Karácsonyi képeslap

muff
(eredetileg német szó, de az angol is így írja)
rendszerint szőrméből varrt, 20–40 cm hosszú, csőszerű viseletkiegészítő, melynek két végébe be lehet dugni a kezet, és a test előtt tartva viselik. Téli, utcai, a kéz melegen tartására szolgáló darab. A 17. sz.-tól a 20. sz. közepéig gyakori volt az európai városi viseletben, hol inkább a férfiak, hol pedig a nők s gyermekek viselték. Változó méretekben volt divatos. Alája gyakran kesztyűt is felhúztak. – A magyar népviseletekben ritka. Komárom és Esztergom m. néhány községében a 19. sz. első felétől a 20. sz. közepéig hordtak csupasz kezükön fekete vidraprémes tuszlit az asszonyok, akiknek már megszületett első gyermekük. Itt kifejezetten állapotjelző viselet-elem, a templomi öltözet tartozéka. Mezőkövesden kopott női ködmön ujjából készült gyermekeknek a gyugó. Vorarlberben viseltek pl. parasztasszonyok hosszú muffot. – Irod. Fél Edit: A női ruházkodás Martoson (Népr. Ért., 1942); Davenport, M.: The Book of Costume (New York, 1962); Thiel, E.: Geschichte des Kostüms (Berlin, 1968).

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1915.html

Nofre

"A német ruházat leghagyományosabb darabja a klumpa, melyet ősztől

tavaszig hordtak férfiak, nők és gyermekek egyaránt. Hölbling Miksa, a vármegye főorvosa írta, 1845-ben, hogy „a legnagyobb ügyességgel járnak németeink ezen faczipőkben, és versenyt futnak bennők akármely bocskorossal”. A klumpát általában cseresznye-, bükk-, valamint hársfából faragták az erre szakosodott mesterek."

A pacsker=senki nem mondta,hogy az akár a klumpához,akár a facipőhöz "tartozna". Azt gyapjú fonalból kötik,ma már tutyi néven jobban ismert. Ezt a kinti,utcai használathoz meg is talpalták. Hihetetlennek tűnik,de általában kerékpár külsőgumiból készült a talp,amit külön erre a célra készített pacskercérnával varrtak fel.

57845.jpg

 Ez az igazi klumpa,amiről beszélek.Ezeket viselték a német falvak lakói.Ennek létezik hegyesorrú változata is. Ebbe bujtak bele  pacskeros lábbal,és ez volt kitömva télen szalmával.