlap aljára való felerősítését és a huzalozást a 3. ábrán láthatjuk.

A tekercs és a csavarok közé szigetelőcsíkot teszünk. A készülék összeszerelésekor a fedő- és zárólapokat a keret vájataiba helyezve, az “S” süllyesztett fejű csavart átdugjuk, és alul az anyával jól összeszorítjuk. Alul a csavar kiálló végét lecsípjük. A készülék a közép illetve a hosszúhullámú tartomány egy részét képes fogni. Rádiónk bármilyen huzalantennával jól működik, és ezért kiránduláshoz is rendkívül alkalmas! A minél hosszabb huzalantennát pl. az erdőben egy fára, a földelést pedig a földbe leszúrt rézdarabhoz erősítjük. (Ezért nevezhetjük a walkman ősének!)

Csatlakoztatjuk a 2000 ohmos fejhallgatót, a fokozatkapcsolóval beállítjuk a legjobb vételt, azután lehet gyönyörködni a helyi adóállomás, pl. a Kossuth rádió műsorában! Hallgassunk bele a korabeli rádióműsorokba! (1., 2., 3.) A készülék antenna nélkül, csupán földeléssel is működik, az antennaszorító-csap kézzel való érintésekor a helyi adót egész szép hangerővel hozza be. A készülék fotója itt látható.

És itt egy kicsit bővítettebb verzió:

Detektoros vevő készítése 1932-ből:
(korabeli leírás)

Az alábbiakban a magasantennával rendelkezők részére egy nagy hangerejű detektoros vevő elkészítését fogjuk ismertetni.

 

Vegyünk egy 10 cm átmérőjű és 20 cm hosszú papír vagy bakelithengert, arra tekercseljünk fel 0,8 vagy 1 mm, kétszeresen szigetelt huzalból 120 menetet, úgy, hogy a 30., 45., 60., 75., 90.,105. és a 115. meneteknél leágazásokat kössük egy fokozatkapcsoló (Jackley-kapcsoló) érintkező pólusaira. A tekercs elkészítéséhez a 6. ábra nyújt segítséget.

Az 500 pF légszigetelésű (de jó a csillámszigetelésű is) forgókondenzátorral kössük párhuzamosan a kristálydetektort vagy a germánium diódát, majd a kettő közé kössük be a tekercs 120 menetét, ezután pedig a párhuzamosan kötött forgókondenzátor és a detektor másik két pólusa közé bekötjük a földet. A földre kössük még rá a hallgató egyik pólusát is, a hallgató másik pólusát kössük a fokozatkapcsoló tengelyéhez (karhoz). Ugyancsak a fokozatkapcsoló karjához kötjük még be a magasantenna levezetését is. Jó antennát, földet és detektort - diódát feltételezve ez a készülék minden más detektoros vevőt hangerőben felül fog múlni. A megadott tekercsadatoktól értelemszerűen kismértékben el is lehet térni, kísérletezni lehet a vételi tartomány eltolásával.

Sok sikert a rádióépítéshez!

Apsitos István

A forgókondenzátor talán megoldható, ha van, amiből kivegyem de, a dióda, nem tudom, hogy lesz meg…

Szívesen fogadok itt minden javaslatot, mert lehet, hogy rajtam kívül többeket is érdekelne a dolog.

Kiss Béla lászló képe

Üdv!! "detektornak" az OA1160 germánium AM-demodulátordióda használható, ez pár forintért kereskedelemben is beszerezhető még, de bontásból is kinyerhető.

980POWER képe

Kösz a hozzászólást!

 

Valójában teljesen házilag szeretném megépíteni a rádiót, tehát a kondenzátort is és a diódát is. Fogalmam nincs, miben van a hozzávaló galenit kristály

 

Előfordul, hogy diódának ledet is használhatunk:

http://galena.ingyenweb.hu/keret.cgi?

http://www.techlib.com/electronics/crystal.html

 

Amennyiben még sincs fogókondenzátor, de van türelmünk és két sörünk akkor, a házilag készített variációnál is maradhatunk, mint a következő link is mutatja:

http://www.amperhobbi.eoldal.hu/cikkek/kezem-munkaja/forgokondenzator---hazilag

 

Körül néztem a „kacatraktáramban” és találtam 4 selejtes tápegységet és 2 forgókondit.

Mi a vélemény a tekercsről melyik jobb vékonyabb huzalból több menettel vagy vastagabból kevesebb menettel, kisebb vagy nagyobb átmérőjű csőré tekerve hatásosabb?

Viszont akadt egy fontos kérdés is, hozzánk legközelebbi rádióadó 20- 25 Km re van és 94.5 Mhz sugároz. Tehát lehet, hogy egy jól megépítet detektoros rádió, az semmit nem fog ebből a jelből nekem megszólaltatni

 

András

leguan képe

Az itt tárgyalt detektoros rádiókkal csak középhullámú (AM) adásokat lehet fogni.

 

Detektorként többféle kristály is megfelel: pirit (vasszulfid), galenit (ólomszulfid), molibdenit (molibdénszulfid), germánium. Ha nem jutsz foglalatba épített, üvegburkolatú kristálydiódához, akkor  megkísérelhető a legeredetibb elkészítése: a kristálydarabkát egy banándugóban végződő rézfoglalatba rögzíted csavarral, egy másik banándugó a kristályhoz érintkeztetett acéldrótocskát csatlakoztatja.

