Elektronika VFD óra
NGA, 2010, november 28 - 11:32
Forrás:
sajatEgész szép darab, olyan igazi retrós,műamyag és króm keveréke. Nem is hinné az ember, hogy orosz. Az biztos,hogy nem nixie cső. Akkor milyen ez?
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Elektronika
Találat: 2
1980-1989
1970-1979
1960-1969
1970-1979
Találat: 2
1980-1989
Üdvözöllek! úgy, ahogy írod, ez Vacuum Fluorescent Display Tube, azaz VFDT-kijelzőcső. úgy a működési elv, mint a vezérlése teljesen eltér a NIXIE- csőtől.(A NIXE a NIX 1 rövidítés (Numeric Indicator eXperimental No. 1) átalakításával jött létre - magyar találmány: Haydu testvérek - USA - 1951)
A nixie-cső a ködfénykisülés elvén (glimm-lámpa) működik, közös anóddal, a szám alakú (hideg)katódok gyújtófeszültsége kb +110-160V típustól függően, és Ne-gázzal vannak töltve. A vezérlés BCD 1248-kóddal, valós időben történik. A BCD-decimális dekódolás és meghajtás cél IC-vel (SN74(1)41), vagy diszkrét, tranzisztoros áramkörrel történik. Az inaktív számkatódok +50V-ra elő vannak feszítve, hogy egyszerre csakis a vezérel katód kontúrja látszódjék.
A VFDT fluoreszcencia-elvű, +30V fűtőfeszültséget igényel, a szegmensek gyújtási feszültsége TTL-szint, és időmultiplex-vezérléssel működik (a szegmensek gyors egymásutánban, az időalapjel-generátor kialakításának függvényében vannak kijelezve, ezért "vibrál", ha elfordítjuk a fejünket előtte)
A kétféle csőtípust sokan és következetesen keverik egymással, holott semmi közük egymáshoz, ma annyi, hogy mindkettő szép, és retró, globálisan 30 éve halott technika, bár a szovjetek még a '90-es évek elején is gyártottak VFDT-vel órát.
Raktam fel belső fotókat
Na végre ezt is tudom.
500-ról lealkudtam 400-ra a piacon. Kábel levágva. Kis forrasztás, és már ment is. Ezek akkor tovább birják mint a Nixie-k ugye?
Elvben igen, mivel itt katódporlás (getter) egyáltalán nincs. Gyakorlatban azonban, ha nem feszítik túl a nixie-ket, akkor az általános típusokon (Z560, 573 - NDK gyártm.) nem, vagy csak minimális sötétedés látszik 30év üzem után:O) A VFDT, a NIXIE, és a LED-kijelző is gyakorlatilag örökéletű.
sajnos, igen.
Én legalábbis ezt tapasztaltam, több szovjet (orosz) órát "elnyűve".
Nagyon kényes a fűtőszál üzemeltetése, könnyen elveszíti az emmiszió képességét, alá-, vagy főlé fűtés esetén.
Pontosan úgy, mint a törpefogyasztású telepes csővek esetében....
Bocsi ! a getter egészen más dolog: gázlekötő anyag, amit az elektroncsővekben, leszívásnál a maradó gáz lekötése végett behelyeznek, üzemeltetés közben a hő miatt a cső tetejére kicsapódik....
Szerintem egyedűl a LED -es kijelzőkre lehet mondani, hogy "örökéletűek".
Nagyon szép óra, nekem tetszik. Gratulálok a bemutatásához !
Köszi az infót! Én úgy tudtam, hogy a getter, mint jelenség van jelen. A csövek elhasználódási fokára lehet következtetni a ballon oldala és a leszívócsonk köré kicsapódó rétegből. Valóban: új csöveknél csak a csaonk közvetlen környezetében léátható, öregebb, használtabb cucc esetén már körben, a paláston is, de az inkább feketés.
Nixie-csőnél ez nyilván nem játszik, mert gáztöltésű, ott csak a katódporlás látható.
Köszi a kiigazítást, üdv!!
"üzemeltetés közben a hő miatt a cső tetejére kicsapódik...."
Ezeknél már kicsapódott,ahogy a képen is látszik,(sárga nyíl)pedig még "szűz"csövek,nem voltak beüzemelve.
Nem inkább a lila színnel jelölt gyűrűknek van a kicsapódásban szerepük?
Kérdésedre: Igen. Mivel ez a gyűrű tartalmazza azt az anyagot, aminek a cső nagyfrekvenciával történő, rövid idejű fellizzítása során "elpárolog".
Eredetileg ez a gyűrű egy "U" profilból van, amibe belepréselik az anyagot.
Szakmai zsargonban szokás a kicsapodást is getternek (getter-réteg) mondani és általában a sötétségéről "megmondani" a cső korát, de ez nem megbízható, hiszen függ a technológiától, a getterező anyag összeállításától.
Különféle csőkonstrukciók esetében a getteranyag elhelyezése is változik, van amikor pl. alul, egy félkagyló-szerű valamiben helyezkedik el....
Bővebben az elektroncso.hu oldalon.....
Még annyit, hogy "szűz" cső elvileg nem kerülhetett ki felhasználóhoz, kereskedelemben, volt mindig egy bizonyos óraszám, amit "illett" végig üzemelni. (égetés) + a mérés végellenörzéskor.
Ez minden vákumtechnikai termék esetében kötelező volt, ha a minőségre ügyelni akartak. (tehát pl. az izzólámpára is)
Ugyanezen elgondolásból eredendően működtek az un. "hevertető raktárak", vagyis ide gyártottak, aztán jött a végellenörzés, és utána az eladás.....
Ez mára már nem biztos, hogy igaz a gyártott nagy mennyiségek miatt, hiszen egyszerűbb "cserélni" a megalapozottan kifogásolt árut.
Elektroncsővet meg kb. 25 éve már nem is gyártanak hazánkban....
Sajnos a fluorescent kijelzők igen is el tudnak fáradni. Van nekem is egy orosz órám, mondjuk abban egy ballonba van az egész kijelző, és már nem az igazi. Hifi-tornyokba videókba és deckekbe is tettek ilyen elven működő kijelzőt, és sajnos vannak olyanok amiket már alig lehet látni. Nixiket nem ismerem, de például a "piroskapcsolós" elosztókban is el tud fáradni a glimmlámpa, gyakran ugy elgyengülnek hogy még villognak is. A ledes kijelzők biztosan túlélik a nixit és a fluorescent-et üzemidőben, de szerintem látványban nem versenyezhet egyikkel se.
Üdv!
Mintha Atesznál ilyet láttam volna..vagy hasonlót :)
Real-retro :)))))
panblue
Szerbusz Péter:)
Igen jól láttad pont a szekrény mellett van a szélső-bal oldali hangfal oszlopok "Epicure" tetején.
Atesz