MAGYAR RETRO c. film megjelent!
NGA, 2010, december 15 - 11:35
Megjelent a Magyar Retro c. film!
»
- NGA blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
MAGYAR
Akkor és Most
1903
.thumbnail.jpg)
Egyéb
1972
1970-1979
1980-1989
1960-1969
1960-1969
1960-1969
1960-1969
1952
1960-1969
1997
1980-1989
Találat: 2
1980-1989
1959
Ismeretlen évjárat
1970-1979
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
Találat: 2
1978
1979
1970-1979
Találat: 2
1951
1930
1984
1931
1935
1941
1989
1960-1969
1947
Találat: 3
1989
.thumbnail.jpg)
Ismeretlen évjárat
RETRO
1980-1989
1985
Egyéb
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1983
Akkor és Most
1980-1989
Akkor és Most
Akkor és Most
1980-1989
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1970-1979
1980-1989
Találat: 2
1970-1979
1968
1976
1980-1989
1960-1969
1950-1959
Akkor és Most
Akkor és Most
Egyéb
1960-1969
1960-1969
1960-1969
1972
1980-1989
1980-1989
1980-1989
2009
2000-
Akkor és Most
1990-1999
Király, miről szól nem tudod?
De, már meg is néztem:
AZ a fekete szemüveg a középső képen!
Huhhúúú!1-2napja találtam rá a youtube-on a HEINO: BLAU BLÜHT DER ENZIAN című számára,1970es évek közepéről-elejéről.Érdemes megnézni.Viszont Heino-nak egy szembetegsége miatt kellett iylen sötétített,de miután végre meg lehetett műttetni,utána már nem kellett volna,de meghagyta (a szemüveget,de világosabb lencsével),mivel így ismerték meg/fel őt.
"Biztos jó munkásember" Balage78 Szfvárról Vénülő RETROgyűjtő
Én találtam egy olyat is amin ilyen matyó minta van az is ez?
Igen
Ma este 22.05 Hírtv!!! Este ezt vetíti le a vetítőben!!!
Én már tegnap láttam véletlenül kb. felétől, nézzétek meg és vegyétek fel, nagyon jó, éppen "rólunk" szól. Igazi RETRO!
Én is megnéztem már vagy kétszer.Szerintem Jól sikerült:)
Olyan jó az ilyen filmeken látni hogy mi volt régen és milyenek voltak az emberek anno,én személy szerint sajnálom hogy nem akkor élünk,nekem ez a mai rohanó világ rideg és értéktelen és nem a valódi értékeken alapul.
Ne sajnáld. Igy filmről kedélyesnek tűnik, de valójában nem volt az. Nekünk nosztalgiázóknak azért tűnik szépnek, mert akkor voltunk fiatalok. De sok mindent nem mutat meg a film, az állandó áruhiányt, a függőséget. Most ebből a világból ez hihetetlennek tűnik, de akkor amikor életembe először nyugatra kijutottam (1988-ban a szocializmus utolsó évében, amikor már itthon is sokminden volt) szabályosan mellbevágott a boltok kinálata, az utcák sokszinűsége, az, hogy másként is lehet élni.
Erről szól Geszti is: "Az akarok lenni, ami akkor voltam, mikor az akartam lenni, ami most vagyok."
IGY IGAZ !!
szóval, mint ebben a korban járó,azért hadd szóljak én is 1-2 szót. Abban teljesen egyetértek, hogy -főként a tartós és ezen belűl a "nyugati devizás import" áruk tekintetében valóban- volt hiány, hisz talán sokan emlékezhetünk arra, hogy évente 2-3 alkalommal volt banán, egyéb déli gyümi. Azért pl. a Skálákban sok-sok nyugati műszaki cuccot, Spanyol, olasz cipőket, minőségi farmereket,egyéb jó cuccokat, sőt Angol öltönyt is lehetett kapni, igaz nem pite árakon. Viszont voltak a BÁV áruházak, na ott aztán volt minden. Sokan kifejezetten abból éltek, hogy hozogattak be -nem az 50 USD-s keretükből, hanem (skubidubi) az ú.n. "BC számlájukon" összegyűjtött valutájukkal ezt-azt,amit egyből vittek a "bizibe". Nyugati kocsihoz csak a Konsumexen, illetve -főként a BMW esetében- a Shell-Interag-on keresztűl lehetett hozzájutni,de voltak ú.n. licitek is,amikor pl. a Röppentyű utcában kiállított, nagyrészt nyugati kocsikhoz, illetve leadott állami -főként Mercedesekhez- lehetett egész kellemes árakon hozzájutni.
