Tesla B-101
gaborl, 2008, szeptember 23 - 10:12
Forrás:
Saját fotóElső, 1982-ben vásárolt komolyabb magnóm.Igaz hogy sztereó lett volna szegénykém, de az istennek sem akart úgy szólni. Az 1-4-es sáv vagy halkan,vagy sehogy sem szólt. A 3-2-est használtam.A Gelka "szakemberei" azt mondták, nyomkodjam a Rec. gombot többször egymásután, és akkor jobb (nem jó!) lesz. Nem igazán lett igazuk.4 Gelkás őszült meg fölötte,de nem sikerült sztereósítaniuk. Csak akkor szólt úgy, ha Ő akart. Havonta egyszer. De mono magnóként nagyon szerettem. Szép hangja volt neki.Most is lenne, de ha ráteszem a szalagot, csak a bal oldali orsó forog, a jobb nem. Biztos minimális baja lehet, (ékszíj??) de még nem áldoztam rá.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Tesla
1992
1986
1970-1979
1970-1979
1974
1980-1989
1980
1970-1979
1974
1973
1975
1980-1989
1980-1989
1970-1979
.thumbnail.jpg)
Találat: 2
.thumbnail.jpg)
Találat: 3
1980-1989
1960-1969
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1970
1950-1959
1970-1979
Ismeretlen évjárat
.thumbnail.jpg)
Találat: 2
1985
1970-1979
Találat: 2
1.thumbnail.jpg)
1980-1989
Ismeretlen évjárat
1980-1989
Találat: 2
B-101
Sajnos a Tesláknak amúgy is nagy hibája az 1-4 sáv. Ez a két szalagszél, mindenhol kényesebb, de a Teslák nagyon érzékenyek rá. Persze ez csak kisebb drop-out-ok (jelkiesés) formájában nyilvánul meg, aminek a 3-2 sávon nyoma sincs. Még profi szalagokkal is előfordul BASF, TDK, Scotch.
AZ, hogy kezdettől fogva nem szólt, egyedi hiba lehet, vissza kellett volna vinni az áruházba, talán kicserélték volna, talán nem, de érdemes lett volna megpróbálni.
Amúgy aranyos kis magnó, nekem is van belőle kettő - az egyiket csak alkatrésznek tartottam meg.
Szerintem is ékszíj szakadás a baj, de méret alapján nem nehéz hasonlót venni bele.
A Gelkásokról meg azt hiszem mindent elmondtál :-).
Hihetetlen hogy egy ilyen kis hibával nem tudtak elbánni.
Nekem ugyan B 100 volt, de gyakorlatilag ugyan az. Főleg fejhallgatóval hallgattam, még a Pozsonyból 15o koronáért hozott BASF szalagokkal is csunya drop outokat produkált a szélső sávokban. Csekély eredménnyel megpróbáltuk átalakitani 19-es sebességre. Szóval nem volt egy jó gép, mit szépitsünk.
Na igen, nekem is ugyanezek voltak a problémáim a B90-es Tesla magnóval. A hangja elviselhető volt, de eleve a DP26-os polimer magnószalagokkal csak folyamatos jelkiesést produkált az 1 és a 4-es sávokon. A belső sávokon viszont jól szólt. Igaz, hogy a polimer szalagok eléggé hullámoztak is, de a DP35-ös legvastagabb szalaggal már csak alig hullámzott. Viszont a kezelési utmutató éppen a vékonyabb (DP18)és a közepes(DP26) vastagságú szalagokat ajánlotta hozzá. Később a minőségi nyugati szalagokkal már elviselhetőbb volt, de azoknál sem voltak hibátlanok a szélső sávok. Később a kazettás deckek korszaka már felüdülés volt, mer tott már soha nem tapasztaltam drop out- szerű jelcsökkenést.
Igen, a Teslák ilyenek. Mindig tisztítgatni kell, akkor érhetünk el javulást az 1-4-en. Furcsa, hogy az AKAI GX 4000 nem érzékeny semmire, ugyanolyan jó mindig, viszont csak 19-en... 9-esen egy rakás kaka az AKAI, jobb egy Tesla.
