Szabad szombat
retronóm, 2007, április 21 - 06:15
Igaz, hogy ma ledolgozunk egy másik napot, ám engem mindig idegesítettek ezek a szombati csere napok. Már egész héten frusztrálom magam. Szombaton is kell dolgozni! Csak egy nap pihenő és utánna már megint hétfő.
Reggel bevillant az agyamba, hogy a szocializmusban ez mindennapos... vagyis mindenhetes volt. Szombaton meló. Megnéztem a neten, 1948-tól 1968-ig. Utánna már rózsásabb volt a helyzet, mivel kéthetente volt egy szabad szombat. Majd eljött a 1981 és az öt napos munkahét. Ilyen perspektívából nézve, azt hiszem vidáman megyek be a dolgozóba!
»
- retronóm blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szabad
Találat: 2
1949
1956
1990
1983
1977
1904
1910-1919
Találat: 4
1960-1969
1960-1969
Találat: 2
Találat: 3
1920-1929
Találat: 2
és a szombati suli, az smafu? :-)
kb.az is olyan '81-ig ment ('80 őszétől '81 tavaszáig voltam elsős,és úgy emlékszem, 2.-ban már nem jártunk szombaton, vagyis pont kifogtam az utolsó ilyen tanévet)
mondjuk nem vittük túlzásba, 3 óra volt, még arra is emlékszem hogy matek, magyar és tesi volt ez a három, 3/4 11-kor vége is volt,ami nagyon áldásos volt abból a szempontból, hogy óra után egy erőteljes kilépéssel meglódulva pont hazaértünk a "Magilla-Gorilla" c. Hanna-"Barbara" rajzfilmre...
Viszont egyből felmerült valami,ami nem tiszta teljesen: arra világosan emlékszem,hogy elsőben is volt délutános tanítás, ebből az következik,hogy valószínűleg szombati tanítás sem volt minden héten,hanem a nagyok melójához hasonlóan csak kéthetente!
(de akár onnan is megközelíthetjük,hogy a tanarak -mégha nem is tűnt fel néha - ugye dolgoztak ugyanekkor,vagyis szegények halmozottan hátrányos helyzetűek lettek volna,ha tényleg lett volna minden szombat délelőtt tanítás..
Vagyis szerintem tényleg csak kéthetente,délelőttös héten volt...
MÁS-de a főtémához kapcsolódik: a kommunista szombatra emlékeztek? gondolom ez lehetett '81 után a kötelezően önkéntes szombati munkanap,nem? :-p
Én még arra is emlékszem, hogy a 70-es évek végén délután is mentünk iskolába. (Talán 12-től 4-ig volt tanítás). Egyik héten délelőtt másik héten délután járunk suliba, és a délelőttös órarend más volt mint a délutános.
Na végre valaki emlékszik a délutáni tanításra. Én 78-ban voltam elsős és talán egy évig jártunk így suliba. Valóban a délutáni hetes órarend más volt mint a délelőtti, mivel emlékeim szerint a délutáni hét lájtosabb volt. (Délutáni héten napi 4 óra, míg délelőtti héten napi/ 5 óra) Állítólag ebből alakult ki az A és B heti órarend (Tudniillik A héten más volt a heti órabesosztás mint a B héten)
Mellesleg szobaton is csak 4 órát tartottak.
Nekünk általánosban ugyan az volt az órarend délelőtt is meg délután is. 3x 5, 2x 6 óra egyformán, szombaton meg 4 óra, de hogy szombaton volt-e délután tanitás, arra nem emlékszem. A gimnáziumban ugyanez volt, 3x5, 2x6, 1x4 óra de csak délelőtt.
Szombat delutan szabad volt meg a szabad szombat bevezetese elott is. Szombat fel-munkanap volt mindekinek. meg az uzletek is bezartak delbe. Tehat a hetvege a szabad szombat bevezetese elott szombat deltol hetfo reggelig tatott.
Szép idők voltak. Most ezt nem lehetne bevezetni, mivel mindenki hozzászokott a hétvégi bevásárláshoz, és felháborodnak azon, ha vasárnak délután 6-kor bezár a barkácsáruház. Volt aki azon háborodott fel, hogy december 24-én miért zár be délben a bolt, mikor ő este még be akart menni vásárolni wc csészét. Hibbant emberek vannak. Nekünkk 2 havonta van közös hétvégénk, mivel a párom eladó. És ugye vasárnap is nyitva kell lenni.
nekem már 6éve nincs hétvégém.ilyen a munkám!de van,hogy hétfőtől péntekig itthon vagyok és csak sz,v,megyek dolgozni!De egy biztos az emberek rettenetesen elkényelmesedtek!régen tudták,hogy a közért meg a többi 6-kor zár és érdekes mindent meg tudtak venni!mindent el tudtak intézni!most meg éjjel 2kor tankolnak,mert akkor nincs senki!(pedig pont ezért többen vannak mint nappal)éjjel 1-kor a tekkoban vásárolgatnak!dec24én este 11kor áfás számlát kérnek a vásárlásról!!de számomra a legérdekesebb az ha szerda délelőtt 10kor egy 5fős családod látok a tekkoba.kérdem én a gyerekek miért nincsenek suliba vagy oviba?és egyik szülőnek sem kéne dolgoznia?de ez van,és szerintem csak rosszabb lesz!
Tudom, hogy ez csak egy társalgási fórum, de azért nem ártana precízebben fogalmazni... Nyilván igaz, hogy a szabad szombat bevezetése előtt is volt már szabad szombat délután.
Én 1964-ben kezdtem dolgozni egy vidéki gépgyárban, és három műszakos munkarendben még szombat éjszaka is dolgoztunk szépen 8 órát: vasárnap hajnalban, 6 órakor lehetett hazamenni! A helyi textilgyárban ugyanígy!
bfonok
Talaltam a neten egy cikket a "New-York times"-bol 1885-bol , amiben tuntettek a szabad szombad delutan irant. Tehat, ugy nez ki, hogy 1885-ben meg sokan dolgoztak szombaton esteig.
http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?_r=1&res=9E07E0DE1E3EEF33A25756C1A9609C94649FD7CF
A harom muszakos munkahelyeken persze hogy dolgoztak 8 orat szombaton is, mivel ilyen helyeken fontos volt hogy leggyen harom 8 oras muszak, ezert a 48 orat 6*8 oras munkanapkent lehetett csak ledolgozni.
