Régi műanyag gördeszka napi használatra

Szeretek gördeszkázni. Trükközni nem szoktam, műanyag deszkákat használok, közlekedésre és túrázásra. Szerencsére pár éve újra divat lett ez a fajta deszka, és elég nagy a választék, de persze egy igazi régi deszka a 70-es 80-as évekből mégis más. A következő írásban megmutatom egy lehetséges módját annak, hogy egy ilyen régi deszkát széppé, illetve használhatóvá tegyük.

 

Ezt például a napokban vettem a Vaterán:

Nyugatnémet! Már ilyen ország sincs:

 

Az előző gazdája érdekesnek találta, hogy nem dísz, hanem használati tárgy lesz. Gondoltam, leírom, hogy csinálom, hátha mást is érdekel a dolog.

 

A vásárlás után ki akartam próbálni eredeti állapotában is, mert nem nézett ki rosszul. Eredeti állapotban nem szoktak az ilyenek túl jól gurulni, de ez meg se mozdult. Persze nem estem kétségbe, nem számítottam semmi jóra. Általában a következő van:

 

Maguk a műanyag deszkák rendszerint jók és meglepően erősek. Na persze trükközni akkor sem ez a fajta deszka a jó, de a mai cruisereknél nem szoktak gyengébbek lenni.  Egy alapos tisztítás után jól is néznek ki, bár van az az állapot, amiből már nehéz jól kijönni. Az itt bemutatott példány viszont "jó alap".

 

A felfüggesztésben a gumipogácsák általában vagy kemények vagy darabokban vannak, megeszi őket az idő vasfoga. De jó hír, hogy a ma kapható gumipogácsák általában használhatók, amúgy is fogyó alkatrész. Persze az is előfordul (mint azt mindjárt látni is fogjuk), hogy az egész felfüggesztés maga problémás. Ilyenkor is lehet szerencsénk, ha egy mai felfüggesztéssel pótoljuk.

 

A kerekek rendszerint rosszabbul gördülnek, mint a modernek, és nem is érdemes elhasználni az eredetit, mert olyat ugye már nem kapni. Én mindent elteszek, amit kicseréltem, hogy az eredeti állapot is helyreállítható legyen. Sokszor az eredeti kerékbe is lehet mai csapágyat tenni (még a PEMÜ-Triál deszkám eredeti kerekébe is tudtam), ha az eredeti kerékkel is ki akarjuk próbálni.

 

A csapágyak régen sokkal rosszabb minőségűek voltak, rádásul általában tele vannak beszáradt kenőanyaggal és/vagy rozsdával. Érdemes újakat venni, amúgy is cserélni kéne őket néha.

 

Most már tudjuk, mire számítsunk, mehet az új szerzemény a boncasztalra, körülötte már gyűlik pár hasznos dolog:

 

 

A kerék elég meglepő:

 

 

ugyanis egyáltalán nincs benne csapágy. Sőt, a belső oldalon még helye sincs. A másik oldalon lett volna és csak egy darab? Vajon hogyan gurult ez valaha is? Nem tudom, hogy gondolták. Na mindegy, majd most fog gurulni, legalábbis a deszka, de nem ezeken a kerekeken... Az eredeti tervet, hogy eredeti kerékkel és normális csapággyal is lehetne gurulni egyet, ez áthúzza: a kerék megy a vitrinbe. Nézzünk hozzá másik kereket!

 

 

Ez itt egy mostani műanyag deszka kereke, mint pár képpel ezelőtt látszott, túrtam párat belőlük. Az előnye, hogy elég gyorsan lehet vele menni, és az út egyenetlenségeit is aránylag jól tűri, mert nagy. Ráadásul

kapni, sok helyen, sokfélét. (A PEMÜ-Triál deszkát ilyennel használom, bár az olyan magas, hogy nagy longboard kereket is tehettem volna rá.) Itt viszont van egy kis gondunk:

 

 

Hát ez bizony ütközik a felfüggesztéssel. Az eredeti kerék háta teljesen sík, ezen meg van egy bemélyedés. A felfüggesztés amúgy műanyag, csak a tengely fém, azért ilyen nagy, hogy erős legyen. És sajnos egy kis repedés is van rajta. De akkor is szívesen megtartanám. Szóval jön a B terv:

 

 

Ezek normál, trükközős gördeszka kerekek. Lassabbak és könnyebben elakadnak az út repedésein és a köveken. De előnyük is van: kisebb velük az egész deszka, könnyebb vinni, lejtőn kevésbé vadul gyorsul, és mivel keményebbek, tartósabbak is, főleg a rossz úttól kapott pofonokat viselik jobban. És ami fontos: ezek rámennek a készülő deszka eredeti felfüggesztésére.

 

De előbb, most hogy a deszka szét van kapva, tisztítsuk le, én legalábbis szeretem ha tiszta és fényes. Ez még akkor is érdemes, ha csak dísztárgy lesz. Először a klasszikus, Gömör Géza-féle (ld. Szétszedtem projekt) ultrás víz jön:

 

 

Az ultra egyrészt retró, másrészt nagyon jól tisztít. Én legalábbis elégedett vagyok az eredménnyel. Ha van kompresszorunk, fújjuk le a vizet, és várjuk meg, míg megszárad. Aztán jöhet a másik retró anyag: a Prevent Autópolírozó paszta:

 

 

Ez amellett, hogy mint látszik, szép fényessé teszi a felületet, egy bevonatot is képez, amin kevésbé tapad meg a kosz, és ha fémen használjuk, rozsda ellen is véd. A deszka már olyan, mint szeretném, mehetnek föl a kerekek, és kész is vagyunk:

 

 

Lehet is menni végre egy kört. Lelkesen kivittem, elindultam, de nem lett jó. Gurulni szépen gurul, csakhogy a felfüggesztés gumipogácsái beton kemények, kanyarodni, irányt tartani nem lehet vele, pedig még lazítottam is rajta, de így is majdnem ledobott. Szóval vissza a boncasztalra. Most vagy teszek bele gumipogácsát, vagy ha már a felfüggesztést piszkálom úgyis, kicserélem az egészet. Akkor a nagyobb kerekek is belemehetnének, tehát végül mégis jobban hasonlítana az eredetire. Mivel "véletlenül" akadt itthon egy komplett felfüggesztés, és jónak is tűnt:

 

 

hát ez lett a vége:

 

 

Kipróbáltam, szép is meg jó is, azóta már sokat használtam. Az egyik webshopban találtam rá az eredetihez hasonló stílusú "küllős" kerekeket ebben a méretben, ha megjönnek, akkor lesz ám az igazi.

 

Persze végül csak a lap lett eredeti, de a többi alkatrész illik hozzá, és az eredeti állapot is helyreállítható. (Van több olyan hasonló deszkám, például a már emlegetett PEMÜ-Triál, ahol jobb a helyzet, mert csak a gumipogácsa és a kerék+csapágy nem eredeti...)

 

Ha mindent összeadok (fetéve, hogy meg kellett volna vennem azt is, ami volt itthon), árban még mindig egy hasonló minőségű mai műanyag deszkáé alatt maradtam, de nem is ez a lényeg. Hanem hogy lett egy eredeti, szép és jól használható deszkám, ami nagyon jól megy, és rádásul made in W. Germany. Azért ez már kellően retró!