Dansk receiver
Kiss Béla lászló, 2008, augusztus 5 - 18:23
Forrás:
Saját gyűjteményA legelsők közül, 1978-ból
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
receiver
1980-1989
Találat: 4
1970-1979
1960-1969
1973
1980-1989
1980-1989
1980-1989
Ismeretlen évjárat
Fura szerzet volt ez a DANSK. Elvileg korának legjobb, itthon is forgalmazott rádióerősítője kellett, hogy legyen, messze túlszárnyalva a hazai készülékeket. Mégsincs benne a legendáriumban... Milyen is volt valójában? ml
Érdekes készülék, nagyon szépen, precizen felépitett elektronika, jó minőségű alkatrészek. Méregdrága volt, és nagyon szép volt a sok led rajt. Akinek a hetvenes évek végén egy ilyen volt (általában a pioneer ct-506-os deckkel) az menő volt akkoriban. Nekem most is nagyon bejön, igaz a fekete verziója tetszik, az valahogy komolyabb (bár lehet csak bebeszélem magamnak, meghát nekem fekete van belőle nagy becsben tartva)
Úgy tudom, nagyon különös a "skálája", LED-ekből van kialakítva. Hogyan működik?
ml
Szia, UAA170-es IC-k a LED-meghajtók. Ezeket egy integráló kör vezérli a hangolófeszültség függyényében. Adott hangolófeszültségszint tartozik adott frekiértékhez (ez nagyon pontatlan, a skéla gyakorlatilag csak dísz) Az UAA-k köre úgy van kialakítva, hogy adott szinthez áttűnéssel max. 2 lED világíthat (ablakdiszkriminátor) egyszerre, így valósul meg a pontszerű kijelzés. Amilyen szép, annyira hasznavehetetlen:) Nem is tudom, csinált-e a világon bárki más hasonlót.
LED-sor: Nagyon sokan, pl a Grundig, Blaupunkt autórádiói a 80-as években, az UHER receiver, ami itthon is kapható volt stb. a 80-as években divat volt ez.
Üdvözlet Mindenkinek!
Hozzájuthatnék egy hibás darabhoz ebből a típusból!!!!!
Az tart vissza hogy semmi doksi (kapcs rajz) nem áll rendelkezésre. Van valakinek ilyenje? Esetleg net-en valami található?
Előre is köszönöm a segítségeteket!
Gábor
Írj: blab@freemail.hu és csatolom a rajzokat. Mi a baja konkrétan a gépnek? Ezüst, vagy fekete a "szerzemény"?
Kedves KBL!
Nekem is van egy ilyen erősítőm, kapcsrajzom is hozzá, de most épp szenzor-hibája van. Bekapcsoláskor a Phono-bemenetről nem lehet elkapcsolni - mintha érintve lenne folyamatosan. Ön szerint IC vagy valami kondi hibája lehet??? (Az egész készülékre ráférne már egy teljes kondicsere, mert a hangja elmélyült és keni a magasakat, a hangszínszabályzás potméterei rángatják a mélynyomót egy kis DC fesz-szel).
Üdvözöllek, 95%-ban ilyenkor az adott szenzorhoz tartozó, a rajzon IC3-mal jelölt SAS560 a hibás, ha a szenzorfelület egyébként makulátlan tiszta(!!!).
Szervusz!
Az előző hozzászólás én voltam, akkor még regisztrálatlanul, de nem bírtam ki, hogy ne tartozzak ide... is. : )
Nem tiszta szerintem teljesen - szétszedem, oszt' jól kitisztítom isopropil-alkohollal.
Valahogy úgy jött elő, hogy fél évig nem volt bekapcsolva, majd egyszer előjött. Jó lenne rendbe hozni teljesen... nagy munka lesz, főleg az "alaplapján" dolgozni. : )
Köszönöm eddigi segítséged, írok majd a fejleményekről.
Üdv.:
Gergő
AZ ÉN ÁLTALAM FELRAKOTT DANSK-OT TÖRÖLTEM AZ OLYAN EMBEREK MIATT, AKIK INNEN SZEDIK KI MÁSOK FOTÓIT A SAJÁT HIRDETÉSÜKHÖZ. MINDEN OLYAN FOTÓT, AMIT FELHASZNÁLNAK ILYEN GERINCTELENEK, AKIK MÉG ARRA SEM KÉPESEK HOGY ENGEDÉLYT KÉRJENEK, TÖRÖLNI FOGOK. EZ MÁR A MÁSODIK ESET!
Majd teszek fel képeket a "feketéről"... : )
Hozzá jutottam egy eredeti állapotban lévő ilyen erősítőhöz.Kérdésem van-e valakinek hozzá bontásból pótméter gombjai feleslegben?Hiányzik a hangerő gomb sajna.Köszi a választ
Kedves kollégák!
10 év után én is felhoztam a gárázsból a féltve őrzött "Dán rádiómat".
Kifogástalanul működik minden, csak a készülék hangzásából szinte teljesen eltünt a mély. A teljes hangkép feltolódott. A hangszín potikat teljesen el kell tekerni, hogy élvezhető legyen. (mély fel, magas le) Elképzelhető, hogy közel 10 év pihenés után az elkók egy kissé kiszáradtak? Más ötlet esetleg?
Tisztelettel:Lajos
Kontakt sprét neki minden hova a belsejébe, meg kondik mérése, meg meg kéne mérni a tápot is.
Nálam pont fordított a helyzet és általában mélyülni szokott a hangja, ha kiszáradnak a hangszínszabályozóban a kondik, úgyhogy kizárt dolog mernemtudom. : )
Ahogy fórumtársunk is írta, tápot mérj mindenképp pluszt és mínuszt is, majd a tápegység pufferkondijait cseréld első körben.
Nagyon köszönöm a tippeket! Amint lesz fizum neki is állok és az egész tápot tendbeszedem.
Lajos
Mindeg elcsodálkozok ezen a bátroságon. Csak kicserélgetjük a kondikat, és már meg is javul minden. Aztán esetleg mégsem, meg esetleg a kiforrasztásnál a panel elég, és ott a baj, félredobják a cuccot, majd fél év mulva a kukába. Megéri? Esetleg műtétet is igy csinálnak az emberek, hogy a neten megkérdezik a sebészt, aki elmondja mi lehet, és otthon a konyhaasztalon a nagykéssel elvégzik a műtétet?
Én nem vagyok műszerész, és nem hiszek abban, hogy valaki szakértelem nélkül egy pillanatpákával a konyhaasztalon csupán netes találgatásokra meg tud javitani egy készüléket úgy, hogy alkatrészeket cserélget. Ha jól tudom egy magára valamit is adó műszerész a javitás után az egész cuccot beméri és újra beállitja. Olyan ez mint a fejcsere a magnóban. Nekiáll a fószer, aztán a végeredmény mégsem tökéletes, erre jön a majd én spécin beállitom barát, és összevissza eltekeri találomra a potikat a magnóban. A vége ez lesz, hogy az addig esetleg értékes cucc értéktelen vacakká silányodik.
Gábor, telitalálat a hozzászólás!! Pontosan így van, visszakézből történik a javítgatás. annak ellenére, hogy fent említett esetben több mint valószínű VALAMELYIK kondi kiszáradása/szivárgása,utóbbi valószínűbb, pláne, hogy a Dansk meglehetősen igényes gép, kevés elektrolitkondival. De ugyanígy lehet ellenálláshiba is( szűrőkarakterisztika megváltozik) Meg lehet tranzisztorhiba is ( a letörési frekin nincs erősítés, tranyó néma) És lehet még......sokminden...pont erről beszéltél.
Ráadásul a szóban forgó rádiót igen nehéz úgy forrasztani, hogy ne szakadjon fel a forrszem.
Sok mindenben igaza van NGA-nak, csak annyit azért megemlítenék, hogy sajnos a mai magyar szervíz szakértelmek a régi készülékek javításánál egyenlő a nullával.Nem álltalánosítok, csak tapasztalatból írom ezt. A mai műszerész szakértelem abból áll, hogy a digitális készülékek hibáit nem alkatrészenként cserélik, hanem komplett főegységenként. Tehát panelcsere egy hibás ic miatt. Napokban vagy 5 szervízben jártam egy Jamaha erősítővel, és nem tudták megcsinálni mivel nem jöttek rá a hibára. Aztán otthon nekiálltam, és 1 az az 1 db kondi hiba miatt, nem indult meg az előfok része. Tehát sajnos tényleg arra jutunk hogy az ember barkácsolja meg a készüléket, vagy ha nem javítható akkor bontsa el alkatrésznek. Rengeteg nagy nevű, és méreg drága készülék vált nálam bontás áldozatává szervizesek széttárt kezei miatt.
Itt van még valami elcsodálkozni való! Én speciel végzett rádió-televízió műszerész vagyok. Sőt bő két évet szervízben is dolgoztam anno 1990 tájékán. Igaz nem audo gépekkel, hanem frissen végzett ként az akkori fekete fehér, és néhány hazai színes tévéhez engedtek közel. Bár szívatásként elég sok VEF teleptartót kellett rozsdátlanítanom!Azóta teljesen más területen dolgozom de biztosíthatlak, hogy a pákát, és társait igen jól ismerem. Én úgy tanultam, hogy tanácsot kérni nem szégyen másoktól, akiknek láthatóan nagyobb napi rutinjuk van egy adott készülék csoporton belül. Épp az értelmetlen "panelszétgyomlálás" elkerülése miatt. Csak ennyi.
Üdv:Lajos
Kedves Lajos kolléga! Én ugyan 1990-ben még bőven a csattogós lepkét meg a narancs Tatra dömpert húztam a homokozóban (28 vagyok), de meggyőződésem, hogy az utánad következő szervízes generáció nagyrésze jobbhíján lett az ami. Ez egy olyan szakterület, amit csakis szívvel-lélekkel lehet művelni, vagyis a napi kötelező körök után otthon is épít-szerel-javít a műszerész. Én magam 15 éve építek-szerelek-javítok, kölyökként kezdtem, mester keze alatt, végzettségem többek között járműgépész, és autóalkatrészekkel foglalkozom. Magyarul a végzettség és a hozzáértés sok esetben nem korrelál egymással.
Annyit kérek, véletlenül se vedd rossz néven az előző hozzásszólást: aki szereti a szakmáját az jó szakember volt és lesz is, aki meg csak muszájból csinál valamit, és laza elvek-rutinok füzére mentén meggyőződés nélkül tesz-vesz,az csak annyira hasznos, mint a krumplibogár. Sajnos az utóbbiak vannak túlnyomó többségben, és nencsak ezen a területen.
"Itt mindenki műszerész?"
Hát, nem az! Viszont lelkes amatőr lehet, aki autodidakta módon megtanulta a színe-javát.
Az csak természetes, hogy 30 perc internet böngészés után nem áll le valaki megjavítani egy Akai GX747-est.
Viszont olyan Győri Cipőbolti eladót ismerek aki szakvéleményeket fogalmaz meg futószalagon, és javítgat is. /Nem tudom mekkora sikerrel/
Szóval „Ott a pont!”
--
Kalmopirin