Viszont, az egy muszakos munkahelyeken altalaban 8 es fel orat dolgoztak hetfotol pentekig, es ezert szombatra maradt csak 5 es fel ora. A 44 oras munkahet idejebe, a harom muszakos helyeken dokgoztak 8*5 es 8*6 orat felvaltva 2 hetenkent (11*8 orat 2 heten belul). Viszont az egy muszakos munkahelyeken dolgoztak 8 es fel orat a het nagy reszen; es ezert a kethetenkenti dolgozo szombatokon dolgoztak csak 4 orat (fel munka nap). Igy az atlagos 44 ora feloszlott heti 42 felvaltva heti 46 oraval.
Mai nap is szokas az egy muszakos helyeken hogy hetfotol csutortokig 8 es fel orat dolgoznak, es penteken csak 6 orat.
A délutáni tanításból nekem kijutott végig. A nagy szocialista "Baby boom" eredménye nyomán a 71-75-ös években rekord gyerek született.
Ezért volt délelőttös és délutános hét. nekem gyakorlatilag általánosban végig. Ja és egy évfolyamon még "H" osztály is egyenként 28-30 fős létszámmal
Én úgytudom, hogy csak 82-ben vezették be a szabad szombatot. Nemrég olvatam, hogy a volt szocialista táboron belül mi vezettük be utolsóként az 5 napos munkahetet.
nnem egészen... az oroszok pl a mai napig mennek suliba szombaton is
En ugy tudom hogy Romaniaban 6 napos munkahet volt egeszen a szocialista rendszer vegeig, es raadassal nekik a szombat nem volt reroviditett munkanap, hanem teljes 8-oras munkanap vegig. Olvastam errol egy cikket is amiben irva van hogy Romaniaban 6 napos munkahet volt 1990 Juniusig, es irva van hogy Romania az utolso orszag a mai Europai-Unio tagorszagok kozul, ahol a leggkesobb vezettek be az ot napos munkahetet.
"Egyik héten délelőtt másik héten délután járunk suliba, és a délelőttös órarend más volt mint a délutános."
Igen. erre én is így emlékezem, s mint ahogy már említve volt bizony kéthetente volt szombatos suli, amikor délelőtt jártunk suliba.
Délelőtt nyomtuk a napközit, ebéd, aztán suli. Rossz érzés volt sötétben hazabotorkálni. Mármint téli időszakban.
A Belgrádi Fiúkra emlékeztek? Délelőtt lejátszottuk a részeket amik voltak a TV-ben, aztán szitkozódás, mert délután adták a sorozatot. Egyszer elmaradt egy rész és a következő héten adták le mind a két részt. Jó néhány gyerek küzdött, hogy orvoshoz menjen. Én nem. Nekem pont aznap törték be a fejem egy kaviccsal. Meg tudtam nézni! Minden rosszban van valami jó!
"Délelőtt nyomtuk a napközit, ebéd, aztán suli. Rossz érzés volt sötétben hazabotorkálni. Mármint téli időszakban."
Azért csapatban egész élvezetes volt ez is! ;-)
Vagy hogy előjöjjek a sztorival, amit az 5 éves fiamnak kb. hetente el kell mesélni, akár ketten is jó buli lehetett egy ilyen hazamenés...
Pláne, hogy a szóban forgó osztálytárs gyerekhaversrác afféle "liberális" szellemben nevelkedett fiúcska volt, nem nagyon foglalkoztak vele otthon, hogy hol jár, mikor ér haza...
Így nekem sem tűnt fel,hogy már kb. 1,5 órája tart az az egy csúszás, ami miatt megálltunk hazafelé menet egy téli nap végén, délutános tanítás után egy bérház melletti lejtőnél, olyan 82-83 környékén.
Otthon tiszta ideg volt mindkét szülém, már végigtelefonálták az összes osztálytárs-szülőt, akik beszámoltak arról, hogy az ő gyerekük már régen hazaért. Persze anyámék mindenre gondoltak ,csak arra nem, hogy nálam kicsit "megsérült az időkapu" , talán még karórát sem hordtunk akkoriban :-)
Végül kiadós lebaszással megúsztam , még tán fizikai erőszak sem esett :-)
A történettől függetlenül is én inkább kellemesnek vagy legalábbis hangulatosnak éltem meg ezeket a hazamenéseket,
persze ez attól is függ, ki honnan-hová járt, én egy családi házas rész szélén lévő suliból a kertes házak közötti teljesen veszélytelen és barátságos környéken (ráadásul ott laktam 6 éves koromig) gyalogoltam vagy 10-15 percet a lakótelep széléig, onnan meg busszal mentem pár megállót a ma már rettegett hírű, ennek ellenére ma is szívesen látogatott Avas-délre.
Én imádtam délután járni isibe. Szüleim dolgoztak, igy aztán nem kellett korán kelnem. Télen, sötétben nem kellett egyedül lennem a lakásban mire szüleim hazajöttek, mint a délelőttös héten és mire hazaértem isiből este, már várt a kész vacsora. És valahogy délutános műszakban a tanárok lazábbak voltak, nem tudom miért.
Szia XDJ!
Nekem is valahogy ezek a hangulati elemek maradtak meg!ű
Abban a korban szerencsére semmi más dolgunk nem volt!
Délutános héten ősszel-télen-kora tavasszal mire hazaértem, bár óra szerint nem volt késő, de már sötét volt meg sokszor hideg, így "lemenésről" (lakótelep!:-) szó sem lehetett, gyakran "kínomban" megcsináltam a leckét még este. Így viszont másnap reggel - ráadásul a szülői kontroll teljes hiányában :-) - mehetett a játék, ősszel/tavasszal
akár az udvaron is!
Ettől függetlenül középsulis koromban már jobban bejött a csak délelőttös műszak, ugyanis nem egyszer megesett, hogy suli után ide-oda (akár csak boltokat bámulni) elment az ember, ez délután egyből szemet szúrt volna, így viszont szüleim nem tudták,hogy a 14.00-kor végetért tanításról 1/2 3-kor vagy 1/2 4-kor sikerült hazaérnem :-)
A szabadszombatok történetéről nem sokat tudok,de létezhetett olyan, hogy suliba MÁR NEM, szüleink viszont melóba MÉG mentek szombaton?
Mert én emlékszem olyanra, hogy jobb híján muter bevitt a melóba szombaton, szépen elrajzolgattam , ő meg dolgozott - de lehet, hogy ez "kommunista szombat" volt! :-p
A szabad szombatot először az államigazgatásban, a közszférában vezették be, majd az állami vállalatoknál, de csak kéthetente. Végezetül egészen potosan 1982 január elsejétől lett általános az öt napos munkahét. Az iskolákban talán 83 elejéig tartott a szombati tanítás.