Négysávos technikához 18-as, vagy 26-os szalagok használhatók viszonylag jól, mert jobban odasimulnak a fejekhez, mint a vastag szalag - így kevésbé lesz drop-out-os a felvétel, viszont óvatosan kell bánnunk a magnóval, mert a Tesla tökéletlen mechanikája esetleg széttépheti a szalagot.
Egyébként amikor előveszem a régi Teslámat meg van vagy 30 szalagom, nagy felüdülés a drop out-okkal együtt. Olyan felvételeim voltak, amiket már alig-alig játszanak rádiók - persze letölteni le lehet őket, de szalagról, drop out-al sokkal izgalmasabb.
Anno nekem is volt B100-am és tényleg elég kényes volt a tisztítgatásra meg a fodros szalagra, de a gelkás által javasolt kapcsoló nyomkodásból nem erre a hibára következtettem.
Egyébként előtte b400-am volt, és azon nem volt jellemző ez a hiba, bár a fej ugyanaz volt, szintén nyomófilces megoldással.
Igen, de a különbség az, hogy a B100 és a B101 sztereó magnók, a B400 pedig mono. A sztereóknál - ha megfigyeljük, még a két külső, két belső sáv hangszínezete is más. Ezt akkor vesszük észre főleg, ha ugyanazt vesszük monoban mindkét sávra.
A lényeg az, hogy a Tesláknak igen tökéletlen a mechanikája, még a sokkal rosszabb ZK 140-nek például jobb - persze annak meg a hangja csapnivaló.
A felvétel-gomb nyomkodása hülyeség. Akkor lett volna helytálló a dolog, ha egyik sávra sem vett volna fel. Akkor viszont nem nyomkodni kellett volna, hanem szétszedni.
A B400-ason felvett szalagok, hogy szóltak a B100-on?
Nem volt hülyeség a nyomkodás (Rec gomb),mert akkor általában tényleg megszólalt az 1-4.sáv.Nem a teljes hangerejével, hanem 60-70 százalékosan. Eleinte recsegett, aztán beállt, mondom kb.3/4 hangerőre.Így szólt addig ameddig akart, aztán kezdhettem előröl a nyomkodást,már ha volt hozzá kedvem. Legtöbbször ráhagytam. Inkább monóban vettem föl.(Így legalább több helyem is volt a szalagon.)A későbbi sztereó felvételeimet is inkább más valakivel vetettem föl,én meg hol monóban, hol sztereóban hallgattam őket.Attól függött, hogy B101-es Őkelme hogyan akarta lejátszani.
A dropout monoban is dropout.
Lehet hogy szerencsés voltam, de a B400-am lej./felv. módban mechanikailag nagyon jól szuperált. Nem tapasztaltam dropout-ot. Abban igazad van hogy a negyedsávos felvétel két sávja, vagy csatornája soha nem egyforma.
Mondjuk a 15cm-es tele orsó tekergetése valóban nem volt az erőssége a 400-asnak ;-)
A B100-amat is szerettem, kicsit át is alakítottam később, ami elég sokat dobott a felvétel minőségén /vonalbemenet közvetlenül a szintszabályzó potira/.
Nem azért hogy bántsam az Unitrát, mert az nem volt nekem tehát kevés a tapasztalatom, de ha belenéztem a ZK120-140 féle mechanikába, elég elrettentőnek láttam. Pl. hogy oldalra mozogtak üzemmódtól függően a tengelycsonkok. A fémváz sem tűnt örök életűnek. Persze a Tesláknak is volt gyenge pontjuk, például a fej élettartama.
Ha a felvétel kapcsoló több áramköre közül az egyik volt kontakhibás, akkor az lehet hogy csak az egyik sávon okozott problémát. Tehát a nyomkodás - mint tüneti kezelés - lehetett hatásos, de a gelkások azért megjavíthatták volna a kapcsolót ;-)
Az utolsó kérdésedre nem tudok válaszolni, mert a régi mono felvételeimet nem nagyon hallgattam a B100-on mivel közben eltelt pár év és változóban volt az izlésem.
