Király utca 71. a Király Színházzal BUDAPEST
"(1903–1936): 1903. nov. 6.-án nyitotta meg kapuit a Beöthy László alapította színház a Király u. 71. sz. alatti épületben. Csak hosszas huzavona után kapott működési engedélyt a fővárostól. Az első bem. Huszka Jenő Aranyvirág c. operettje volt, de az igazi sikert Kacsoh Pongrác János vitéze hozta meg, amelynek bem.-ját 1904. nov. 14-én tartották. 1925-ig a Király Színház Bp. legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt, amelyet Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékkel vezetett. 1918–1925 között a Király Színház szintén a Beöthy igazgatása alatt álló Unió Rt. színházaként működött. Az Unió bukása után előbb Faludi Jenő, majd 1929 szept.-étől Lázár Ödön volt az ig. Lázár Ödönt Föld Aurél követte 1932. szept.-től 1934. szept.-ig. 1934. szep.-től 1935. szept.-ig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, majd Spitz Artúr ig. következett 1935. szept.-től 1936. febr.-ig. A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A konjunktúra és a színvonal visszaesése a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát. A társ. tagjai voltak – többek között – Fedák Sári, Kosáry Emmy, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, Latabár Árpád. Nevezetes bem.-i: Jacobi Viktor Leányvásár, Sybill, Huszka Jenő Gül Baba, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Luxemburg grófja, A csárdáskirálynő, Bajadér, Szirmai Albert Mágnás Miska, Mézeskalács c. operettjei voltak."
Koch L.: A Király Színház műsora (1958).
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
1961
Ismeretlen évjárat
Akkor és Most
1909
1966
1914
1960-1969
1980
Akkor és Most
1960-1969
Akkor és Most
1940-1949
1965
Akkor és Most
Akkor és Most
Akkor és Most
Találat: 2
Találat: 2
Találat: 2
Akkor és Most
Találat: 3
1970-1979
1970-1979
1950-1959
1973
1970-1979
1949
1979
1988
1988
Találat: 5
1960-1969
Akkor és Most
Akkor és Most
Találat: 2
Hogy lehet villamos felsővezeték nélkül?
Lehetett akkora akkumulátor, ami elvisz egy ekkora
monstrumot?
- Elnézést, hogy pont ennél a nagyon különleges,és
megható képnél teszem fel ezt a kérdést!
A pesti villamosok jó ideig alsóvezetékkel működtek, ami a föld alatt volt és egy résen valahogy alulranyulva volt az áramszedő. A rendszeres beázások miatt cserélték felsővezetékre az alsókat, hogy mikor azt nem tudom, de a századelő táján.
Köszönöm! Végre megtudtam.Nagyon sok képet láttam eddig
régi "villanyosokról",de el nem tudtam képzelni, hogy hol
az áramforrás. Itt is van pl. egy kép a régi Nemzeti Szinházról.Mivel bizonytalan volt ,hogy mikori lehet a kép,felvettem innen, kinagyitottam és ott sem találtam
áramszedőt. De még sint sem láttam.-Talán lóvontatású
lehetett-
Egy érdekesség amit megtudtam:Kezdetben nem számok voltak
a kocsikon, hanem különböző mintázatú fémtáblák, mert akkor még
sokan nem tudtak irni-olvasni,számolni.
Üdvözlet!
Valóban, 1887 és 1923 között a budapesti belvárosi villamosvonalak alsóvezetékes rendszerrel voltak kiépítve, elsősorban városszépészeti okok miatt. Akkoriban a villamosok még négy(!!!) sínszálon közlekedtek, és nem pedig kettőn, ahogy ma. Ez részben amiatt volt, mert a kerekek ún. közép-nyomkarimásak voltak (vagyis a kerekeket vezető karima a keréktalp közepén futott végig a kerék kerülete mentén). Másrészt az egy kerékhez tartozó két sínszál között volt egy rés, mely alatt két, egymással szembe állított szögvas futott végig a villamosvonal mentén. A villamosból lenyúlt ezekhez egy áramszedő hajó, és két. jó vastag rézlapot érintett a két szögvashoz, így szedte az áramot. A rákfenéje ott volt a rendszernek, hogy a hajótörések elég sűrűn fordultak elő (hiszen az úton bármibe beleakadhattak), a vezeték korrózióvédelme szinte megoldhatatlan volt, továbbbá a vezetékcsatorna beázásai elég nagy valószínűséggel okoztak zárlatot, illetve egyéb károsodásokat a rendszerben. Emiatt a rendszer felszámolása mellett döntöttek a 20-as évek elején. Az utolsó alsóvezetékes vonal 1923-ban szűnt meg.
Érdekesség még,hogy Kabos Gyula pont a Király színházzal szemközti házban élt sokáig.
Nekem új dolog, hogy a Király utcában villamosok jártak. Tudja valaki, hogy hányas villamos?
(nem létkérdés, csak kíváncsiság)
--
Kalmopirin