Mechlabor STM-10 stúdiómagnó


Forrás: 
saját
Mechlabor STM-10 stúdiómagnó

Hosszabb "hallgatás" után megpróbálok egy igazi nagyágyúval előrukkolni.

Az STM-10 volt a Machanikai Laboratórium első, saját fejlesztésű stúdiómagnója, elektroncsöves áramkörökkel, a Telefunken M10-es "ihletésével". Egyedülálló, korjelleges formaterv. A típus az Elektroimpex 1959-es, angol nyelvű ismertetőjében már szerepelt; "sorozatgyártása" 1959-60-ra tehető. Rövid életű, kis szériás konstrukció volt: hamar leváltotta (1966-tól) a ténylegesen világszínvonalú, lényegesen jobb STM200-as széria. Világszinten 3db fennmaradt példányról van információ: egy Ukrajnában, egy a terényi múzeumban és a képen látható gép.

A fent látható magnó a  széria végén, 1965-ben született, és Pécsett szolgált. Egyelőre fellelt, de szép, és majdnem 100%-os integritású. Nagy szerencse, hogy megvan a bakelit fejtakaró búrája (ez utóbbin lévő ML-logó is megvan, igaz, egyelőre "külön"), megvannak a fiókokat takaró lemezek, és a nyitó-kihúzó kulcs is előkerült. Különlegessége a készüléknek, hogy két felvevőerősítő-fiókot tartalmaz. Teljessáv-monó készülék, Telefunken fejekkel, alapvetően "kívül írott" szalaghoz készített szalagpályával, de -elsőként -a leengedő motor forgási (-feszítési) iránya átváltható, így "belül írott" szalaggal is használható. A futómű elektromechanikus, jelfogós vezérlésű, teljes körűen távirányítható, 3 db "direct drive" motorral....

Áramkörileg sincs kifosztva, mindössze 1 db elektroncső hiányát fedeztem fel. Ki/bemeneti csatlakozásai a gonosz "Rafilm-tuchelek", amik nagyon hasonlítanak a WSW-Klangfilm "Grosstuchel"-ére, de nem csatlakoztatható vele. Az XLR-előtt a Rádióban ez volt a szabványosított csatlakozó.

A felső, futómű-rész leemelhető, és külön szállítható: egy csatlakozósávval kapcsolódik a keretrész kábelezéséhez. A teljes gép tömege majdnem 180kg.

A 200-as széria 1970-re szinte teljesen leváltotta ezt a típust: lényegesen korszerűbb, megbíthatóbb és a napi gyakorlatban jobban használható típusnak bizonyultak. Ennek is köszönhető, hogy e típus technikatörténeti kuriózum, mivel hírmondói maradtak csak fenn.

 

A magnó 2015. év végén Kun László barátom peresztegi BEAG/ML/BRG múzeumába került.

magno.jpg csatlak.jpg tipustabla.jpg stm10.jpg
dollerakos képe

Üdv Béla!

 

Gratulálok ehhez a ritka és szép készülékhez!

 

Mi az a FIGY. ER. BE... csatlakozó? (Először úgy olvastam, hogy FEGYVERBE.. :--))

Kiss Béla lászló képe

Üdv Ákos!

 

Köszönöm! Van a készülékben egy "figyellő erősítő", vagyis lehallgató kis csöves cucc.  Ide be lehet "linkelni"valamelyik kimenetét a magnónak, és akkor a kiadókulcs állásától függően keverőasztal nélkül, helyben is le lehet hallgatni a szalagon lévő műsort, egy külső hangsugárzó csatlakoztatásával. Megfigyelhető, hogy a magnó már (kezdettől fogva) eleve sztereó kábelezéssel, és ennek megfelelő csatlakozásokkal, mérő/ellenőrzőpontokkal van megépítve.

Igazán szép készülék! Tény, hogy ritka, de ennyire biztos nem. Ha minden igaz, volt ilyen a német elmebajon is eladó. Vilmos mester szerint 200 db készült a MR és a MTV részére.

Mégis: mennyire tartja a specifikációját egy ilyen készülék? Telefunken fejegységgel, 38cm/s sebességgel, csöves erősítőrendszerrel audiofil álom. :) Ne felejts el kifele tekercselni 1000m PER 528-at, vagy SM911-et. :)

Kékedi Levente képe

Igen, Vilmos szerint 200 db készült, de lehet csak 3db maradt fenn. A fenti leírásból én legalább is így értelmezem.

Kiss Béla lászló képe

Jelenleg 3db-ról van infó, persze előkerülhetnek csontvázak a szekrényből....:O)

kiskun képe

Jó lenne... Néhány dolognak tudnék örülni,ha lenne... ;)