Akai X201-D orsós magnó
Kiss Béla lászló, 2012, május 21 - 17:23
Forrás:
sajátEz egy különösen pofás kis gép: kisorsós, viszonylag kis méretű, de 180-as orsókkal "nagy gép" benyomását kelti. Műszaki megoldásaiban tipikus japán: 3 motor direct drive, oda-visszajátszás (egyirányú felvétel), negyedsáv sztereó, 3 sebesség (4,76/9,53/19,05)
Kombináltfejes, de igazi különlegessége a CrossFiled felvételi eljárás, ami a cég szabadalma volt: a kombinált (felvevő,-)fejjel átellenben, adott szög alatt egy ún. előmágnesező fej található, így a nagyfrekvenciás előmágnesező jel nem a hangfrekvenciára ültetődik. Eredmény: kisebb torzítás, jobb jel-zaj viszony, szélesebb átviteli sáv.
Ez a magnó NEM GX-fejes szerencsére, hanem 1u-os keménypermalloy fejmagokkal rendelkezik.
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Akai
Akai
1970-1979
1970-1979
Akai GX-646 orsós magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI 4000 DS MKII
1970-1979
1970-1979
Akai 4000-D
1966
1966
Akai 4000DS MK II
1970-1979
1970-1979
Akai AA-M3 clarity receiver
1980-1989
1980-1989
Akai AA-R32 rádióerősítő
1970-1979
1970-1979
Akai AA-R42 rádióerősítő
1970-1979
1970-1979
Akai AP-X1
1983
1983
akai cd-d1
1980
1980
Akai CD-D1 CD lejátszó
1970-1979
1970-1979
AKAI CS-705D
1978
1978
Akai CS-F14 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai CS-F210
1984
1984
Akai Cuccok....
Akkor és Most
Akkor és Most
Akai fejhallgató
1970-1979
1970-1979
AKAI GX - 221 D
1970-1979
1970-1979
AKAI GX 4000D
1980
1980
AKAI GX M 50
1979
1979
Akai GX-270D-SS
1974
1974
Akai GX-4000/DB orsós magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI GX-4000D
1979
1979
Akai GX-7 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-747 orsós magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-747dbx Type1 orsós magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI GX-75 MKII
1991
1991
Akai GX-77 orsós magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-F31 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-F51 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-F71 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-F91 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai GX-R6 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI GX77
1982
1982
Akai GXC 709D
1979
1979
AKAI GXC-310D
1973
1973
AKAI GXC-60D
1970-1979
1970-1979
Akai HX-1 Compact Cassette Deck
1980-1989
1980-1989
Akai HX-1 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI HX-2
1980-1989
1980-1989
Akai HX-2 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai HX-3 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
Akai HX-R5 kazettás magnó
1970-1979
1970-1979
AKAI kazetta
1980-1989
1980-1989
Akai lemezjátszó AP-A 100
1980-1989
1980-1989
AKAI MX76-Korg M1
1970-1979
1970-1979
Akai orsós magnó
1979
1979
Akai rádióerősítő AA-R22
1970-1979
1970-1979
Akai SR-HA301
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
AKAI torony
Találat: 3
Találat: 3
Akai torony
1983
1983
AKAI torony
1980-1989
1980-1989
AKAI UC-5
1980
1980
AKAI VS-R9EV
1992
1992
Akai WR 150-7 magnószalag
Találat: 2
Találat: 2
Akai-Videoton torony
1980-1989
1980-1989
A cross-field technika nem az Akai, hanem a Tandberg szabadalma. Először a Tandberg TB-6X modellben mutatták be 1960-ban. Később a Tandberg eladta a jogokat az Akainak.
(bővebben: Marvin Camras: Magnetic Recording Handbook ISBN0442262620 )
Abban sem vagyok bizos, hogy "szerencsére" nem GX fejes. Azok a "kemény" permalloy fejek bizony nagyon gyorsan kopnak. Ennek a (és az összes crossfield) magnónak az achilles sarka a fejszerelvény volt: a bias-head rendkívül érzékeny a pontos beállításra, viszont -miel egy mozgó karra van szerelve- szeret elállítódni. A GX fejes magnók egyébként jobb magashang visszaadásra képesek, de ennek az ára a csapnivaló áthallás mert nagyon nehéz mágnesesen árnyékolni őket. Amennyiben sok szalaggal rendelkezel, az áthallást ki lehet küszöbölni ha csak egy irányba veszel fel műsort.
Mindazonáltal szép ez a magnó, és valóban egy érdekes technika.
A GX fejes sorokra csak bólogatni tudok, mint egy GX-esített 4000DS és egy Akai GX-260D tulajdonosa, aki hallott ennekelőtte (mielőtt a 260-as meglett) egy ""szakvéleményt"" hogy az áthallás a rossz fejbeállításból ered, ámde a 260-as fejei gyárilag vannak beállítva!