A B 100-nak a drop outjait nem a kontakthibák, hanem valami konstrukciós tulérzékenység okozta. Nekem a szélső sávra monóban is csunyán drop outosan vett fel. Egészen egyszerűen olyan apró szalagegyenetlenségekre is drop outtal reagált, ami más tipusoknál azért igy nem jelentkezett. Az okára sosem tudtam rájönni. 19-es sebességen a probléma érdekes módon abszolute nem volt észlelhető. Sajnos a B1oo 19-esre való átalakitása más szempontok miatt nem igazán sikerült. Lecseréltük Akaira, amivel meg az ellenkező oldalon lévő zene szépen belebrummogott az éppen futó sávokba a piszok nagy áthallás miatt...Az Akait lecseréltük kazettára, arról inkább semmit sem irok, mert jót nem tudnék. Szerencsére itt a digitális menyország meg a kiolvashatatlan irt cédék...Szóval ugy gondolom, legokosabb gyári cédéket gyüjteni, a többi házi megoldás csak problémákat okoz.
Én mostanában félsávos, 38cm/s szalagsebességű magnókkal szórakoztatom magam. A magnószalag is sokáig megtartja az információt (1930-as évek felvételei még egész jól szólnak igaz azok még 76cm/s sebességgel készültek).
Persze ez igazából nem praktikus, de igazi retró hangulat ... :-)
Azért most egy kicsit eltúlzod a problémát szerintem. Persze, hogy az a legbiztosabb, ha a mai digitális mennyországban az eredeti CD-ek gyűjtjük, de hát mindent nem lehet megvenni... Konkrétan arra gondolok, hogy nekem a saját magam által másolt CD-kkel semmi bajom nincs (pedig csak számítógépen másoltak), igaz mindig ügyelek arra, hogy a lehető leglassabb sebességen történjen a folyamat. A mai CD-DVD írók sajnos már nem nagyon tudnak nyolcszorosnál lassabban írni, de még az így készült másolatok sok éve megbízhatóan olvashatók, még a meridián 602-es CD transtporton is. A kb. 10 évvel ezelőtt, még 1-2 szeres sebességgel másolt CD-ék is ugyanúgy szólnak, igaz kínosan ügyelek a megfelelő tárolásra, fénytől védett helyen, stb... Inkább arra kell ügyelni, hogy ne fogadjunk el mások által lemásolt (vélhetően 48-52 szeres sebességgel) CD-ket, mert azok olyan katasztofálisak, kattognak, hibáznak, mint amilyennek te is jellemezted.
Visszatérve az eredeti, magnó jelkiesés témára: ugyanezek a tapasztalataim a B-90-es Teslával is. Szerintem azért ma lényegesen jobb a helyzet hangminőség terén, ha az ember körültekintően használja a digitális technikát. Persze a rádiókról történő felvételeket az MP3-as korszak miatt már elfelejthetjük.
Üdv.: beneske
"ha az emberek körültekintően használják a digitális technikát..."
Ha az emberek tudnák körültekintően használni az analóg technikát, nem tartanánk ilyen katasztrofális helyzetben - például CD-k, mp3, amik mind-mind nagyon "hazudósak".
Egy Tesla magnó a maga tökéletlenségével nyújtja azt az élményt, amit a mai napig nyújtani képes! Ne várjunk tőle csodát - nem fog megtörténni.
Gyerekkoromban volt egy B93-as magnóm, ez a kilencvenes évek elején történt. Akkor még nyújtottak nekem alternatívát azzal, hogy a rádióban készítettek műsorokat az igazi, nagy rock and roll, beat, rock-korszakokból. Olyan felvételeim vannak magnószalagon, amiknek egy része még az internetről is pótolhatatlan... most egy Tesla B101-et használok, a műszer mutatója 15 év után ugyanazt mutatja, mint a felvétel időpontjában. Az 1-4 valóban dropoutos egy nagyon kicsit, de ez így van rendjén.
Szia! Ezt most nem értem, mire gondolsz. Nem fejtenéd ki bővebben?
Attól, hogy a régi analóg felvételeid a B-93-on most is jól szólnak, hogy függ össze azzal, hogy CD-k, MP-ak mind-mind nagyon "hazudósak"? Mire gondoltál, amikor a kettőt egymással szembe helyezted?