Érdekesség, hogy egy korabeli HVG cikk szerint Magyarországon vezették be utoljára szocialista országok közül asz öt napos munkahetet. (Pl NDK-ban mára 60-évek végétől volt.)
A szombat fel-munka nap volt legallabb 1945 ota, es meg amikor dolgoztak minden szombaton, a szombati munkaido 12 oraig tartott. Iggy tehat nem volt 6 napos munkahet, hanem csakk 5 es fel napos, mivel a szombat delutan szabad volt legallabb 1945 ota. Szombat delutan dolgoztak csakk amikor munkanap-atrendezes miatt ledolgoztak hetfoi vaggy penteki munkanapot, amik teljes munkanapnak szamitottak. Eggy utal szombat delutan nem volt iskola a delutani tanuloknak se (kiveve munkanap-atrendezes miatt dolgozo szombaton), erre a megoldas volt: Szombaton delelotti tanrend 8-to 10-ig, es aki delutani tanrend szerint tanult, szombaton 10-tol 12-ig volt neki oraja.
1968-ba bevezettek a ket-hetenkenti szabad szombatott az allami munkahelyeken, es 1977 Szeptemberetol az iskolasok is attertek a ket hetenkenti szabad szombatra, es erre lerovidult a nyari szunet 3 honaprol ket es fel honapra (Junius elso fele szigorlati ido lett az iskolakba, a ket hetenkenti szabad szombat bevezetese ota).
1982 Januar 1-tol bevezettek a minden heti szabad szombatot az osszes allami munkahelyeken, kiveve az iskolakban, ahol minden szombat szabad lett a koveto tanev kezdedetol, vagyis 1982 Szeptemberetol.
A szocialista rendszerbe volt amikor vasarnap is munkanap volt, munkanap-atrendezes miatt. Altalaba ha eggy unnep csutortokre jott ki, akkor csakk 3 napos hetvege volt, es vasarnap kellet ledolgozni az unnepet kovetto penteket. Illyen helyzet volt a legutoljarra 1987-be, amikor Augusztus 23 volt vasarnapi munkanap, Augusztus 21 pentek helyett.
1988 ota nincs vasarnapi ledolgozo nap, ezert minden ledolgozo nap szombat lett, es ha eggy unnep csutortokre esik, a hetvege 4 naposra tagult ki.
"Megnéztem a neten, 1948-tól 1968-ig. Utánna már rózsásabb volt a helyzet, mivel kéthetente volt egy szabad szombat" olvasható a bevezető témánál.
A fentiekkel ellentétben én úgy tudom,hogy 1963-ban az építőiparban dolgozók már a kéthetenkénti szabadszombatot élvezték.
De hogyha a teljes és mindenkit érintő szabadszombatot datálják 68-ra,akkor "nemszóltam semmit"
A nagyapamtol hallottam hogy a masodik vilaghaboru elott mar volt Magyarorszagon eggyes embereknek ot napos munkahet.
Ahogy hallottam, a kisiparosok nem dolgoztak hetfon, es ezert a hetfot kis vasarnapnak hivtak.
Szinten hallottam a nagyapamtol, hoggy eggyes helyeken, ahol zsido volt a munkavezeto, nem dolgoztak szombaton, mivel a zsidoknak a szombat a feltuntetett napjuk.
Tehat, eggyes helyeken mar 5 napos munkahet volt 1945 elott, joval a szabad szombat altalanos bevezetese elott.
Olvastam a neten hogy a szabad hetfo divat volt regen Angliaban is, es "Saint-Monday"-nak hivtak. A cikk errol, es a szabad szombat kialakulasarol Angliaban (Angolul), a kovetkezo web-pagen talalhato:
http://www.theatlantic.com/issues/91aug/rybczynski-p1.htm
"A szombat fel-munka nap volt legallabb 1945 ota, es meg amikor dolgoztak minden szombaton, a szombati munkaido 12 oraig tartott. Iggy tehat nem volt 6 napos munkahet, hanem csakk 5 es fel napos, mivel a szombat delutan szabad volt legallabb 1945 ota."
Nem így emlékszem, már ami a 12 órás munkavégzést illeti. 48 órás munkahét volt, ami hétfőtől péntekig nyolc és fél órát jelentett, benne a fél órás ebédidő. Szombaton nem volt ebédidő, a nyolc órát csökkentették az előző öt nap fél óráival (két és fél óra), így aznap öt és fél órát kellett dolgozni. Aki nyolckor kezdett, az fél kettőig volt benn.
valahogy én is így emlékszem (70-es évek):
"Aki nyolckor kezdett, az fél kettőig volt benn."
Nofre
Lehet hogy 1968 elott amikor meg 48 oras munkahet volt, fel kettoig dolgoztak szombaton. De arra en jol emlekszem hogy a 70-es evek vegen, amikor kis iskolas voltam, minden masodik szombaton 12-ig voltam iskolaba, es a szuleim jottek ertem a munkabol, amit ok is 12-kor fejeztek be. Lehet hogy amikor lecsokkenttettek a munkahetet 44 orara, es bevezetek a minden masodik heti szabad szombatot, csokkentettek a dolgozo szombati munka idot is, mert a potlast ki lehetet huzni 10 munkanapra (hetfotol pentekig ket het folyaman).
Hogy ki mikor végzett, az természetesen attól függött, hogy mikor kezdett. Akkoriban egyébként ha jól emlékszem, már próbálkoztak a lépcsőzetes munkakezdéssel, ami azt jelentette, hogy az egy környéken, egy közlekedési vonalon lévő munkahelyek nem egyszerre, hanem negyedórás csúszással kezdték a munkát, a közlekedés egyenletes terhelése miatt gondolták ezt célszerűnek.
Utana neztem az apam mukarendjere a 70-es evek vegen. Jol emlekeztem, apam dolgozot szombaton ket hetente nyolctol tizenkettoig, hetfon, kedden, csutortokon es penteken nyolctol fel otig, es szerdan nyolctol negyig. Igy a dolgozo szobat leroviditett negy orajat potoltak a negy nap fel orajai ket het folyaman.
Talaltam egy weblapot az Egri szollokrol, ahol emlitik hogy regen is sokan szombaton csak delig dolgoztak.
http://www.eger.hu/Turizmus/Bor%C3%A9sgasztron%C3%B3mia/Hiedelmek%C3%A9sszok%C3%A1sok/tabid/393/Default.aspx
Tehat ugy nez ki hogy a szombat rovid munkanap volt tobb szaz eve Magyarorszagon.