Ami viszont biztos: egy 2 keresős, 2 gyerekes középosztálybeli -ebbe tartoztak pl. a gyári szakmunkások is, hisz ők jópár cégnél az Istenkirályok voltak, ha olyan szakmájuk volt- család vidáman megélt; fenn tudott tartani akár egy kertes,családi házat, legalább 1 -sőt sokan akár 2- kocsit, sokaknak volt hétvégi telke, nyaralója a Balatonnál, vagy a Velencei-tónál. Belefért még a középosztálybéli létbe a nyaralás,akár kűlföldön, a kirádulás,csavargás minden hétvégén, megbolondítva egy emberes zabával valamelyik kirándulóhelyi "felkapott" étteremben, akár heti 1,2x-i színház, mozi, koncert.
Én személy szerint már 10-en évesen -főként a Lengyelországi szükségállapot bevezetése utáni években- rühelltem a Kádár-regimet,de így 40 évesen, több mint 20 évvel a MÓDSZERVÁLTÁS után sajnos azt kell, hogy mondjam, minden vérlázító ellentmondásával, képmutatásával, hazugságaival együtt sokkal élhetőbb volt, mint ez a 20 éve tartó fából vaskarika állapot,ahol csak a honi társadalom 5%-ának adatik meg a Nyugat-Európai szintű jövedelem és életvitel,a többi 95%-nak legalább a 60%-a gyakorlatilag vegetál, azaz egyik napról a másikra, vagy jobb esetben 1.-től 30.-áig "él"!!! Pedig ők is becsületesen melózó, 2 keresős, 2 gyerekes "átlagmagyarok"...
Akár tetszik vagy nem, de teljesen igazat adok neked!!!
Én is pont így látom a helyzetet
Szerencsés voltál, ha azt láttad, hogy az ismerősi körötökben sokaknak 2. autója, családi háza, balatoni nyaralója volt, külföldre jártak nyaralni.
A szüleim értelmiségiek voltak, édesapámnak 2 diplomája is volt, de egy panelben laktunk, autónk nem volt, nyaralónk sem, és a nagyszülőkhöz jártunk nyaralni. Azért mert nem tellett rá. Azt aki tanult, diplomás volt, semmire nem becsülték, az iskolában is előnyt élvezett a munkás származás. Ha elmentünk a balatonra, akkor vittünk málnaszörpöt, és enni magunkkal, mert nem tellett étteremre, kólára. A szüleim nem sefteltek, nem voltak maszekok, dolgoztak. Nem volt bc számlájuk, és nem jártak a röppentyű utcában. Sok esetben anyukám a magának vart csipkeblúzát adta el, hogy nekünk a napközit be tudja fizetni, mert apukám tanult, a harmadik diplomájára készült. Ők mint emlitetted: becsületesen melózó, 2 keresős, 2 gyerekes "átlagmagyarok" voltak a 70-es években. Nem jártak szinházba, koncertre. Max a szomszédhoz kávézni. 2-3 évente társasúton ndk, csehek, vagy szu. Kb ennyi jutott nekik. 1985-ig szines tv-re sem tellett nekik.
Hiánycikk: Nem csak a nyugati cikkek voltak a hiánycikkek, hanem pl autógumi, autóalkatrész, sok esetben gyermekruha, szines tv, stb sorolhatnám. Ha valami kellett, ment a csúszópénz.
Most van nekem és a feleségemnek is állása, normálisan élünk, autónk van, többször voltunk a horvát tengerparton nyaralni stb. Gyermekünk is van. Nyugaton sincs kolbászból a kerités, ott sincs mindenkinek mercije.
És szeretek most is élni, mert nem a politika és mások foglalkoztatnak, hanem a családom. És imádom a vintage hifit, elég komoly gyűjteményem is van walkmanból.