Nekem is vannak nagyon jó állapotú kazettás deck felvételeim, amiket nehéz lenne ma pótolni. És főleg, jó állapotú analóg lemezeim is nagyszámban. Én is szívesen hallgatok analóg technikát, a lemezjátszó is szinte mindennapos használati tárgy nálam. Ennek ellenére nem vetem meg a digitális technikát sem, a legjobb lemezeimet, kazettáimat átdigitalizáltam CD-re, mert ennek kényelmesebb a használata. Persze az eredeti felvételeket féltve őrzöm. Üdv.: beneske
Nehéz ügy ez. Talán az a megoldás rá, hogy addig tökéletesitik a digitális formátumot, mig eljutnak az analógig. Az emberek igénye lassan a nullával egyenlő. 128-as mp3-akat hallgatnak 15e Ft-os házimozin. Kb itt tartunk most, erre van igény. A legnevetségesebb az, amikor az mp3-at irja ki cd formátumban :-) Mindenki felhalmoz hihetetlen gyüjteményeket mp3-ban, amit soha nem hallgat meg. Megpróbáltam én is dvd játszón mp3-at hallgatni. Képtelen vagyok rá. Mint ahogy nem tudok rajta cd-t sem hallgatni. Bezzeg a 26 éves Philips cd játszómat élmény bekapcsolni, amikor a piacon veszek 100 Ft-ért karcmentes használt cd-t :-) Mert az eredeti az igazi :-) Ennél már csak az a jobb, amikor felrakom a kedvenc lemezemet a Dual 505-ösre, megtisztitom az Ortofont, és karbonszálas kefével letisztitom a lemezt, és bekapcsolom. Azért elődeink tudtak valamit. Technikában nekem a 80-as évek a csúcs. És együtt lehet éllni a digitálissal is és az analóggal is. Csak tudni kell használni. Van deckem is. Egy 3 fejes 2 motoros Sony 81-ből. Na például az autóban nekem kazetta van, meg van pár walkmanom, és csodás felvételeket tudok késziteni számukra. Mindennek megvan a helye. A munkahelyemen pl nem mp3-at hallgatok, hanem walkmant avgy discmant. Más érzés egy jó kis Sennheiser 424-essel elmerülni a zenében :-) De ehhez technika kell, amit abban a bizonyos 80-as években nagyon tudtak.
Akkor megint a semmiről vitatkozunk, csak elbeszélgetünk egymás mellett, ami lehet, hogy nem is olyan nagy baj... Lehet, hogy az előző írásaimból nem jött le, hogy nem a 128as internetről letöltött mp3-akat tartom jónak. A megfelelően alkalmazott digitális technika által a vaw-ban (a cd-nek megfelelő 44,1 kHz és 16bit) történő felvételt (analóg forrás digitalizáláskor), és az egyéb veszteségmentes, vagy minimális veszteségű eljárásokat értem. Ezek azért elég jók tudnak lenni. Persze az kérdéses, hogy a lassan, jól megírt CD-ék élettartama is vajon mennyi lesz. Hisz csak kb. 10 éve jutott el hozzám. Na ezért jól megőrzöm az eredeti analóg forrást is.
Ugyanúgy, ahogy az analóg korszakban is megvolt az akkori igénytelenség - a gyormásolt piaci kazettákra gondolok, úgy a mostani igénytelenségnek kb. a túlzott tömörítésű MP3-ak felelnek meg. Nem csak ezt jelenti a digitális technika.
Nem szeretek semmilyen szűrőt (zaj és pattogás csökkentőt, meg ilyesmit) használni digitalizáláskor, mert azt tapasztaltam, hogy az hangminőség rovására megy, hasonlóan mint a dolby a magnózáskor. Ami olyan lemez, hogy pattogáscsökkentésre szorul, azt nem érdemes digitalizálni.