Erdekes hogy meg a 48 oras munkahet idejeben se dolgoztak szombaton 8 orat. Szerintem logikusabb lett volna felosztani a 48 oras munkahetet 6 napos 8 oras munkanapra, es nem varialni a fel oras hosszabitassal. Nem ertem mi volt az ertelme a leroviditett munkanapnak szombaton.
"Nem ertem mi volt az ertelme a leroviditett munkanapnak szombaton."
Azért remélem, a szabad szombat értelmét érted?
Ertem az 5 napos munkahet elonyet, de szerintem jobb lenne ha a szabad nap nem mindenkinek szombat lenne, hanem minden munkas valaszthatna a 6 hetkoznap kozul egy napot a heten mint szabad nap (hetfotol szombatig), es csakk a vasarnap lenne kozos szabadnap mindenkinek. Iggy peldaul lennenek munkasok akiknek a szabadnapja hetkozepen lenne, es van akinek ez kenyelmesebb mint 2 folyamatos szabad nap. Ennek a megoldasnak van meg egy elonye is hogy a szorakozo es a kirandulo helyek nem lennenek megterhelve szombaton, hanem felosztodnak a het folyaman egyenletesebben.
»
Sok munkahelyen a heti 40 orat nem egyenletes 5 napi 8 oranket dolgozzak le, hanem Hetfotol Csutortokig nyolc es fel orat dolgoznak (8-tol fel 5-ig) es ezert Penteken csakk 6 orat dolgoznak (8-tol 2-ig). Tehat, Pentek lett az uj Szombat (mint rovid munkanap).
persze sosem volt ilyen egyszerű, sem kényelmes, sem kiszámítható. A mozdonyvezetőért éjjel is kiküldhették az értesítőt, hogy egy óra múlva menetkészen jelenjen meg.
Nofre
1968-01-03 44 órás munkahét Január 1-től országosan vezetik be.
és más érdekességek :
http://ht.jakd.hu/index.php?p=search&targyszo=munkaid%C5%91&formsent=1&print=1
Azért én ezt is találtam:
"
68672
1974-03-01
A 44 órás munkahét küszöbén.
"A Vállalatnál julius 1-től kerülhet megvalósításra..."
Talaltam a netten egy erdekes cikket az 1986-os munkarendrol. Ket unnepkoveto vasanapot munkanappa valtoztattak (Aprilis 6 es December 28), es a helyeben minden mukas abban az evben ket nappal tobb szabatsagot vehetett ki. A munkanapnak valtoztatott vasarnapnak az oka volt hogy ne leggyen tul sokk 3 napos hetvege 1986-ban. http://nfo.arcanum.hu/onap/pics/a.pdf?v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=KN-1985_1/KN-...
En emlekszem hogy 1978-ban amikor elso osztalyos voltam, a tavaszi szunet elott volt suli vasarnap, Aprilis 2-an, mivel Aprilis 4 keddre eset (Abban az idoben Aprilis 4 meg unnep volt, es a tavaszi szunet Aprili 4-en kzdodott), es azt magyaraztak hogy mivel az unnep keddre jon ki, hetfon nincs suli , es helyette vasarnap munkanap. Ez a leggregibb emlekem a munkanap-atrendezessel kapcolatban. Azota eszre vettem hogy minden alkalommal ha egy unnep keddre jon ki, vagy csutortokre, munka-nap atrendezes van.
Erdekes lenne tudni hogy mikor kezdodott a munkanap-atrendezes. Sajnos, nem talaltam errol semmijen informaciot a netten, es 1978 elott tul fiatal voltam hogy emlekezzek a munkanap-atrendezesre.
Egyszer olvastam a Vasvári pál Ált Isk. történetét Szfváron,még amikor oda jártam (1984-1992),és abban azt hiszem az állt,hogy "1982 /vagy 81/ óta nem kell /VÉGRE/ szombaton is iskolába járni"
...akkor győzhetett az ész ...vagy hogy is mondjam..vagy az is lehet,hogy mert kb pont akkor kis hiján összeomlott az államháztartás (voltak előBokrosok,előMedgyessyk,stb),és hogy esetleg kevesebb pé'zt kelljen fizetni..vagy mert (remélhetőleg) a látszólagos hatalmú ,máig nem szabad és független szakszervezetek akkor már követelhették,hogy ide a 40órás munkahetet...ami akkor már egyes államokban ne is mondjam hány éve meglehetett...némelyik régi naptáromon/kártyanaptárakon még meg van 1970valahányasokon jelölve zölddel vagy mivel,hogy "szabad szombat"...Más dolgo hogy egyes mai multinácik /cégek/ olyan beosztásokat kreálnak biorobotjaiknak,hogy nehogy egy hónapban legyen 4normális szabad 7végéje,csak 2,mert nálunk engedi az impotens parlament hozta törvény...meg olyan is van,hogy máig törvénysértően 12órát képernyő előtt szenvedtetnek...
Vagy az is lehet,hogy azért lett az összes szombat szabad akkortól,mert mszmp-s zsidóelvtársak kezdték betartani (már akkor is erősen felülreprezentáltak voltak vezetésekben,művészetben,kultúrában,oktatásban,biróságokon stb, most még jobban,amióta szivárognak vissza 20on-30valahány éve és már 400ezren vallják magukat annak itt,sőt 2006óta a qrmány miatt csak ők kaphatnak már kárpótlást és földet MAgyarországon egy törvény/rendelet szerint)
"Bisztoss jó munkásemberr" S.Balázs Szfvárról Vénülő RETROgyűjtő
Erdekes lenne tudni hogy miert pont a szombatot vezettek be mint szabad nap, es nem peldaul a hetfot. Elvileg lehetett volna bevezetni szabad napot a het kozepen, es igy elosztani a hetet ket reszre. Franciaorszagban az iskolakban szabad szerda van, viszont szombaton jarnak suliba.
Jo otlet lenne felosztani az 5 napos munkahetet ugy hogy minden dolgozo onkent valassza ki a szabad napjat a hat hetkoznap kozul, hetfo es szombat kozott, es vasarnap lenne a kozos szabadnap. Igy minden dolgozonak lenne 2 szabad napja egy heten, vasarnap es meg egy nap amit valaszt.
Én inkább a zsidó közösségek szombati ünnepnapját napját látom mögötte, bár az is lehet, hogy a kevesebb munkaidő bevezetésénél azt vették figyelembe, hogy a vasárnap a család nagy pihenőnapja, a csúcspont, igy a hétfő igy kilőve, maradt a szombat. A kereszténységnél vasárnap volt az úr napja, a zsidóságnál a szombat.
