Másodszor születtem


Let.20090814 272.jpg

A képnek most jelentősége van, mert azt a helyet ábrázolja, ahol - mintegy- másodszor is "megszülettem."

Én sajnos nem tanultam meg úszni, de a strandot azért kedveltem, így egy meleg nyári napon , még gyerekként bemerészkedtem a most már nem üzemelő Szombathelyi Városi Strand mélyvízének a lépcsőjére. Ott 210 cm-es volt a víz. Azzal szórakoztam, hogy a lépcsőről átrugtam magam a túlfolyó lyukáig és onnan vissza.

Ám egy alkalommal egy hullám miatt mellényúltam és elmerültem a mélyvízben.

Akkor IGAZI élethalál harc kezdődött; kapálóztam, csapdostam, nyeltem a vizet míg végül csak sikerült a lefolyó nyílását elérni. Akkor kikászálódtam és körülnézve láttam, hogy az önfeledt lubickolók ebből a haláltusából semmit sem vettek észre!

Úgy érzem akkor másodszor is megszülettem és ezt a helyet ábrázolja a mintegy 45 év után ott készült fotó!

NofreT képe

Isten éltessen a második születésnapod évfordulóján!

Akkor lehet, hogy azóta nem is szereted ezt a strandot annyira.

Szerintem nagyon szerencsés dolog, hogy nem került az eset a napilapokba. Ilyen majdnem dolog velem is megesett, de idővel azért megtanultam úszni. A gyerekekre nagyon kell figyelni ilyen helyen. Is.
Nofre

AnnA

Szia, szerencséd volt, megusztad. A történetedről jutott eszembe...  Számithatsz arra is, hogy  lesz, aki megjegyzést tesz irásodra, azzal a megjegyzéssel pl., hogy  magánügyeidet ne vidd a többség elé.

 Bocsáss meg nekem, amiért ezzel hozakodtam elő. Üdv.: A.

Feribá

Bízom benne, hogy ezt az esetet senki nem tekinti magánügynek, hiszen egy olyan építményhez tartozó sztori, amiről itt értekezünk és talán felidézi az akkori strandolási szokásokat /pld. hol volt az úszómester stb./ Egy épület például sokkal érdekesebb, ha valami történet is kapcsolódik hozzá. Persze ez csak az én véleményem.

leguan képe

Nagyon egyetértek.

És sajnálatos, hogy akik a századelő emlékeihez tudnának saját élményt fűzni, már nem tehetik meg (hacsak el nem mesélték nekünk  még gyermekkorunkban).

NofreT képe

Feribá! Ugye megírod az építés dátumát, ha megtudtad? meg hogy ki volt a tervező. ÁDY sem válaszolt még, hogy honnan vette a plakátos kép dátumát (1928)

 

Nofre

monster-hifi képe

Ismerős a helyzet Feribá,hisz ennél a lejárónál 1972,vagy 73-ban jártam hasonlóképpen. A víz alatt úsztam, és valaki hatalmas talpast ugrott a startkőről a fejemre,aminek az lett a következménye, hogy hosszú másodpercekig nem tudtam eldönteni merre van felfelé, és lefelé....akkortályt még csak a víz alatt, faltól falig tudtam szintén úszni,gyenge gyerektempóban...tűnt az vagy félórának is akkor.A vizet annak idején állítólag a Gyöngyösből, vagy a Perintből engedték bele, némi szűrés után,Ezért sötétbarnás, és jéghideg volt.Annakidején napközistábor is itt volt...Esetemben nem az a tanúság, hogy többet nem merészkedtem mélyvízbe...pont ellenkezőleg!Lételemem lett az úszás, pl. most a hét minde napján lent voltam úszni a Tiszán, és még a hét következő napjait is vízközelben fogom tölteni.Tudjátok,...ami nem öl meg, az megerősít.... További szép napot!

Üdvözöllek,akkor "földik" vagyunk?

Én aztán nem tanultam meg úszni, ráadásul ez már a második esetem volt,

korábban /hatvanas évek/ a velemi KISZ, vagy úttörő tábor medencéjébe is majdnem "belevesztem." Velembe kirándult az osztály és ott derült ki, hogy délután a tábori strandon lehet fürödni. Persze "fecském" nem volt, alsógatyában tipródtam a parton. Az egyik srác aki már bent volt, mutatta hogy csak derékig ér a víz! PERSZE A LÁBA NEM VOLT LENT!

Hát én is bevetettem magam és azonnal elmerültem. Sok vizet megittam mire ki tudtam evickélni a többiek meg a parton röhögtek. A tanárok semmit sem vettek észre.

Ezek az élmények aztán elvették a kedvem, hogy mély vizek felé mászkáljak. Örülök, hogy a Tiedet nem!...

monster-hifi képe

Voltunk, igen de én azután Veszprémbe, majd az alföldre költöztem...ennek jó 30éve. Visszatérve a medencére, engem azután megtanítottak úszni, rendes iskolai keretek között, mikor a Hámán Kató ált. iskolából átmentem a Gyakorló ált. iskolába, aminek saját fedett uszodája egybe volt az iskolával,volt már akkor, ami szerintem országos viszonylatban egyedülálló volt a maga korában.Sőt legtöbb tanteremben kamerák, és távírányítóval elhúzható függönyök, meg profi kivetítők voltak beépítve--hogy az oda gyakorolni járó "kistanárok" akik a tanárképző főiskolába jártak, órákat tarthassanak, a többi évfolyamtársuk, pedig figyelemmel kisérhessék a bemutató órákat a kamerák jóvoltából  Bizony, sok mai ált iskola a mai napig sem érte el az 1973-as akkori színvonalat. Nem beszélve a kiváló, soha el nem felejtehető pedagógusokról...További szép napot!