Az tény, hogy mellbevágó volt a nyugati boltok kínálata, de ez nem minden. Az alapvető cikkekből itthon is mindig volt előrhető, és a rendszer arra gondosan vigyazott, hogy mindenkinek meglegyen az átlagos jólét. A politikai és ideológiai kérdésekre nem akarok most kitérni, de annyit hozzátennék, hogy pl. Kína jelenleg a világ legnagyobb gazdasága, rögtön az USA előtt - és egyik országban sem élnék szívesen.
Amiről itt szó volt az az emberek egymáshoz való viszonya. Akkoriban lehetett vállalni gyerekeket, lehetett tervezni. Azokat akik évente-kétévente munkahelyet váltottak (sokszor a magasabb fizetség reményében) már "vándormadárnak" titulálták. Ha nem csináltál valami ordító baromságot akkor békén hagytak, és ez megteremtette a nyugalmat. Jelenleg nem a rendszertől kell féljél, hanem a környezetedtől, a létbizonytalanságtól. Vajon melyik volt a jobb ?
Szerintem eklatáns példa erre az utcán eleső ember esete: régen hárman is mentek oda hozzá, megnézni mi baja, felsegíteni. Manapság mindenki elmegy mellette, rosszabb esetben megjegyzik hogy részeg.
Úgyhogy én személy szerint Mónikával értek egyet. Az akkori emberi értékek végérvényesen és fájdalmasan elvesztek.
Azért azt is tegyük hozzá, hogy teljes foglalkoztatás volt, mindegy mit csináltál, dolgoztál, vagy csak dolgozgattál, vagy lógtál, biztos volt a munkahelyed. 3 ember végezte 1 munkáját. Állandó volt, hogy visszadobták a nyugati exportból az árut. 1985-ben egy faipari cégnél dolgoztam. Nyugati exportra is termeltünk. Ha a nyugati áru ment a soron, ott ugrált a teljes főnökség, mindenki frászban volt. Mikor itthonra ment, a kutyát nem érdekelte a minőség, belejavitottak, belecsiszoltak, itthonra jó lesz ez is jelszóval. Aztán a német visszadobta a szállitmányt, mert nem ütötte meg a kinti mércét, bekarikázta a hibákat 2 bútoron, és nem foglalkozott azzal, hogy a többi is ilyen-e. Találomra kiválasztott kettőt, és átvizsgálta. Szóval ez a nagy nyugalom elég sok pénzbe került az országnak. Amikor megszünt a keleti piac, ami mindent átvett, mert ugye a testvéri országok nem tehetnek ilyet egymással.
Eleső ember: Nem tudom te hol élsz, az ország melyik városában, de itt egy vidéki városban ha elesik valaki az utcán, akkor odamennek az emberek, és megnézik mi baja. Én is tettem igy már, még ha részeg is volt az illető, kiderült utánna.
Árudömping: Azért az alapvető cikkek kimerültek a tej-kenyér-parizer-öltöny-otthonka-sokol rádió szintjén. Próbáltál volna a 80-as években venni pl szines tv-t ünnepek elött, vagy autóalkatrészt bármikor. Rendesen ment a csúszópénz.
Én azért tekintek vissza kellemes nosztalgiával a 60-70-es évekre, mert akkor voltam gyerek. És akkor gyerekként ebből semmit nem láttunk.
Az igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság bújtatott munkanélküliséget takart, de ez nem változtat a tényen, hogy a megszokott életszínvonaladat meg tudtad tartani.
Az, hogy nem tudtatok megfelelő minőséget előállítani, az nem a rendszer hibája. Vagy a gépeké. vagy az alapanyagoké, vagy a munkásoké (személyeskedés nélkül). A baj azzal volt, hogy ugyanazt a fizetést kaptad akkor is ha selejtet termeltél, és akkor is ha kiváló árut - és a főnökség is. Gondolod, ha azok a cégek akik nyugatra termeltek pl. kétszer annyit kerestek volna mint akik itthonra, akkor nem akart volna mindenki nyugatra eladható minőséget előállítani ?
Mindezek ellenére az egyszerű emberek így is kitettek magukért, és nem hullott szét alattad a Csepel bicikli - mint mondjuk a mai kínai.