Sok munkahelyen a szombat rovid munkanap volt meg a 48 oras munkahet idejeben is. Szombaton dolgoztak csak 5 es fel orat, es a tobbi munkanapon 8 es fel orat, ezert a legkenyelmesebb es a leglogikusabb volt bevezetni a szombati napot mint szabad nap, hogy a legkevesebb legyen a munkaveszites.
Igy az elejen adtak egy szabad szombatot 2 hetenkent, es mivel a munkahet csokkent 44 orara, a kethetenkenti dolgozo szombat munka idejet is sok munkahelyen csokkentettek 5 es fel orarol 4 orara, mivel 2 het folyaman lehetett 8 munkanapon is fel oraval hosszabitani a 8 oran tul hetfo es pentek kozott.
Igy tehat a leglogikusabb volt bevezetni szabad napot szombaton, mivel ket hetenkent mar szabad volt, es amikor dolgoztak akkor is csak 4 orat dolgoztak a dolgozo szombaton sok munkahelyen.
Ertem az 5 napos munkahet elonyet, de szerintem jobb lenne ha a szabad nap nem mindenkinek szombat lenne, hanem minden munkas valaszthatna a 6 hetkoznap kozul egy napot a heten mint szabad nap (hetfotol szombatig), es csakk a vasarnap lenne kozos szabadnap mindenkinek. Iggy peldaul lennenek munkasok akiknek a szabadnapja hetkozepen lenne, es van akinek ez kenyelmesebb mint 2 folyamatos szabad nap. Ennek a megoldasnak van meg egy elonye is hogy a szorakozo es a kirandulo helyek nem lennenek megterhelve szombaton, hanem felosztodnak a het folyaman egyenletesebben.
Azért ezt még átgondolnám a helyedben. És az iskolák? Egy olyan országban, ahol még a 3.-4. napot is hanyatt-homlok hozzácsapják a hétvégéhez nem gondolod, hogy az észérvektől függetlenül is kisebbségben lennél?
Ez igencsak összetett kérdés :) Akiknek nincs éppen iskolás gyerekük, nem biztos hogy kapásból el tudják képzelni ennek következményeit. Egy független embernek valószínűleg megfelelő lehet a kétszer egy szabadnap, de az sem mindenkinek, valószínűleg a többségének nem. Mire elindulna kirándulni, fordulhatna is vissza. Ha csak a kikapcsolódási részét nézem.
Nofre
Ha mar ket folyamatos napot akarnak, lehetne modositani hogy a dolgozok felenek lenne szabad szombat es a masik felenek szabad hetfo. Igy a kirandulo helyek megterhelese felosztodna egyenletesebben a hetfo es a szombat kozott, es nem lennenek turterhelve szombaton.
Ez akkor lenne jó, ha a férjnek lenne a szombat, a feleségnek a hétfő a szabadnak. vagy pl meglátogatnánk a rokonokat szombaton, erre kiderül, hogy dolgoznak, jöjjünk hétfőn.
Ahogy tudom, 1982 elott csak minden masodik szombat volt szabad. Mi tortent amikor pl a ferjnek volt szabad szombatja a paros heteken es a felesegnek pedig a paratlan heteken ?
Feribá
Olyankor tanulták, hogyan kell helyesen leírni azt, hogy IDEJÉBEN !
Anyukám szerint mindenkinek ugyanakkorvolt a szabad szombat. Azaz volt a hosszú hét és a rövid hét.
Utana neztem, es eszrevettem hogy a hatvanas evek vegen es a hetvenes evek elejen, emlitve van "paros hetu szabad szombat" vagy "paratlan hetu szabad szombat", a munkanap-athelyezessel kapcsolatban. Pl. 1973 ev vegei unneppek korul:
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1973_12/?query=SZO%3D(szombati%20munkaid%C5%91)&pg=11&layout=s
Viszont, kesobb a hetvenes evek masodik felen, mar ugy nez ki hogy mindenkinek ugyanakkor volt a szabad szombat (pl. 1980-ban 4 napos unnep volt Apr. 4-7, pentek, szombat,Husvet-vasarnap,Husvet- hetfo).
Ahogy emlitettm, 1951-tol alkalmaztak Magyarorszagon a munkanap-athelyezeseket. 1979-ig csak keddre vagy pentkre eso unnepnapok korul (egy kivetelell 1974 Apr. 4, ami csutortokre esett). 1980-ban es 1981-ben mar alkalmaztak szabad-szombat elloti csutortokre eso unepnapok korul is, es 1982-tol minden keddre vagy csutortokre eso unnepnapok korul, meg az ev vegi unnepek korul hogy szabad nappa valtoztattak a szentestet, es neha a szilvesztert (80-as evekben).
Igy az evek amikor nem volt egy munkanap-athelyezes sem 1951 ota: 1955, 1966, 1977, 1988. Az erdekes hogy a rendszer valtas utan is ugy jott ki hogy 1999-ben csak egy munkanap-athelyezes volt, mivel a szenteste pentekre jott ki, ezert az ellotte levo szombaton dolgoztak le.
1968-ban, a szabad szombat bevezetese elejen voltak paros heti szabad szombatos es paratlan heti szabad szombatos munkahelyek. Ugy nez ki, hogy kesobb egyeztettek a szabad szombatotak.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1968_02/?query=SZO%3D(44%20%C3%B3r%C3%A1s%20munkah%C3%A9t)&pg=114&layout=s
1968-ban, amikor bevezettek a 44 oras munkahetet, egyes munkahelyeken kethetenkenti szabad hetfot adtak ki a szabad szombat helyett. Pl. egy hirdetes 1968-bol.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1968_06/?query=SZO%3D(44%20%C3%B3r%C3%A1s%20munkah%C3%A9t)&pg=38&layout=s
Talaltam hirdetest 1981-bol ahol lehetett varialni szabad szombat es szabad hetfo kozott. Tehat, ugy nez ki hogy a szabad hetfo is divat volt egyes helyeken.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1981_11/?query=SZO%3D(szabad%20h%C3%A9tf%C5%91%20)&pg=270&layout=s
Ahogy hallotam, 1945 elott egyes helyeken volt szabad hetfo, ami un. kisvasarnap. Viszont voltak mas munkahelyek ahol szabad szombat volt helyette, ahol zsido volt a munkavezeto.