Egyébként meg nekem sem sercegnek a lemezeim, néhány használtan vett kivételtől eltekintve (a rendszer: Thorens TD160 - Ortofon MC15Super/II - VLS T40.30 trafóval - lemeztörlésre szénszálas kefe, tűtörlés is kiskefével - és mindig porvédett helyen a saját borítójában tárolva a lemezek). Ez már a további hozzászólásokhoz kapcsolódott, de csak most jutottam géphez... Üdv.: beneske
Kb 15oo db LP, maxi meg SP lemezből álló gyüjteményem van, amit a recsegés/pattogás meg macera miatt sosem hallgatok. Ugyszintén kb 7oo nagnókazettám van, amit a ványadt hangzás miatt nem hallgatok sohasem.A szalagjaimat már rég odaadtam ingyen valakinek. Szóval mint egykori hivatásos DJ és jelen zenemániás, ugy vélem, egy kopottas lemeznél meg egy husz éves kazettafelvételnél még az általam igencsak utált torrentletöltés is jobb, kiváló restaurálóprogramok vannak azok feljavitására is. A következő balhém az lesz, amikor kiderül, az irt CD-k is olvashatatlanokká fognak válni. Noha maga a gyári CD lemez is egy meghaladott technika, még mindig a legjobb alternativa mindent részletet egybevetve. Mivel azonban mindent sem anyagilag sem beszerezhető válaszékilag lehetetlen megvenni, kénytelen vagyok minden undoromat leküzdve az MP3 letöltésnél és restaurálásnál maradni, legalábbis nagyon sok esetben. Tehát minőségileg összefoglalva: A szalagos technika csak 19-es sebességen volt képes valóban jó minőségű eredményt produkálni, a kazettás bárki bármit mond, szinte sehogy. Az analóg lemezek vagy már gyárilag sercegtek és pattogtak, vagy később váltak olyanná. Az MP3 olyan, amilyen, van jó is meg rossz is, az irt cédék minősége és élettartama megjósolhatatlan, az SACD és DVD-Audió megbukott, akárcsak a DCC, tehát kizárásos alapon még egy ideig a gyári CD marad a befutó, minden hibájával együtt. Anyagi szempontokból összefoglalva: be kell érni az MP3 letöltéssel nagyon sok esetben, feltéve, hogy valaki nem milliomos. Végösszefoglaló: Nagyobb gyüjteményt ne csináljunk, mint amennyi várható maradék élettartamunk, mert ugyse lesz idő mind meghallgatni: 3ooo lemez kb 8 év napi átlag egyet meghallgatva, utódaink meg ugy is konténert fognak hivatni hozzájuk:))
Nekem nincs ekkora gyüjteményem. Kb 3-400 db van csak. És nem serceg, nem pattog. A sercegés, pattogás nagyon sok mindentől függ. Például attól is, hogy milyen tűnyomáson, milyen hangszedővel volt lejátszva, és milyen lemezjátszón. A tul alacsony és a túl magas tűnyomás is árt nagyban a lemeznek. Érdemes időnként lemosatni, pesten nagyon jó mosók vannak, akik nagyon jól megtisztitják a lemezt, és utánna csakis új belső boritóba szabad belerakni. Egy jó MM-es hanszedő, pl Ortofon VMS széria, ami eliptikus tűvel van, kiméli a lemezt. Bevallom nekem nem sercegnek a lemezek, de ami méglényegesebb, hogy a fül az analóg zajt sokkal könnyebben viseli, mint a digitális hibát. Maga az egész mp3 egy zagyvalék, tömöritett veszteséges formátum. Ha más valaki mindenképpen netről akar letölteni, annak ajánlom az un. veszteségmentes tömöritési eljárásokat, de ott is az van, hogy mivel játszom le, ez általában számitógéppel történik, amiben ott a HDD, ventillátor zaja, igy a minőségi zenehallgatás eleve kilöve. Anyagi szempontból az illegális MP3 megöli a zenét. Azaz ki adjon ki egy albumot, ha ugysem veszik meg, hanem letöltik a netről ingyen? Azaz én inkább maradok a gyári CD-nél, és a lemezeknél. A sorrend nálam az LP utánna a CD. Azaz ha valamit meg tudok szerezni LP-n, inkább azt veszem meg. De elég válogatós vagyok, ugyanis ott is csak az eredeti lemezeket veszem meg, nem a Pepita, DumDum India, meg Jugoton másolatokat. Szerencsére ezek olcsón beszerezhetők már, 1-2e Ft-ért csodákat venni. Ja éskazettánál azért egy Sony UX-Pro vagy egy TDK MAR azért meg tudja rendesen lepni az embert. Főleg ha egy jol bekalibrált decken van felvéve!
Én nem rég újitottam fel az én B101-esemet. Új fej, (még sikerült találnom ) , új ékszíjak, új végfokok (MBA810-t TBA810re) szebben szól ismét. S mostmár szól mindkét csatorna sztereoba :D
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy hol/kivel lehet egy ilyen orsós magnetofont felújíttatni? Légyszi írj a dss@mailbox.hu-ra.