És mind az 1982-83 körül GX-esített 4000DS fejeinél, mind a mostaninál volt és van áthallás /+a 260-as/ így nem egykönnyen elképzelhető, hogy mind a 3 készülék fejei rosszul lennének beállítva.
Aki nem hiszi, járjon utána
Más: Nem egészen értem a dátumból meg pláne nem: 1) ez most egy új szerzemény? 2) mert már K.B.L.-nek volt egy ilyen. 3) mostanában hírdette, hogy eladó 23 ezerért, akkor nem sikerült eladni? És ez az, vagy az elment és ez egy másik 201-es?
Hogyisvanezmostakkor?
üdv.: oldtimer
Kedves kolléga,
valóban: 2db ilyen géppel rendelkeztem, ezek küzül az egyiket eladtam, ami az oldalon is szerepelt. Ezt megtartottam.
Az áthallási csillapítás egy statikus paraméter, azt nem lehet utólag állítani a fejek és a szerelvény pozícionálásával.
Az igaz, hogy az üvegszál-kristályferrit (GX) fej nem kopik el gyakorlatilag, ellenben kipattogzik a felülete, és a mágneses hiszterézise durván változik emiatt. És ez csak egy a sok baj közül. Lejátszófejnek ideális, felvevőfejnek már problémásabb. Nem részeletezem, van irodalma bőven, aki nem hiszi, járjon utána...:O)
Nem véletelnül nem alkalmaztak ferritfejeket a stúdiótechnikában (sem). Willi Studer is a lágymágneses anyagokra esküdött. És ő bizony többet tud a hangrögzítésről, mint mi, kommentelők együttvéve.
A Crossfield-ről: veroka kollégának a szabadalmat illetően igaza van: ez bizony tényleg a Tandberg találmánya, én ezt eddig rosszul tudtam.
Helló!
Van egy ilyenem és elég jól szól, GX 4000-es felvételek is szépek rajta. Sajnos play módban ha lejár a szalag - és nincs fém csík rajta - nekem nem kapcsol le, csak forognak az orsók. Nehéz a hibát orvosolni? Olyan mintha próbálná kapcsolni, de nem sikerül neki. Nem kap elég löketet, pedig a pause gomb is bemozdul. Gyorstekerésen rendben van a végkapcsoló. A szenzorok nem egy oldalán érzékelnek a szalagnak bal és jobb félen, ezért minkét oldalán tenni kell a szalagra kapcsolófóliát. A fej felöl és a túloldalán is. Hol lehet ilyen kapcsoló szalagot venni? Esetleg magam vágjak ki csíkokat egy 30-40 mikron vastag erősebb alufóliából? Nem igen árulják már a gyárit. Jó lenne az automatikus irányváltás funkciót is használni!
Igaz, azt írtam 2012, május 22.-én, hogy:
„A GX fejes sorokra csak bólogatni tudok, mint egy GX-esített 4000DS és egy Akai GX-260D tulajdonosa, aki hallott ennekelőtte (mielőtt a 260-as meglett) egy ""szakvéleményt"" hogy az áthallás a rossz fejbeállításból ered, ámde a 260-as fejei gyárilag vannak beállítva!˝
Ám azóta sok víz lefolyt a Dunán, és sok-sok méter magnószalag is!
No, nem a Dunán, hanem a birtokomban lévő Akai GX-es magnók fejei előtt!!
Ugyanis idő közben a „kezembe került˝ még egy GX260D, egy GX265D és egy-egy Akai GX270D!
És nem csak onnan ide tettem, vagy innen oda, hanem hosszabban, behatóbban ki tudtam próbálni, és használni őket.
Így aztán módosult pár dolog időközben!
Példának okán, a szakvélemény, mely szerint „az áthallás a rossz fejbeállításból ered˝
És az is, hogy „a 260-as fejei gyárilag vannak beállítva!˝
A szakvélemény megerősödött!
A „gyári fejbeállítás˝ pedig gyengült, már nem merném annyira határozottan állítani!
Ugyanis az "első" GX260D-vel készült felvételt egy másik GX260D vel hallgatva, dominánsan, és jól hallhatóan előjönnek a szalagon előzőleg készült felvétel maradványai, amelyet másik típusú magnóval vettek fel!
Ámde, ha átteszem a szalagot arra a GX260D-re amivel felvettem eredetileg az „új felvételt˝, akkor az előző felvétel maradványai, amelyet más típusú magnóval vettek fel, ezek jóval halkabban jönnek elő!
De, miért is érdekes ez?
Ugyanis az „ellenirányban haladó sávok"-ról az áthallás is 100%-ban ilyen!
Vagyis milyen?
Olyan, hogy ha egy felvételt felteszek az "1" jelű magnóra és meghallgatom, akkor ezen van egy halkabb áthallás.