Olvastam egy weblapon hogy a szabad hetfo Angliaban is divat volt a 19-edik szazadban, es "Saint-Monday"-nak hivtak.
http://www.theatlantic.com/issues/91aug/rybczynski-p1.htm
Ha mar 2 folyamatos szabad naprol van szo, lehetne varialni szabad szombat es szabad hetfo kozott. pl. lehetne felosztani az orszagot 2 reszre, az egyik felenek lenne szabad szombat, es a masik felenek szabad hetfo (hasonloan a Nemet es a Francia iskola szunet felosztasa az orszagreszek szerint).
Ez is jó lenne, pl valakinek a nagyobbik gyermeke mondjuk Szegeden tanul, a másik Pécsett, akkor hogy alkalmazkodnának?
Menjél el egy áruházlánchoz dolgozni, ott igy fogod kapni a pihenőnapokat. Gondolom neked nincs gyermeked?
En jol emlekeztem hogy szombaton delutan nem volt suli. A kovetkezo web-lapon lathato hogy a szombati tanitas 8-tol 10-ig tartott a delelottos muszakban, es 10-tol 12-ig tartott a delutani muszakban. Igy lathato hogy szombaton 12 utan nem volt suli meg a hat napos munkahet idejebe sem.
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=1237&na_step=30&t=9008373&na_order=
"Megnéztem a neten, 1948-tól 1968-ig. Utánna már rózsásabb volt a helyzet, mivel kéthetente volt egy szabad szombat."
Szerintem 1948 elott is hat napos munkahet volt. Erdekes lenne tudni a munkahet rendjet 1948 elott. Nehez talalni imformaciot errol a neten.
Talaltam a neten egy cikket az 1990-es munkanap-atrendezesrol. Erdekes hogy meg 1990-ben is volt egy vasarnap amikor dolgoztak. Marcius 11-en dolgoztak le Marcius 16-at (Nem szombaton hanem vasarnap). Emlitve van az is hogy a munkanap-atrendezes 1978-ban kezdodott.
http://rendszervaltas.mti.hu/Pages/News.aspx?date=19900306&ni=254182&ty=1
Utana neztem hogy mi volt a helyzet regen ha egy unnep keddre vagy pentekre (amikor meg dolgoztak szombaton) jott ki, es eszrevettem hogy nyoma van a munkanap-athelyezesnek mar 1951 Majus 1-e korul (megfigyeltem a nepszava kiadasi datumjait). 1950-ben meg nincs nyoma a munkanap-athelyezesnek. Kesobb mar emlitve van "ket-napos unnep" neven ha egy unnep keddre vagy pentekre jott ki. A hatvanas meg a hetvenes evekben mar felfigyeltem a szabalyzatra a heti radio es TV musorok alapjan (pl. 1976-ban Aug. 20 pentekre esett, es a "Het" cimu TV musort Aug. 22, szombaton sugaroztak vasarnaphelyett, ami munkanap-athelyezest nyomosit). Ahogy lattam, a mukanap-athelyezesi szabalyzat 1979-i volt:
Keddi unnep korul:
Szombat----Hetfoi munkarend.
Vasarnap---Szombati munkarend.
Hetfo-------Vasarnap helyetesitett.
Kedd-------Unnep nap.
Penteki unnep korul:
Csutortok----Szombati munkarend.
Pentek-------Unnep nap.
Szombat-----Vasarnap helyetesitett.
Vasarnap-----Csutortoki munkarend.
Igy volt akkor is ha Penteki unnep utan Szabad-Szombat volt (thehat Csutortok-Pentek-Szombat volt a unnep-hetvege Pentek-Szombat-Vasarnap helyett).
Volt egy kivetel, 1969 Apr.4 korul nem volt munkanap-athelyezes annak ellenere hogy Apr. 4 Pentekre esett, mivel Apr.6 Husvet-Vasarnap volt, igy tehat nem lehetett ledolgozni a Csutortokot.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Nepszava/
A csutortokre eso unnep koruli munkanap-athelyezest 1980 elott egy rendkivuli helyzetben alkalmaztak. Utana neztem hogy 1974 Apr. 4 korul volt az elso csutortoki unnep koruli munkanap-athelyezes. Apr. 5, pentek volt a heti piheno-nap a vasarnap helyett, es Apr. 6, szombat volt rendes szombati munkanap (nem volt szabad-szombat!!!), es Apr. 7, vasarnap volt penteki munkanap. Az indoka volt, probaltak modositani a munka szabalyt. Utana csak 1980-ban alkalmaztak a munkanap-athelyezest csutortoki unnep korul. 1980 Majus 1 csutortok volt, mivel Majus 3 szabad-szombat volt, ezert, Majus 4-en dolgoztak Majus 2, pentek helyett. 1980 -ota minden csutortok koruli unnep korul alkalmaznak munkanap-athelyezest.
1979-ig (1974 kivetelevel) alkalmaztak munkanap-athelyezest ha egy unnep keddre vagy pentekre jott ki.
Utana neztem, es megtalaltam az igazolvanyt az elso munkanap-athelyezesrol, Magyarorszagon, ami 1951 Majus1-e korul volt.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1951_04/?query=SZO%3D(pihen%C5%91nap%20)&pg=108&layout=s
Talaltam a netten egy cikket egy Munkacsi zsido csaladrol, emlitve van hogy szombat-vasranap nem jartak iskolaba mar a harmincas evekbe, tehat kb 50 evel a szabad szombat hivatalos bevezetese elott.
http://www.centropa.hu/object.c5fa358a-1e01-412e-be4b-a076cb4ef88a.ivy?full=true
Ne keverjük a szezont a fazonnal!
Az, hogy a zsidó gyerek nem ment szombaton - ami a zsidók ünnepnapja - iskolába, az egy teljesen más kérdés... Vasárnap meg nem mehetett, mivel nem volt tanítás.
bfonok
Talaltam a neten a regi magyar kirayok torteneterol egy erdekes dolgot a szabad szombattal kapcsolatban. A szabad szombatot legelosszor 1074 es 1077 kozott vezette be I. Geza kiraly, hogy kedvezzen a zsidosaggal. Igy kb 900 evel a modern szabad szombat bevezetese elott mar volt szabad szombat. De viszont ahogy emlitve van, a szabad szombat a vasarnap helyett volt. Igy a szabad szombat ellenere sem volt 2 napos folyamatos hetvege.
http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&sid=1511020559
"Az ő nevéhez fűződik a vasárnap áthelyezése szombatra, ezzel a keresztényeknek kedvezett a zsidósággal szemben, hisz a zsidók szombaton nem dolgoztak."
