Magyar rajz-játékfilm első három évtizede

Az ötvenes éveket megelőzően a rajzfilmgyártásunk  csak a reklámiparnak dolgozott. A játékfilmekre nem volt „fizetőképes kereslet”, hiszen ezek elkészítése  (megrajzolása) jóval többe került, mint a normál filmeké, ráadásul a piacot uralta az amerikai rajzfilm.

Az ötvenes években azonban „elszakadtunk” a nyugati filmpiactól, ráadásul  Macskássy Gyula vezetésével egy nagyon tehetséges és ambíciózus rajzfilmes csapat (Várnai György, Csermák Tibor, Fekete Edit, majd Nepp József, Dargay Attila, Kovásznai Gábor, Gémes József, Szabó Szabolcs, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Reisenbüchler Sándor, Vajda Béla, Szabó Sipos Tamás, Mata János) az 1950 és 1980 közötti három évtizedben világszínvonalra emelték a hazai rajz-játékfilm gyártást.

Kezdetben (1949-től)  a Híradó- és Dokumentum Filmgyár rajzfilm studiójában, majd a Pannónia Filmstúdióban, amely 1957-ben jött létre a Szinkron Filmgyártó Vállalat részeként, és 1986-ig önállósodott  ezen a néven. A filmstúdió munkáinak kivitelezését 1971-től  jelentős részben a kecskeméti részlegében végezték, ahol rövidesen önálló  arculatú animációs filmstúdió jött létre.

 

 

1951: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (Macskássy Gyula, Fekete Edit) Az  elsõ hazai, színes rajzanimáció.

 

1953: Kutyakötelesség (Macskássy Gyula, Fekete Edit)

 

1954: Két bors ökröcske (Macskássy Gyula) Az első animált emberi figura ábrázolás.

 

1957: Az egér és az oroszlán (Macskássy Gyula)

 

1957: A kismalac és a farkasok (Macskássy Gyula) Az '57-es Velencei fesztiválon díjazták.

 

1957: A török és a tehenek (Csermák Tibor)

 

1958: A telhetetlen méhecske (Macskássy Gyula)

 

1960: A ceruza és a  radír (Macskássy Gyula)

 

1961: Párbaj (Macskássy Gyula, Várnai György)

 

1961: Szenvedély (Nepp József). A későbbi Gusztáv figura előzménye. Vízválasztó abból a szempontból, hogy szakított az eddigi mese-tartalom hagyományával.

 

1962-től: Peti (Macskássy Gyula,  Várnai György) Az első igazi rajfilmsorozat.

 

1964-től: Gusztáv (Nepp József és Dargay Attila, Jankovics Marcell)  Már felnőtteknek szóló animációs sorozat. 120 rész készült el, egyik fele a hatvanas években, majd a maradék, nagyobb szünet után '75-'77-ben.

 

1968: A Nap és a Hold elrablása (Reisenbüchler Sándor)

 

1971-től: Kukori és Kotkoda (Mata János ) (Márkus László - Kukori, Psota Irén majd Hacser Józsa - Kotkoda.) Az első olyan rajzfilmsorozat, ami a Magyar Televízió megrendelésére készült. Mivel fekete-fehér televízióra készült, ezért technikai okokból hideg színeket használtak elsősorban (moziban ment színesben). 2 szériát élt meg 13-13 résszel.

 

1972-től: Frakk, a macskák réme (rajzolta: Várnai György, rendezte: Cseh András és Nagy Pál)  (Szabó Gyula – Frakk, Rajz János, majd Suka Sándor  - Károly bácsi, Pártos Erzsi - Irma néni) 4 évadot élt meg 13-13 epizóddal.

 

1972: Mikrobi (Mata János) (Csákányi László  -- Mikrobi) Európában még újnak számító, számítógépes animációval készült az űrhajó.

 

1973 : János vitéz (Jankovics Marcell)

 

1974-től: Kérem a következőt! - Dr. Bubó címe is elterjedt. (Írta a rímhányó Romhányi József és Nepp József, rendezte Ternovszky Béla és Nepp)  (Szabó Gyula – Doktor Bubó, Csala Zsuzsa – Ursula, Bodrogi Gyula – Csőrmester, Gyenge Árpád – Ernő a teknős) Három széria készült belőle, mindegyik 13 résszel.

 

1974: Sisyphus (Jankovics Marcell)

 

1975-től: Kockásfülű nyúl (Richly Zsolt ) 26 rész készült belőle.

 

1976: Lúdas Matyi (Dargay Attila)

 

1977-től : Magyar népmesék (Horváth Mária, Jankovics Marcell, Nagy Lajos)  (Mesélő: Szabó Gyula)