Ám a "2" jelű magnón jobban, dominánsabban előjön az áthallás, ugyanazt a szalagot hallgatva. Az "1" és "2" jelű magnók megegyező típusok!
Tehát?
Ha a fejek nem 100%-ban ugyanazokon a "sávokon" futnak, akkor változik az áthallás mértéke!
Persze most valaki azt mondhatná, hogy: Feltaláltam a spanyolviaszt!
De, nem! Csupán TÉNYEKET írtam le!
És ezt még megerősítem azzal, hogy a jelenség „kétféleségét˝, vagyis azt, hogy egyszer szinte semmilyen áthallás nincs, máskor meg jól észlelhető, ezt elő tudom idézni egy magnóval is!
Hogyan?
Csak egy eldeformálódott, felkeményedett nyomógörgő kell hozzá, ami normál irányban történő lejátszáskor jól viszi a szalagot, de az irányváltás után éppen annyira félrehúzza, hogy az ellentétes irányban haladó sávokba is "belejátszik" a fej. De éppen csak! Vagyis közelít hozzá.
Még annyit hozzáfűznék a kérdéshez, hogy:
Mivel a GX260D-nek a tisztítás szempontjából kissé nehezen hozzáférhető helyen van a gumigörgője, így elég ritkán van tisztítva. Igaz, mivel a szalag hátsó felével, a hordozófóliával érintkezik, ezért kevésbé szennyeződik.
Nálam napi szinten van használva,(néha napi 5-6 órát is) bár igyekszem jó minőségű szalagokat használni hozzá!
Mégis megesett, hogy „bebarnult”, ami szemmel /az eldugottsága miatt/ nem látható oly feltűnően, ámde más mégis feltünt. Hogyan?
Úgy, hogy amikor a végére ért a szalag, és „Reverse” módba váltott, akkor a visszafelé történő lejátszásnál hallom ám az ellenkező sávot!
És mintha a lejátszási hangerő is csökkent volna.
Jött a nyomógörgő tisztítása, és a fültisztító pálcikán lévő vatta nem fekete, hanem biz' barna lett.
Nem csoda, hogy utána „helyreállt” minden, és így az áthallás is megjavult!!
Pedig a GX fejek nem lettek Permalloyra cserélve !
Igaz, lehet a hozzászólásban leírtakkal vitatkozni, cáfolni. De akkor csak két kérdésem lesz.
üdv.: oldtimer
u.i.:
Úgyhogy én a részemről megállapítom, a GX260D, GX265D és egy-egy Akai GX270D szerencsémre GX fejes! Mivel hogy egyik, hol másik napi használatban van nálam, így egy szatyor Permalloy fej sem lenne elég az elkopott fejek pótlására!
Jól fogalmazott, hogy "szerencsére" nem GX fejes.
Már a magnózás régi nagyjai is tudták, hogy valójában a lágy permaloy fejek jelentik a minőségi magnózást!
Igen, tudom, hogy gyorsan el is kopnak.
Vadmajacs
Sajnos igen, nem véletlen, hogy stúdiógépek felvevő(!) fejei sosem készültek ferrit, vagy kristályferrit maggal. MCI (Sony) stúdiómagnókon alkalmaztak ferrit lejátszófejet, azzal nincs is probléma.
Nekem nem voltak annyira nagy problémáim az üvegfejjel, ahogy Veroka is írta, csak az egyik irányba kell felvenni, és nincs áthallás. Persze ezen lehet vitatkozni, hogy szalagpazarlás, meg manapság így már könnyű, hogy olcsóbban lehet hozzájutni a szalagokhoz, mint régen. A lényeg, hogy a kis Akai GX 4000-esemnél ki voltam békülve ezekkel a fejekkel, a gondom inkább a jól ismert mechanikai árnyoldalai miatt voltak, ezért is adtam el, és vettem helyette egy félsávos Revox A77 MKIV-est. De ez már egy másik történet, és máshol van a helye. :)
Szervusz!
Használtak, méghozzá az STM-200 sorozatban, Philips gyártmányt, de nagyon sok baj volt velük, 5000 óra se kellett, kipattogzás jelent meg, ami a felvétel minőségét jelentősen befolyásolta. Ezért tértek át a Recovac gyártmányra, mely már sokkal jobb, sőt, ezt a fajtát a félprofi Revoxokban is alkalmazták. Ferrit fejnek más baja is van, nem lehet túlságosan kivezérelni, lásd mágneses görbéjét.
Pontosan, köszönöm! volt nálam vendégségben tavaly két korai STM610-es, ezekben is Philips frerritfejek voltak. A ferrit fejnek a hiszterázis bajokon túl, még az árnyékolhatósága is rosszabb (--->áthallási csillapítás), ez ugye félsávos szereónál kisebb gond, mint mondjuk egy GX270D-SS kvadró, oda-vaisszajátszó magnó esetén....STM200-as is van egy, abban már a későbbi, Recovac fejek vannak, csakúgy mint a meglévő két 610-esemben is.