980POWER képe

Köszönöm az információt! Ezek után már csak az a kérdés milyen eljárással lehet elkészíteni magát a kristályt, gondolom, ez valami vegyi eljárás lehet, mert a 1920-as években ezeket egyszerű házi körülmények közt készítették az emberek. Válaszát előre is köszönöm.

 

András

leguan képe

Ezeket a kristályokat a természet készíti, az ember csak bányássza. A pirit és a galenit jó kis lelőhelye  Recsk vagy  Gyöngyösoroszi vidéke. De különböző ásványboltokban vagy on-line-os árveréseken lehet venni is.

hatvanasjocó képe

hatvanasjocó

A természet a legjobb kristálygyáros de ólomszulfid kristályt (galenit) mesterségesen, házilag is elő lehet állítani. Egy kémcsőben kénport azonos mennyiségű ólomreszelékkel kell összekeverni. cca 1-1 köbcentit. Hőálló csipesszel(fogóval) rögzítve a kémcsövet, azt alulról izzítani kezdjük. viszonylag heves reakcióval a két elem egymással reacióba lépve egy kristályos salakszerű anyag keletkezik. Lehülve az üveget letörjük. a kapott anyag ugyanúgy haszálható kristálydetektorként mint a természetes PbS(ólomszulfid). A megfelelő védőszabályokat be kell tartani !  Védőszemüveg, cca 1 m távolság , hőálló kesztyű stb. Kémcső helyett üveg szemcseppentő  vékony üvegcsöve is megfelel, hiszen egy detektorkristálynak elég 2-4 köbmilliméter a "gyártott kristály"-ból.       HG7AW

Laki Géza képe

valóban létezett. Gyerek koromban én is próbálkoztam ezzel a módszerrel.A hozzávalókat a borosgazdák által is használt kénlap-ból,valamint a szódás üveg fejének "kaparékából" nyertem.  Az eredmény? Az lett,hogy jóanyám honleány fonalból készített terítőjét kiégettem. Ezt követte két nagy füles,és a kristály készítése ezzel befejeződött. De mégis megszólalt a csoda. Egy borotvapengére szerkesztett, grafitceruza beléből levágott grafit darab kihegyezett hegyével. Ugyanis akkortájt ez is divat volt.

hatvanasjocó képe

hatvanasjocó

 

Na az a nagy helyzet,hogy csak a régi kék acél zsilettpengék jók detektorhoz, a mostaniak valamiféle teflon vagy más bevonat miatt nem valószínű,hogy müködnek!

hatvanasjocó képe

hatvanasjocó

 

A Kossuth rádió 539 Khz frekvenciájára kell a det. rádiót készíteni. A 94,5 Mhz-es URH sávú adót tényleg nem fogod hallani. És kell egy cca 30 méter hosszú huzalantenna és egy jó földelés is.

980POWER képe

Az antenna és a földelés nem gond, ma gondolkodtam rajt, mi lenne, ha kihúznék a melléképület tetejének gerincén egy rézdrótot, ez kb. 80 méter, a földelésnek pedig már vagy 10 éve levertem egy 2 méteres 20 milliméteres periodikusvasat, ezt egyben rákötöttem a hálózati áram null pontjára is, gondolom ez is megfelel majd remélem.

Gondoltam én is a zsilettpenge és a grafit megoldására de fentiek szerint bizonytalan a működése. Majd meglátom.

 

András

A 94,5 MHz-el nem csak a frekvencia a probléma ( az nem lenne baj , ha a tekercset és a kondit csökkentenéd) , hanem a moduláció .

Ugyanis itt a hangot nem a moduláció nagysága képviseli , hanem a frekvenciája. Ezt egy 1 diódás egyenirányítóval demodulálva semmit nem hallanál , hiszen elvileg csak egy egyenfeszültséget kapunk.

valamilyen szintű vétel lehetséges 1 diódával is. Lásd: félrehangolt AM detektor FM vételre. Minőségi vétel így nem érhető el.

hatvanasjocó 94,5 Mhz

Ne hagyd ki a nagyellenállású fejhallgatót se a sorból!A mai walkman-fejhallgatóval csak kisegér fején fog szólni,az fogja csak hallani az adást...  94,5Mhz-re még lehet építeni supreg-rendszerű vevőt (a szomszédok biztos nem fognak örülni neki) de az teljesen más mint a detektoros vevő.

hatvanasjocó képe

hatvanasjocó: Az adó közelében ill. nagy térerejű vételi helyen lehet FM adásokat is egyszerű detektoros vevővel fogni. Nagy jósági tényezőjű tekercs a  lényege és ha az adótól félrehangoljuk a vevőt akkor a rezonancia görbe oldalára kerül a vivő és a görbe oldalán a frekvencia lökettel (változással) arányos nagyságú nagyfrekvenciás jel keletkezik. Ezt detektálva a kimenő hangfrekvenciás jel is a frekvencia változással lesz arányos.

Galena Hasznos linkek ------ Powered by- www.webtar.hu ------

Az linkek közt a lejtődetektor linkek  fm vételt tárgyalnak és  látható ,hogy más is foglalkozik e témával.