Hogy ezt hogyan is kell érteni? Mi volt ebben az üzlet "a keresztényeknek"?
A modern szabad szombat indoka hogy leggyen 2 napos folyamatos hetvege es semmi koze a zsidosaggal. I. Geza idejeben ilyen indokra nem gondoltak, es abban az idoben a vallas fontosabb volt mint a hetvegi kikapcsolodas.
Erdekes hogy pont ugyanaszt (szabad szombatot) ketszer bevezettek (I. Geza idejeben es 1982-ben) teljesen mas indokbol, es latszik hogy fejlodtunk mivel a modern szabad szombat indoka sokkal logikusabb.
Mai nap ha keddre vagy csutortokre jon ki egy unnep, kiadjak az elotte levo hetfot vagy penteket (amit ledolgoznak elotte vagy utana levo szombaton) mint szabad nap es igy osszevonnak 4 napos hetveget.
Nem ertem hogy miert nem csinalnak munkanap athelyezest ha szerdara jon ki egy unnep, mert lehetne csinalni a kovetkezot: kiadni az unnep elotti hetfot es keddet mint szabad napok, amit ledolgoznanak az unnep elotti (a hetfot) es utana levo (a keddet) szombaton. Igy, ha szerdara jonne ki egy unnep, vasarnap-hetfo-kedd-szerda lennenek szabad napok, es a hetfot ledolgoznak a vasarnap elotti szombaton, a keddet pedig ez unnep utan levo szombaton. Igy lehetne osszevonni 4 napos hatveget ha szerdara jonne ki egy unnep is, es az athelyezes nem is okozna problemat, mivel az unnep elotti szombati munkanap utan jonne 4 folyamatos szabad nap, es mivel csak csutortokon mennenek vissza az unnep utan a munkaba, az utana levo szombati munkanap se lenne nehez, mivel az a szombat csak a harmadik munkanap a szerdara eso unnep utan. Kar hogy nem gondoltak erre, mert igy lenne megtobb 4 napos hetvegenk.
Ahogy emlitve van mar, a munkanap athelyezest kezdtek alkalmazni 1978-ban, amikor meg csak ket hetenkent volt szabad szombat. Az athelyezesek eredeti indoka nem a 4 napos hetvege letrehozasa volt, hanem azert hogy ne kelljen beinditani egy uzemet egy napra ha az egy nap ket munkaszuneti nap kozott van. Igy, az elejen (1978 es 1981 kozott amikor meg csak ket hetenkent volt szabad szombat) a munkanap-athelyezesi szabalyzat a kovetkezo volt:
1) Ha egy unnep keddre jon ki: Az unnep elotti szombaton,hetfoi munkarend szerint dolgoztak, vasarnap pedig szombati munkarend volt (tehat ha az unnep elotti szombat szabad szombat volt, akkor az unnep elotti vasarnap munkaszuneti nap volt, es ha nem szabad szombat volt az unnep elotti szombat, akkor vasarnap szombati muszakba dolgoztak), es az unnep elotti hetfo volt a vasarnap helyeti szabad nap. Igy, ha keddre jott ki egy unnep a hetvege 2 es fel (Ha dolgoztak vasarnap az unnep elott) vagy 3 nap volt (ha az unnep elotti vasarnap szabad szombatot helyetesitett).
2) Ha egy unnep csutortokre jott ki, es utana levo szombat szabad szombat volt: Az unnep utani pentek volt szabad nap az unnep utani vasarnap helyett, es az unnep utani vasarnap, penteki munkarend szerint dolgoztak (Elosszor volt ilyen 1980 Majus 1-e korul: 1980 Majus 2-a volt szabad nap, es Majus 4-en, vasarnap, penteki munkarend szerint dolgoztak). Igy csak 3 napos hetvege volt, mivel az unnep utani vasarnap munkanap volt.
3) Ha egy unnep pentekre jott ki, es az utana levo szombat nem volt szabad szombat: Az unnep elotti csutortokon szombati munkarend szerint dolgoztak, az unnep utani szombat volt vasarnap helyett munkaszuneti nap, es az unnep utani vasarnap csutortoki munkarend szerint dolgoztak (Elosszor alkalmaztak 1980 November 7-e korul, igy November 6, csutortok rovid munkanap volt, November 7 es November 8 munkaszuneti napok, es November 9-en vasarnap, csutortoki munkarend szerint dolgoztak). Tehat, ilyen helyzetbe csak 2 es fel napos hetvege volt (csutortok delutan, penteki unnep es szombat a vasarnap helyett).
Tehat amikor meg nem volt szabad szombat, sokszor elofordult hogy vasarnap is dolgoztak a munkanap athelyezes miatt, es nem volt 4 napos hetvege meg ha az unnep szabad szombathoz volt kozel se.
Az elso 4 napos hetvege 1980 Aprilis 4-7 volt, mivel 1980 Aprilis 4-e pentekre jott ki (akkor meg unnep volt), Aprilis 5-e szabad szombat volt, es Aprilis 7-en volt a Husvet hetfo.
1982-tol bevezettek a szabad szombatot ezert a munkanap athelyezes alkalmazasat is modositottak. 1982-tol alkalmaztak munkanap athelyezest ha egy unnep keddre vagy csutortokre jott ki, a leirt szabaly szerint. Igy ha egy unnep keddre jott ki, akkor a hetvege vasarnap-hetfo-kedd volt (az unnep elotti szombaton dolgoztak le az unnep elotti hetfot), es ha egy unnep csutortokre jott ki, akkor a hetvege csutortok-pentek-szombat volt, es az unnep utani vasarnap dolgoztak le az unnep utani penteket. Tehat igy altalaban 3 napos hetvege volt ha egy unnep keddre vagy csutortokre jott ki. Igy volt a renszervaltasig 1989-ban 3 kivetelel:
1) 1985 Aprilis 4-e csutortokre jott ki, de Aprilis 5-e rendes munkanap volt, mivel Aprilis 7-e Husvet vasarnap volt, ezert nem lehetett akkor ledolgozni az Aprilis 5-ei penteket. Igy volt 3 napos hetvege de Husvet korul es Aprilis 4-e utan volt egy munkanap.
2) 1986 Aprilis 4-e pentekre jott ki, de az utana levo vasarnapot, Aprilis 6-at munkanappa nyilvanitottak, hogy ne legyen 9 napon belul ketszer 3 napos hetvege, mivel a Husvet hetfo volt az elotte levo hetfo, Marcius 31-e.