Egyébként Budapesten élek, és tapasztalat, hogy az emberek nem törődnek a másikkal. Ez sajnos mindenütt így van, mág akkor is ha te felsegíted azt aki elesik.
Árudömping ? Ki beszélt itt dömpingről ? A színes TV luxuscikk volt, és megvoltunk nélküle. A tej-kenyér-parizer pedig mindenki számára elérhető volt, manapság ismerek olyat akinek 44 év kemény munka után sem telik parizerre. És nem a kaszinóban vesztette el a pénzét, csak szegény bízott a nyugdíjban. Egészen konkrétan, ő termelte meg a te kenyeredet.
"Az, hogy nem tudtatok megfelelő minőséget előállítani, az nem a rendszer hibája."
De pontosan a rendszer hibája volt. A tervgazdálkodásé.
"A baj azzal volt, hogy ugyanazt a fizetést kaptad akkor is ha selejtet termeltél, és akkor is ha kiváló árut - és a főnökség is."
Ez pontosan a rendszer hibája volt.
"Mindezek ellenére az egyszerű emberek így is kitettek magukért, és nem hullott szét alattad a Csepel bicikli - mint mondjuk a mai kínai."
Akkor egy csepel bicikli árát ha összehasonlitjuk egy mai kerékpár árával, akkor kb 80-100e Ft-ot kell számolni. Annyiért kapsz olyat, ami nem kinai és nem hullik szét. Ne a 20e Ft-os tecso vackot nézd.
A 80-as években egyébként miért lett volna a szines tv luxuscikk?
A legnagyobb baj még mindig az emberek fejében van, hogy majd az állam bácsi gondoskodik rólad. Ez mese. Ideje felébredni végre.
Ez kapitalizmus. Itt magadnak kell gondoskodnod magadról, ha vinni akarod valamire.
Kár egyébként ezen rágódni, én nem azért szeretek retrozni, mert akkor szocializmus volt, hanem mert jobban tetszenek a régi dolgok. Az más kérdés, hogy nekem a nyugati régi műszaki dolgok tetszenek, de ez legyen az én bajom :-)
Ne haragudj, de nem hiszem hogy ha nem tervgazdálkodás lett volna, akkor a német átvette volna a visszadobott bútort. Nyilván az ott ugráló főnökök is tudták, hogy milyen minőséget kell produkálni, de vagy nem tudták megteremteni a megfelelő hátteret (akkor miért csodálkozol, hogy visszadobták ? Már kiszállítani sem kellett volna...), vagy az embereket nem érdekelte, milyen minőségben termelnek. Ez nem a tervgazdálkodás hibája.
A biciklikhez annyit fűznék hozzá, hogy nagyapám orosz (pardon:szovjet) biciklijét még mindig lehetne használni, pedig egész életében a kert végében állt a szín falának támasztva. És az öreg sosem volt módos ember, ez a bicikli is egy legénykori különmunkája után kapott fizetségéből származott.
A fejekben sajnos tényleg baj van. De nem úgy ahogy mondod. Sajnos ez már eképp módosult:
"Ez a kapitalizmus. Magamnak kell gondoskodnom magamról, bármi áron. A többiek nem érdekelnek, gondoskodjanak magukról ahogy tudnak."
És abban 110% igazad van, hogy nem azért szeretünk retrózni mert szocializmus volt. Senki sem a szocializmust sírja vissza, hanem azokat az értékeket, amik abban a korban léteztek, és egészen biztosan léteztek a "nyugati" országokban is. Mindazonáltal a mai értékeket is észre kell venni, de rettenetes hiba mindent kritika nélkül megtapsolni, ami "nyugatról" jön.
"vagy az embereket nem érdekelte, milyen minőségben termelnek. Ez nem a tervgazdálkodás hibája."
De sajnos pont az volt. Mivel nem az számított, hogy az adott termékre volt-e igény, le kellett gyártani egy adott mennyiséget. Hogy ezt hogyan, az másodlagos volt. A tervet teljesíteni kellett, ez alapján dotálták a vezetőket.