Köszi!
Üdv!
Dániel
Nekem van kettő darab stereo B 100 as, teljesen ugyanolyan kivitelű magnóm. Az egyiket most hoztam rendbe, kipucolás, néhány ékszíjj, néhány forrasztás. Az érdekelne, hogy a hangfalkimenetén a kerek csatlakozón belül a belső "középső", vagy a szélső luk a pozitív vezeték helye? Természetesen mindkét irányban szól csak szeretném ha ezt a hangszóró is értékelné, és nem befelé ugrálna de ránézésre ezt megállapítani nem tudom.
Van egy egyszerűbb megoldás, de kicsit óvatosnak kell lenni. Egy 1,5 voltos ceruzaelemet csatlakoztass nagyon rövid ideig (max. 2-3 másodpercig) a hangszóró csatlakozóira, és figyeld merre mozdul ki a membrán. Az a pozitív vezeték helye, amelynél határozottan előre mozdul a membrán, vagyis ekkor az elem pozítív sarka és a hangszóró pozitív bemenete megegyezik. Ha hátrafelé mozdul ki határozottan akkor, értelemszerűen fordítva a jó. Sokáig nem hagyd rajt az elemet, mert kárt tehet a hangszóró tekercsben (mert nem egyenáramra való).
Oké ezt köszönöm, de nekem a készülék hátlapján levő hangfalkimenetek polaritása kellene. Ott a csatlakozó közepén van 1 nagyobb kocka meg a széle felé egy másik kisebb kocka, és nem közlik melyik a pozitív a kettő közül. Egyébként sem túl érthetően közlik a további 4 ki-bemenetről, hogy mi mire is jó. Vagycsak én nem vagyok tisztában a régi jelölésekkel, de ezek a karika karikában meg karika vonallal vagy kocka kiálló antenna jellegű bigyóval, hát nekem magas. Az egyik bemenet? en (felső sor középső csatlakozóján) kersztül készítettem felvételeket de nagyon gyengék lettek ahhoz képest hogy teljesen túlvezéreltem a bemenő jelet. A fejeket megpucoltam előtte jó alaposan, mégis megse közelíti a régen az előző tulaj által készített felvételeket. Ennek mi lehet az oka?
Akkor én kérek elnézést, mert félreértettem a problémádat. Sajnos ebben nem tudok segíteni. Lehet, hogy jobb lenne beszerezni egy kapcsolási rajzot és ebből megpróbálni megfejteni a bekötést. Üdv.: beneske
a középső-nagyobb-csatlakozó a "minusz" a régi hangfalcsatlakozóknál.Egy a lényeg hogy mind a két hangfalad ugyan az a polaritás legyen bekötve ugyanolyan csatlakozóra.Amennyiben mind a oldalt fordítva kötöd be úgy sincs semmi baj,hiszen hangfal kimeneten nem jön ki egyenáram.A lényeg,hogy mind a két oldal egyforma polaritással legyen bekötve.
A gyenge felvételt sok minden okozhatja,a koptt fejtől a gyenge szalagfeszítésig.Látatlanban nem lehet megmondani mi a megoldás.
Üdvözlet mindenkinek!Tud valaki szakembert Tesla szalagos magnók felújításához!Van pár szép gépem nemcsak tesla sok másmilyen ism, retro hifi gyűjtő vagyok és kellene szaktudás ezekhez a masinákhoz,kontárhoz nem akarom vinni!Kérek mindenkit ha tud valakit írjon az rvargahm@freemail.hu-ra!
Ezt a típust rálehet kötni erősítőre, vagy csak a beépített hangszóróiról szól?
Persze hogy rá lehet kötni erősítőre és úgy még a hangkép is szebb lesz (valamivel)!:)
Reménykedtem benne, de sajna nem találtam képet a csatlakozó felőli oldaláról!
Nagyon szivesen! A KGST korából származó magnók szinte mindegyike rendelkelkezett különböző ki, és benmeneti DIN szabványú csatlakozási lehetőslégekkel. Van amelyiken sokat segített minőségileg, van amelyiken csak minimálisat