3) 1986-ban December 28-at, vasarnapot is munkanappa nyilvanitottak, hogy ne legyen 4 napos unnep (Akkor meg nem nagyon kedveltek a 4 napos hetvegeket).
1990-tol modositottak a munkanap athelyezeseket az unnepek valtozasaval egyutt. Ahogy emlitettem 1990 Marcius 15-e korul volt egy erdekes munkanap athelyezes: Marcius 16-at az elotte levo vasarnap dolgoztak le, es igy lett 4 napos hetvege Marcius 15-e korul, elosszor egy csutortoki unnep korul. A keddre eso unnepek koruli valtozasokat folytattak a regi rendszer szabalya szerint (Az unnep elotti szombaton dolgoztak le az unnep elotti hetfot). 1992-ben jott egy uj szabaly a munkanap athelyezessel kapcsolatban: vasarnap nem nyilvanithato munkanappa, igy ennek a kovetkezete ha egy unnep csutortokre jon ki az elotte levo szombaton kell ledolgozni az unnep utani penteket, es igy mindig 4 napos hetvege jott letre ha egy unnep csutortokre jott ki (csutortok-pentek-szombat-vasarnap). Igy, 1992 es 2001 kozott mindig az unnep elotti szombaton dolgoztak le az unnep utani penteket, vagy az unnep elotti hetfot. Igy ha egy unnep keddre jott ki akkor 3 napos hetvege volt, mivel az unnep elotti szombaton dolgoztak le az unnep elotti hetfot, es ha egy unnep csutortokre jott ki, csak akkor volt 4 napos hetvege. 2002-tol modositottak a ledolgozo szombat idejet, es igy altalaban ha egy unnep keddre jon ki, akkor nem kozvetlen az unnep elotti szombaton dolgozzak le az unnep elotti hetfot, hanem egy hetel elotte vagy az unnep utani szombaton, es igy letre jott 4 napos hetvege ha egy unnep keddre jon ki (szombat-vasarnap-hetfo-kedd). Lehet hogy a jovoben fogjak majd alkalmazni golo javaslatat is a szerdai unneppel kapcsolatban, mivel az uj tendencio minel tobb 4 napos hetveget letrehozni az unnepek korul.
Talaltam a neten az Osztrak munkarendrol. Ha egy unnep keddre vagy csutortokre jon ki, az elotte levo hetfot vagy az utana levo penteket ott is ledolgozzak, de nem szombaton, hanem hozzatesznek a munkanaphoz 15 percet, es igy 32 munkanap folyaman ledolgazzak az unnep es a hetvege kozotti hetkoznapot. En szerintem jo modszer.
http://unserwien.blogspot.com/2010_01_01_archive.html
Talaltam a netten egy cikket a katolikus unnepekrol amiben emlitve van:
"A középkorban – kevesen gondolnak erre – az 52 vasárnapon kívül közel 52 pirosbetűs, munkaszüneti nap évi átlagban már megvalósította az ötnapos munkahetet, korunk szociális vívmányát."
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1992-10/historia-1992-10-081013-3
Ugy nez ki hogy az otnapos munkahetet az unnepnapok csokkentese miatt vezettek be.
Sokan orultek hoggy 1982-ben bevezettek a szabad szombatot, de eszrevettem hoggy 1982-ben es 1983-ban csakk 3 munkaszuneti unnepnap volt ami hetkoznapra jott ki. az 1989 elloti unneprendszerben az unnepnapok voltak: Januar 1, Aprilis 4, Husvethetfo, Majus 1, Augusztus 20, November 7, December 25-26. 1982-ben, a szabadszombat elso even csak Januar 1, Husvethetfo (Aprilis 12 volt 1982-ben) es Augusztus 20 volt hetkoznapokon. A tobbi unnep szombatra vaggy vasarnapra jott ki abban az evben. Karacsony is Szombat-Vasarnapra esett 1982-ben.
1983-ban se volt jobb a helyzet, mert Aprilis 4 eggybe esett Husvethetfovel, es ezen kivul csak November 7 es December 26 (mind a ketto Hetfo) volt hetkoznapokon. Iggy, tehat ket ev folyaman csak 6 munkaszuneti nap volt hefkoznapokon. Ennyire keves szabad hetkoznap ket even belul nem fordult elo talan soha se.
A ket hetenkenti szabad szombat idejeben is elofordult 4 napos hetvege 6 alkalommal.
1969 Aprilis 4-7, pentek (Apr. 4, unnep volt), szabad-szombat, Husvet-vasarnap, Husvet-hetfo.
1969 December 24-27, szerda (szaenteste, szabad-szombatot helyetesitett), csutortok (Karacsony), pentek (Karacsony), szombat (vasarnapot helyetesitett a penteki unnep koruli munka-athelyezesi szabaly szerint).
1972 Aprilis 1-4, szabad-szombat, Husvet-vasarnap, Husvet-hetfo, kedd(Apr. 4, unnep volt).
1972 December 23-26, szabad-szombat, vasarnap, hetfo (Karacsony), Kedd (Karacsony).
1973 December 23-26, vasarnap (szabad-szombatot helyetesitett munkanap-athelyezes alapan), hetfo (szenteste, vasarnapot helyetesitett), kedd (Karacsony), szerda (Karacsony).
1980 Aprilis 4-7, pentek (Apr.4, unnep volt), szabad-szombat, Husvet-vasarnap, Husvet-hetfo.
Egy alkalommal volt szabad-szombat 1948 Augusztus 21-en. Ennek utan, harom napos unnep hetvege volt (meg nem volt munkanap-athelyezes). Aug. 21-et 2 heten belul lehetett ledolgozni. 1951-tol mar munkanap-athelyezes volt, ezert ha egy unnep pentekre jott ki, a koveto vasarnapot munkanappa nyilvanottittak, es igy csak pentek-szombat voltak a munka-szuneti napok.
Az 1948-as modszert lehetne a mai idonkbe is alkalmazni, ugy hogy az unnep elotti hetfot, vagy az unnep keveto penteket, ket-harom het folyaman dolgozzuk le, a szombati munka csere helyett.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1948_08/?query=SZO%3D(szombati%20munkaid%C5%91%20)&pg=154&layout=s
1958-ban volt egy furcsa munkanap athelyezes. Apr.4 pentekre esett, es Apr. 7 Husvet hetfo volt. Ezert a kozbe eso szombatot, Apr. 5-et kiadtak szabadnapnak Husvet-hetfo helyett.
http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1958_02/?query=SZO%3D(h%C3%BAsv%C3%A9t%20h%C3%A9tf%C5%91)&pg=204&layout=s