A német (angol, olasz stb, bármilyen országot irhattam volna) nem a tervgazdálkodás miatt nem vette át, hanem azért, mert úgy gondolták, hogy az ami megfelelt a magyar piacra, az a minőség exportra is jó lesz. Sajnos ez sok esetben nem így volt. Ezért volt jellemző szó az "exportból visszamaradt". Ilyen volt akár a farmer, cipő, bútor stb. Ez nem azt jelentette, hogy mindent visszadobtak, de teljesen más minőség volt elvárva exportra. És bizony a munkás nem volt érdekelt abban, hogy minőséget gyártson, nem érdekelte, hogy ez export, vagy hazai. Mivel a fizetését igy is, ugy is megkapta, neki a mennyiség volt a lényeg. Dolgoztam eleget a szocializmusban, és bizony ez ment a mechlaborban is a stúdiómagnók gyártásánál is.
"Mindazonáltal a mai értékeket is észre kell venni, de rettenetes hiba mindent kritika nélkül megtapsolni, ami "nyugatról" jön."
Pontosan! Attól mert valami német, még nem biztos hogy jó. De pl mi német Ar..el mosószert veszünk, amit kintről hoznak, mert messze jobb a minősége mint az, ami itthon kapható.
Kár ezen a munkamorálon utólag keseregni, sok kabarétréfa, film is szól róla.
Pl Kojak Budapesten - Antal Imre a nadrágboltban, A selejt bosszúja - Latabár stb.
...és vajon mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba ?.
"A színes TV luxuscikk volt, és megvoltunk nélküle."
Hogy ez hol kezdődhetett el: egy Wass Albert idézet a Kard és kasza c. regényből, mikor a faluban először jelenik meg a "boltos" (nem szó szerinti):
"- Eddig is megvettük ami kellet Szászrégenben az örménynél. Ami meg nem kellett, az nem is volt."
Bendegúz
Azt sokan elfelejtik hogy az akkori határokon a vámvizsgálatnak volt egy jó oldala is az országot védelmezte bizonyos szempontból manapság meg ellep minket a dömpingszemét.
Sokan ájuldoznak (politikusok is) hogy Kína mennyire fejlődik, de kinek a kontójára??
És a Kínai piac milyen fontos!!
Kínában nincs társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer az emberek nagy része a nyomorban él, ez fontos nekünk????
Közben meg megy a sírás hogy ennyi meg annyi a munkanélküliségi ráta...
Nem csak itthon hanem európa más területein is!
Csakhogy tenni senki sem akar ellene, lásd magyar Metró.
hm, így alaposabban végigolvasva a hozzászólásaitokat, számomra kirajzolódik egy "érdekes" konklúzió, mégpedig az, hogy a legjobb akkor lenne, ha az "ántik" életszinvonal és minőség, (lét)biztonság ötvöződne a jó értelembe vett nyugati modellel, azaz kábé olyan állapotok lennének ma kis hazánkban, mint a "békebeli" NSZK-ban, a '60-as és főként a '70-es és talán még a '80-as évtizedekben. Csakhát, az a fő gáz, hogy ez az általam nagyon szeretett -hisz azért nem szavaztam eddig még lábbal- ország és annak derék népe Mátyás királyunk halála óta hol passzív, hol aktív rezisztenciában él! Mi ellenálltunk -hisz mit is tehettünk volna egyebet- Töröknek, Habsburgnak, kunbéláknak, Németeknek, Oroszoknak, fasisztáknak, komcsiknak és ebből a "jószokásunkból" sajnos '90-óta sem vettünk vissza, hisz ma is ellenállunk, keresztbeteszünk, sumákolunk, elcsalunk -adót, járulékot, a tevékenységünk során termelt szemetet szétszórjuk, itt-ott, lenyúlunk mindent,ami a másé, nem vigyázunk a közös vagyonra,stb.
