BRG MK-23 rádióval
csanyi.tibor, 2008, július 10 - 22:21
Forrás:
Saját Csányi Tibor gyűjteménye
Csak prototipus volt, üzletekbe nem került.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
BRG
1970-1979
1970-1979
Találat: 3
1980-1989
1970-1979
Találat: 2
1960-1969
Találat: 2
1987
1970-1979
1970-1979
1960-1969
1970-1979
1970-1979
1970
1970
1980-1989
1900-1909
1970
1978
Találat: 4
1970-1979
Találat: 5
1969
Találat: 2
Találat: 2
Találat: 2
1971
1972
1972
Találat: 2
1972
1972
1972
1972
Találat: 2
1972
Találat: 3
Találat: 6
Találat: 3
1975
1979
1970-1979
Találat: 2
Találat: 2
1975
1986
1970-1979
Találat: 2
1985
1978
Találat: 2
1970-1979
1978
1970-1979
1984
1979
1970-1979
1971
BRG MK-23 kék
1970
BRG MK-23 fekete működik
1970
BRG MK-23 piros
1970
BRG MK-23 világoskék
1970
BRG MK-23 piros
1970
BRG MK-23 piros
1970
BRG MK-23
1971
BRG MK-23 kék
1972
BRG MK-23 piros
1972
BRG MK-23 piros
1972
BRG MK-23 piros
1972
BRG MK-23 fekete
1972
BRG MK-23 piros
1972
BRG MK-23 magnetofon
1972



Sajna, ez is egy olyan ötlet volt, ami a korában ha nem is világ-, de nemzetközi színvonalú lehetett volna, de elvérzett...
ml
Nem szeretném kisebbiteni a BRG hazai megitélését, de azért ezek a készülékek igencsak messze voltak a nemzetközi szinvonaltól. 1968 körül már tömegesen jelentek meg a hordozható rádiómagnetofonok nyugaton. A BRG dicséretére legyen mondva, hogy megpróbált a lehetőségekhez mérten használható készüléket gyártani, de sajnos a gyenge minőségű elektronika eleve meghatározta a készülék sorsát. Igazából az első olyan BRG mechanikás magnó, ami áttörést hozott, az a Telstar volt, amit a Videoton gyártott, mivel emlékszem, hogy az MK25 is inkább arról volt hires, hogy zabálta a szalagot, és általa megismerhetted a környék elektroműszerészeit. Igazából egyik készüléke sem volt kimagasló a BRG-nek, hiszen 1971-től már európában sorra jelentek meg a sztereo tapedeckek, és 72-től meg már a japánok taroltak, megjelent a króm kazetta, és a dolby. Igaz itthon a licensz megvételéhez, és az ic beszerzéséhez nem volt elég deviza, igy születtek az olyan félmegoldások, mint az exco, meg az orion saját zajcsökkentője. Ennek ellenére tisztelni kell az erőfeszitést. Nekem van 1964-ből egy első sorozatú philips kazettás magnóm, és volt mellé egy 6 évvel késöbbi mk21-em. Amikor a két készüléket összehasonlitottam, érezni lehetett, hogy miért is vágytunk a nyugati holmik iránt akkoriban. A hetvenes évek közepén javult csak a helyzet, amikor megjelent az elöbb is melitett Telstar, majd Star és Star de luxe, valamint importáltak nagyobb mennyiségben Unitra MK 122, MK 125, Sanyo és Philips magnókat.
Ez igaz, de ezeket korai MK-kat jobbnak képzelem, mint a későbbi dömping MK25-26-ot. (Lehet, hogy ez Csabai Dániel hatása. Ld. Magnósok Évkönyve, 1984) Az MK42-ről és "leszármazottairól" (MK43, MK43/a) rossz véleményem van.
ml
Nekem 1972-ben sikerült hozzájutnom egy mk 21-hez. A hálózati tr.ja egy az elemtartóval azonos méretű oldalról betolható doboz volt.Ezt beleépítettem hogy ne kelljen külön hordani,a helye megvolt.Viszont a mechanika dörzshajtásai lépten nyomon elkoptak.Az erősítő az akkori Ge-tranzisztoroknak köszönhetően eléggé zajmentes volt.Meg a kazettafedél tört le sűrűn.
Az erősítőben csak a végfokban voltak ge tranzisztorok. (AD162/162)
A legnagyobb hibája egészen az MK27-el bezárólag az erőltetett dörzshajtásból eredő hiányosságok voltak. Igaz meg lehetett vona azt is rendesen csinálni, mert igen sokat adtak el svéd exportra (luxor)
Nekem ebből a korszakból van egy philips magnóm, igényesen meg volt csinálva, szépen szólt és jól vett fel az a bizonyos joystikos fajta volt ehhez képest az mk 25 igen gyenge készülék volt.