Mechlabor STM-810
spaceshuttle69, 2008, szeptember 19 - 14:35
Forrás:
Saját gyűjteményA magyar Mechanikai Laboratórium utolsó előtti gyártmánya.
Stúdiómagnó mikroprocesszoros vezérléssel.
A kép felvétele idején "restaurálása" folyamatban.
Volna még mit mondani róla, de nem férne be ide a szövegdobozba :-)
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Pedig sokan szívesen olvasnánk róla még, de érdekes lenne a "belvilágát" is szemügyre venni! Lesz folytatás ?
Tervezem hogy valami kis ismertetőt összeütök arről a gépről.
Ez itt nem egy szakmai weboldal, ezért nem tettem fel több anyagot.
Ha érdekel az ilyesmi, a magno.faliujsag.hu címre felraktam egy-két gépről több képet. a két Telefunken egy barátomé, az ott látható STM-700 pedig szintén a gyűjteményem része.
Egyelőre oda tervezem a 800-as család anyagait is felrakni.
Bocs, a fenti hozzászólásomban az URL hibás.
Helyesen: "magnok.faliujsag.hu".
hogy több anyagot is felteszek erről a gépről.
Most szántam rá végre egy kis időt.
http://mechlabor.infostream.hu
Pilótavizsga kell hozzá az én 810-esemhez képest, ami szintén stúdiómagnó, csak épp nem ML, hanem Studer, és úgy 6-7 évvel korábbi fejlesztés, igaz, '89-ben még gyártották. Egy szeánszot megérne a két gép megfülelése...
Azért az a "szar magyar ipar" tudott valamit!!!
Tisztelt teslaeltos!
Azért az akkori magyar iparnak nem nagyon volt min szégyenkeznie! Emlékezzünk csak vissza a régi hírneves gyárainkra! Nem mondom, voltak gagyi termékek is, de a "Kádár rendszer" derekán igencsak megálltuk a helyünket egy-két termékünkkel nem csak a KGST piacán is. Hogy most mi van? Arról inkább jobb ha inkább bölcsen hallgatunk sajnos!:(
Szia!
Épp azért írta idézőjelesen :))))))))))
Más: érdekel még kis erősítő?Van egy szinte zsír állapotú oriszter a birtokomban :)
panblue
Köszi szépen az ajánlatot, de már vettem egy vadi új Nad C 316BEE erősítőt. A következő vásárlás (persze ha az anyagiak is megengedik) egy hozzávaló jó hangsugárzó lesz.
Üdv!
Szia!
Ok,semmi gáz,nekem pluszban van ez a készülék,megmarad retro darabnak :) Igazából még ki sem próbáltam,kívül-belül csillivili,nem rég érkezett hozzám :) Na majd veszem a fáradtságot és meghajtom vele a kis hs 100-akat v a 400-asaimat :)
RETRO FOREVER!
panblue :)))
Valamikor az Orister igen sikeres erősítő volt. Egyszerű felépítésű, és mégis mindent tudott ami egy otthoni hangosításhoz kellett. Nagyon régen hallottam szólni és javítottam is egyet ha jól emlékszem. (nem nagyon örült a kimeneti rövidzárnak) Tisztességesen meg lehetett vele döngetni a HS eket.
Látom félre értetted, az akkori gagyik csócskategóriák voltak a mostani ipari szemetekhez képest.
Az akkori magyar ipart jobb nem emlegetni mert megint felmegy a vérnyomásom......
Hogy lehetett teljesen tönkretenni???
Ez tényleg komolyan csak ennyit tudott?
-19 cm/s 40Hz...16kHz ± 2 dB
De ezt az értéket stabilan tartotta, hosszú-hosszú éveken át, napi 8 vagy több órás használat mellett is. Amúgy sem csak a szélső értékek számítanak, hanem az átvitel egyenletessége és a kivezérlés szintje is.
Ld. Stúdiómagnó-házimagnó, a Hifi Magazin valamelyik 80-as évekbeli számában közölt beszélgetés.
ml
Ezzel teljesen tisztában vagyok én is. Azzal is, hogy nem mindegy, hogy -20 dB-en vagy 0 dB-en mérjük. Inkább az lepett meg, hogy azért jobb értéket vártam volna tőle. Az ominózus cikket olvastam én is akkor.És mivel az ML-ben dolgoztam, a 6xx sorozat gyártósorán láttam hogy készülnek.