Sokan említettétek, hogy az "ántivilágban" gyártott termékek minősége sok esetben a kritikán aluli szintet sem ütötte meg. Ennek cáfolatára hadd hozzak 1-2 példát: itt van rögtön az IKARUS, melynek 200-as "kocka" szériájárol tudni illik, hogy ez volt az első busz a világon, melyet "borogattak",azaz felvitték egy 10-15 m magas töltésre, mely úgy volt kialakítva, hogy a kb 50 Km/h sebességgel közlekedő kocsi ráment egy mechanikus szerkezetre, mely egész egyszerűen annyira megemelte az egyik oldalát, hogy az nemes egyszerűséggel felborult és lezúgott a 15 méter magas töltés oldalán. Ezzel a kísérlettel alakították ki azt a merev utasteret, melyet egy esetleges tetőre érkezéskor nem nyom össze a kocsi sokkal nagyobb tömegű alváza. De akár hozhatnám példaként a méltán világhíres Tungsramot is, hisz nem volt olyan fényforrásgyártó a világon,aki !15! féle színárnyalatú (F20-F72; warm white deluxe-től a universal white-n át a cool daylight-ig) fénycsövet gyártott volna( mióta a GE is ott "serte-pertél2,azóta írd és mondd; 4 félét gyártanak, mondván "erre van igény"... De sorolhatnám az egykori élelmiszeriparunkat is. Talán elmékeztek,emlékezhettek arra, hogy milyen íze volt régebben a kenyérnek, tejnek, tejfölnek, gépsonkának,stb. Igaz, nem álltak el hetekig,hónapokig,de kérdem én, ki a túrót érdekel, hogy egy élelmiszer eláll-e 3 hétig, hiszen miután megveszed, valószínűleg 3 nap alatt elfogyasztod, nem?!
És végül 1-2 fotó az elmondottak illusztrálására:
segítségképpen azoknak,akik nem "vájtfülűek" a témában, ez egy 40A-es VGK tipusú "retró" görgőskapcsoló, mely olyannyira "eltalált" modellje volt a Ganz KK-nak, hogy mind a mai napig nagyon sokan keresik és előszeretettel építik be különböző kapcsolószekrényekbe, hisz egész egyszerűen elnyűhetetlen, ugyanis "van benne anyag", mind a kűlcsin, mind a belbecs tekintetében...
PS: valamiért a képeket nem sikerült feltöltenem, remélem, rájövök, miért nem és ha sikerült,akkor ismét megpróbálom!
Lehet, hogy a képek azért nem jönnek át, mert túl nagyok. Kicsinyísd le azokat, akkor jó lesz.
Valóban sokan fanyalognak azon , hogy "régen" minden termék sz.. volt.
Nos éppen ma bosszankodtam, hogy ennyi gagyiság, rossz minőség, silány termék ami mostanában eláraszt minket azért "régen" sem volt.
Igaz több áru van de több a selejt is. Tudom ez a fogyasztói társadalom velejárója, hogy ne tartson sokáig, vegyél többet.
Azonban piacgazdaság is van: ahol én lakom egymás mellett harcol a vevőkért a Metro, az Aldi és a Lidl. Mégis ma olyan zöld banánt kínáltak, mint a friss tavaszi fű. Egyet vettem az unokámnak, de szerintem húsvétra sem fog beérni...
Vicces a dolog, mivel a banánt eleve zölden kell leszedni, mivel sárgán nem lehet szállítani. Ebből csak annyi derül ki, hogy trehány volt valaki, mivel etilángázzal kell kezelni a banánt, hogy megérjen. Egyébként mindössze meleg helyre kell rakni a banánt, beindul az érése villámgyorsan. Ez szerintem nem a fogyasztói társadalom hibája.
Vannak olyan országok ahol a még zöld kissé érett banánt olajban kisütik mint itthon a krumplit.
Az megjegyzem hogy nagyon finom!!
kerestem-kutattam és önerőből ráleltem a megoldás kulcsára, ezért már tényleg jöjjenek a VGK-k, azaz a "katt" á'la retro...
Természetesen, ezzel nem szeretném sugallni, hogy az egyébként szintúgy kitűnő minőségű utód, azaz a KK tipusú kapcsoló nem alkalmas a neki szánt funkció maradéktalan betöltésére, de saját -amúgy teljesen szubjektív- véleményem szerint ezek -robosztusságuknál fogva- jobban bírják mind a strapát, mind pl. a túlterhelést, túlfeszűltséget,azontúl, hogy "pofásabbak", mint a fentebb említett utód.
merthogy képeket igértem, ezért íme a "csúcsragadozó", a 160A "erő" kapcsolására alkalmas VGK-162: