Magnifax Colorfejes (szines) nagyítógép
Murena, 2010, július 19 - 13:27
Forrás:
tizianfoto fotóműterem (www.tizianfoto.hu)»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Ez a bigyula fényképet nagyít?
Színes fényképek manuális laborálására szolgál, RA-4 es technológiával. Az általában C-41 es technológiával lehívott negatív színesfilm kerül bele és hasonlóan a diavetitőhöz levilágítja (ez esetben nem a falra, hanem a tárgyasztalra)
Itt állítható be az élesség és a kívánt képméret. A fényerősséget a fejrészen a fehér tárcsával állíthatjuk. A színeket pedig (a színekeverés szubsztraktív szabályai szerint) a három színes tárcsával: Kékeszöld, Bíbor és Sárga (Blue, Magenta, Yellow)
Ezután csak a helyes expoziciós érték beállítása történik, próbázással, amit a mellette látható exponáló órával tudsz beállítani.
És végül mehet be a hívófolyadékba.
(Könyv szerint így kell...)
Murena
Egy megvilágításmérő is kellett hozzá amin szinenkénti beállítással lehetett mérni az intenzitást ezt a mérőegységet a papírlap helyére az asztalra kellett hegyezni az objektív alá.
Ezzel a műszerrel lehetett a legpontosabban belőni a szineket.
Én rengeteg papirképet, negatív és pozitív filmet hívtam elő de színeset csak egyszer hívtunk elő egy haverommal.
Az ok a hőmérséklet szintentartása, erre a legmegfelelőbbnek az automata előhívógép bizonyult de ezek milliós összegekbe kerültek, többek közt ebből lett naggyá a FOTEX.
A Cseh Meopta cég múködik a mai napig de az ilyen berendezések gyártásával már rég felhagyott.
Manapság katonai berendezéseket gyárt.
Szerintem itt a tárgyasztal mellett van a készülék, egyben exponáló óra és fénymérő is.
A tárgyasztalra kell(ett) tenni a fénymérőt az csatlakoztatva volt a készülékhez. Általában releváns pontra kell az értéket mérni, például arcra.
A digitális kijelző többfunkciós a mért értéket is az mutatja. Ez alapján lehet a nagyítógép (objektívjének) rekeszét beállítani. Úgy hogy az exponált idő kb. 3 másodperc legyen, azért nem rövidebb, mert kisebb értékeknél nagyobb lehet az eltérés.
A készüléken a piros gomb az állandó fény, az csak a nagyítókeret és a filmkocka beállításhoz szükséges.
A készülékbe lehet(ett) még olyan kis egységeket csatlakoztatni, amikbe egyes filmtípusok sajátosságai voltak beállítva a színhelyes szűréshez. A filmek hordozóanyagának színe eltérő, ezeket az értékeket lehetett a tulajdonképpen 3 potencióméterrel beállítani, tipusonként cserélni.
Az ilyen nagyítógépekhez, úgy hiszem előhívót a Durst (olasz) gyártott, ami tele volt fogaskerekekkel és a beetető nyílás szélességétől függően egész nagy képeket is lehetett vele előhívni. Tulajdonképpen a levilágított kép ment be és a kész pedig a végén kiesett egy tálcára.
Erről beszéltem: Meosix laborfénymérő
A Durst termékekkel az volt a baj hogy akkor itthon beszerezhetetlen volt vagy nehézkes és az áruk megfizethetetlen volt egy hétköznapi halandó számára.
Ugyanez volt az Ilford nyersanyagokkal.
Én inkább az elérhető árú hazai gyártású Forte ill. a csehszlovák (most már cseh) Foma (www.foma.cz) nyersanyagait használtam.
Amikor kinnt voltam mindig hoztam vmit, ,volt olyan üzlet ahol jó kapcsolatot sikerült kialakítanom, mindig elláttak naprakész infóval terékismertetőkkel, de azt tudták, hogy ha bementem ritkán jöttem ki üres kézzel...
Sajnos a Váci Forte gyárat tönkretették érdekes hogy a Cseh cég működik és a világ minden tájára szállít nyersanyagokat......pl.röntgen filmet is.
nem láttam, de modjuk sajnos én nem vagyok annyira otthon a labortechnikában.
Ezt is a tárgyasztalra kell tenni gondolom és ott mér, a három potin lehet a színeket állítani.
Az nem derül ki számomra, hogy ez egy önálló egység vagy össze kell kötni valamivel. Elem van benne vagy hálózaról üzemel.
Mem!
A középső tárcsát kell a megfelelő színre kapcsolni pl. piros és aztán az alsó gomboknál a piros jelzésűt tekergetni mígnem egy zöld led ki nem gyullad, a számtárcsáról leolvasott értéket le kell olvasni és a nagyító színkeverő fejet aszerint kell beállítani.
Ez különálló egységet képezett, nem lehetett összekapcsolni semmivel egy 9voltos elem táplálta.
Pontosan már sajnos nem emlékszem mert 1988-ban nagyítottunk színest, egy biztos ennek a nagyítónak akkor elég húzós ára volt.
Most még egy kérdésem van, a mérést akkor mindhárom színnél el kell végezni? És akkor úgy kell a szűrőértékeket beállítani.
Nagy mérések akkor ha már lenagyították egyszer a képeket nem nagyon szoktak lenni, mert egyszerűen felírták az értékeket és hasonló filmnél vagy utánrendelésnél avval csináltak egy próbát és ahhoz igazították a szűrőket.
Igen pontosan!
De rég hívtam elő színes képeket.....
Köszönöm,
csak megpróbáltam elképzelni.
Fizikában volt fénytan meg színtan is talán, meg máshol is tanultunk róla az iskolában.
A színkeverés kétféle lehet a képek előállításánál additív vagy szubsztraktív. A Magnifax szubsztraktív, tehát kivonó elven működik.(bíbor, sárga és kékeszöldből állítja elő a képet, míg a másik esetben kék, zöld és vörös, a tévéképernyőben is ez utóbbiak voltak)
A printerek additív eljárással működnek. (azt nem tudom hogy ez mindegyikre igaz-e vagy van-e kivétel) a színenként exponálják le a képet.
És ilyen exponáló órát használtunk hozzá.
Ez klasz volt, nagyon gyakori volt, fekete-fehérhez és szineshez is használták.