Mondjuk a studiókészülékekre soha nem a jó hang, hanem a tartósság volt a jellemző, mivel ezek általában rádióstúdiókban voltak, és bizony az FM sáv ennél az értéknél nem volt jobb. Én igazából mindig másodlagos műsorforrásnak is tekintettem, első mindig a lemez volt :-)
Most meg sajnos mindenhol mp3-ban adnak, igy értelmetlen bármilyen komoly tuner beszerzése.
Ide fajult a világ.
"Mondjuk a studiókészülékekre soha nem a jó hang, hanem a tartósság volt a jellemző,"
:-O És mi van mondjuk a máig is használt Studer A800-A820-akkal?
Ez a hifi-ben szokásos +-3dB-t megengedve kb. 30-18kHz amelynél szélesebb sávot csak a 25 évesnél fiatalabbak hallanak, ráadásul ha lemegyünk -20dB-s felvételi szintre, akkor ez simán 20-20kHz. A hangminőséget azonban nem lehet ezzel az egy paraméterrel leírni. A stúdiógépeknek általában nagyon jó a fázismenetük, ami a sztereó tér leképezését igen precízzé teszi (nem "mászkálnak" a hangszerek össze-vissza). Továbbá a specifikáltnál majdnem minden példány esetén még 20 év elteltével is jobb paramétereket mérhetünk. Erre egy példa: Studer A810 (1988) a gyártó 19-en PER528 szalaggal 0,3% harmonikus (THD) torzítást ad meg. Ezzel szemben ma, vagyis 22 évesen mérve a kütyü 0,1%-ot tud! Ahhoz, hogy ez a gyárilag megadott értékre romoljon, 8dB-vel kell túlvezérelni. Az átlag hifi deckek 1%-ot tudnak 0dB-n zajcsökkentő nélkül 55-60dB S/N mellett, míg a Studer jel-zaj aránya jobb, mint 72 dB és semmi dolby! Ha a Studerrel el akarom érni az 1% torzítást, 12 dB-vel kell túlvezérelni, de akkor az S/N már 76dB és ezt a dolby hangminőségrontása nélkül tudja.
Azért ne hasonlítsunk össze egy studer 810-et egy kazettásmagnóval:-)
Egyrészt a studiómagnók egy szalagra vannak belőve, erre van minden beállítva.
A másik, hogy azért szerintem az ML810 és egy Studer 810 sincs egy súlycsoportban, és itt nem studerről volt szó, hanem ML studiómagnókról. Nem tudom pontosan mennyi lehetett 1988-ban egy Studer 810 és egy ML 810, de sejtésem szerint látatlanba kb 1:10-es szorzót meg merek kockáztatni. Amit irtam a frekimenetről, azt az ML810-esre irtam, mivel meglepőnek tartottam. Azt te is tudod, hogy attól, hogy magát a hangot nem hallod, attól még az al és felharmónikusai befolyásolják a hallott zenét. A +/- 3dB -nél az sem mindegy, mennyire vezérled ki. Általában a jobb kazis deckek is tudják -20 dB-en (azaz a hallhatósági tartomány környékén) a 20/20-at. Ennek ellenére 0 dB környékén megrogynak.
A jelzaj arány természetesen katasztrofális a kazettás decknél, de azért ami nekem van deck, az dolby nélkül tud 62 dB-t 0,4% THD mellett. Igaz ez még mindig messze van egy jobb orsóstól, de azért annyira nem lebecsülendő, mivel 4,7 és nem 19 vagy 38 a sebesség, és fele olyan széles a szalag. Ez volt a rákfenéje az egésznek. A jó dolog meg az, hogy kikaptam a kazit, és beraktam a walkmanba, vagy a kocsiba, és bárhol tudtam hallgatni, vagy kölcsönkértem kazikat, mivel a baráti körömben a 80-as években kevésnek volt orsós magnója.
Sajnos azonban a teljes analóg mágneses hangrögzitő technikának befellegzett, jövője nincs, csak múltja. Ezek szép emlékek, annak a kornak az emlékei, amikor még az éterből, vagy barátoktól vadásztuk össze a zenéket. Most meg már csak nosztalgia. Új szalagot már nem is nagyon kapni, kazettát is csak 1-2 félét újban, az is gagyi.
A végére: Amit irtam, hogy a studiómagnókról, azt azokra a középkategóriás készülékekre értettem, amik a vidéki rádióstúdiókban előfordultak. Viszonylag kevés rendelkezett Mo-on Studerekkel. Nem volt rá pénz. A másik, hogy mint irtam az FM műsorszórásnak eleve megvolt a maga korlátja, igy amilyen csapnivaló volt a keleti urh-s adás, ezek a készülékek is már többet nyujtottak, mint a rádió.
Mert hát te is tudod, egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ha a fő műsorforrás már csak mondjuk egy 40/14-et tud, akkor oda rakhatsz bármit, jobb nem lesz.
Na ezért volt jó a hanglemez, mint fő műsorforrás nekem, ez volt a liblingem, egész helyre kis gyüjteményt szedtem össze az elmúlt 30 évben.
Na nem kivánom itt a studiómagnónál rontani a levegőt, kinek a pap kinek a papné. Van aki a walkmanokra gerjed, van aki a félszobányi magnókra :-) Jó is ez igy, ettől sokszinű ez az oldal. Ami miatt kirobbant a "vita", hogy megjegyeztem a frekimenetet, az csak egy ártatlan kérdés volt részemről.
A ML-el pontosan mi lett???
Esetleg kínai diszkont???
A studer már csak rádió stúdiókat gyárt ill.adás lebonyolító programokat...
Mennyi bakelitet sikerült begyűjtened????
Most Nokia van a helyén.
a cég: www.stm.hu
Lemezeket nem számoltam még meg, de sok van elrakva a garázsomban is.
a Magyar Rádióban több napon keresztül teszteltek egy ilyen készüléket mert egy hosszabb felvétel után stop állásban a magnó a mikroprocesszor miatt elkezdett iszonyatosan rászkódni,és csak a hálózati főkapcsólóval lehetett kikapcsolni,ezen kívül több mint hatvan kezelőszervet tartalmazot ami stúdióhasználathoz nem éppen ideális ezért a Rádió nem tudta elfogadni.Ezután az ML 90 körül kifejlesztette az STM 90 et amiből csak egy darab készült mert már későn született meg.Azért nem vették meg mert ezután már a digitális korszak következett,és a jól bevált STM 600 okat javítják mind a mai napig a stúdiókban.
Hát igen ... A rázkódásnak két oka szokott lenni a típusnál.
1) a szalagfeszítés érzékelő csillapításának hibája.
2) filmorsó használatakor az orsó kotyog a tüskén.
Volt egy lebutított változata is a 800-asnak. Jóval kevesebb kezelőszervvel. A MR múzeumában úgy tudom hogy van belőle egy darab.
STM-90 3 darab készült. Egy Terényben van az orsósmagnó múzeumban,
egy az egyik volt konstruktőrnél, egy meg nálam :-)
Lásd:
http://mechlabor.infostream.hu
Az oldalon külső és belső képek, néhány videó, dokumentációk találhatók az ML típusokról. Talán a 800-asról van fent a legtöbb anyag, de azért a 90-esről is gyűlik lassan.
Az információkat nagy részét Nagy Vilmos (terényi magnómúzeum tulajdonos) könyvébő a Magyar orsósmagnógyártás történetéből tudom a másik részét meg fateromtól ő tesztelte ezt a magnót a Rádióban 89 ben teljesen véletlenül
a rászkódást pedig nem a szalagra hanem a magnó vázára értettem,
Úgy tudom hogy itt nem a szalagfeszítés beállítása hanem a mikroprocesszor volt a hibás
Köszi az infót. Esetleg megkérdeznéd apukádat hogy zavarhatnám-e egy pár kérdéssel ez ügyben? Magánlevélben megtalálsz.
Köszi.