Ahogy olvasom a GX fejekről leírtakat (innen-onnan) valahogy olya dejavu érzésem támad --persze kissé eltúlozva-- mint amikor anno egy olyan társaságba "cseppentem" ahol UFO-król volt szó. Mindenki beszélt róluk, de senki sem látott még egyet sem.
Persze most nem arra gondolok, hogy ne látott volna bárki is GX fejet. Nem! Nem erről van szó.
Inkáb a következő sor gondolkodtatott el: "nem véletlen, hogy stúdiógépek felvevő(!) fejei sosem készültek ferrit, vagy kristályferrit maggal."
Igen gyakran emelegetett téma a "GX áthallás", amely némelyeknél egy "drámai rész". Viszont kevéssé van arról szó, hogy e kifejezésnél leginkább azt értjük, hogy a visszafelé haladó sáv(ok) mélyhangú összetevőiből lehet hallani a két szám közti szünetben, mégpedig halkan.
Bár gyakorta napi szinten magnózom, így ha itthon vagyok akkor valamelyik GX fej olvassa épp a szalagot, de mégis furcsa, hogy azoktól akik jóval kevesebbet hallgatnak GX fejes Akait, többet hallom az áthallást emlegetni, mint a szalagról ami áthallást én hallok.
Nem furcsa?
Amint az is, hogy ha az Akai kizárólag 2 x fél sávos magnókat gyártott volna, akkor nem lenne miről beszélni, mert nincs ellenirányú sáv! (amibe "belejátszon")
Erre senki nem gondolt?
Kalmopirin
Hogy születnek a regék, mondák...
1) Valamit nagyon határozottan kell állítani, oly módon, hogy sok "hívet" szerezzen magának ezzel az ember. /érvek helyett elég a határozott hangnem/
2) Bizonyítékok nem szükségesek, elég csak árnyaltan utalni valamilyen szakvéleményre.
3) A személyes tapasztalatok sem kellenek, elég a sok bólogató...
4) Hogy teljes legyen a kép, hivatkozni kell a "régi nagyok"-ra akik még nem is ismerhették a "tárgybeli" dolgot, mert az akkor még nem létezett, amit sokan elmarasztalnak. (persze ugyanazon forrás által)
5) Az sem szükséges, hogy egyetlen szakember legyen a társaságban, mert elég az előbbi 4 dolog.
És már meg is van az "ütős" bizonyíték, ami olyan mint az evolúció bizonyítéka.
Vagyis: ha másnak ellenkező véleménye, netán tapasztalata van, akkor nem vitatkozunk vele /tények, ellenérvek nélkül amúgy sem érdemes/. Helyette egyszerűen csak szajkózzuk a magunk eszméjét...
Ha meg nem ért egyet, akkor le lehet nézni, leszólni, stb.
Kalmopirin
Olvasva a fórumot megint előjött az ismert érzés!
Tudnillik gyakran megesik, hogy azt látom: Micsoda komoly szakértői vannak a témának egy-egy fórumban.
Vagy tévedek? És gyakran olyanok is szólnak hozzá, akik sem tapasztalatból, sem gyakorlatból, de a szakamai oldalról meg főképp nem ismerik az adott témát???
Pláne így utólag megeshet, hogy összevissza olvasgatunk ezt azt, és publikáljuk.
Ha jobban belegondol az ember: Ha valóban annyi szakártő van, mint látszat szerint, akkor már rég csinálhattak volna legalább egy szupermagnót!
Szegény "akais mérnökök" meg rágták volna a körmüket folyamatosan.
És a saját kardjukba dőltek volna, mert igaz, hogy legalább 90 féle Akai orsós magnót gyártottak annak idején ('Reel to Reels' szekcio), és sokukban GX fej volt, de ezt aztán nagyon elrontották! Vagy lehet az is hogy a 'hozzánemértésük', tudtalanságuk miatt ezt észre sem vették??
Szerintem "örök dilemma" marad ez.
Bizony, ez örök dilemma. Minden magnót gyártó küzdött a gyorsan kopó fejekkel, más-más technikákkal. És persze mindenkinek a saját megoldása volt az egyedül üdvözítő, a többi pedig vacak. Nem beszélve arról, hogy más és más célra terveztek magnókat, nem szabad összehasonlítani a kommersz otthoni HiFi magnókat a professzionális célú stúdiómagnókkal amiből szintén több fajta is van (soksávos mastering, broadcasting). Kíváncsi vagyok, hogy ha az Akai mondjuk bárkinek adott volna GX fejet, akkor vajon a Tandberg vagy a Studer vagy a Revox épített volna-e GX fejjel magnót (valószínűleg igen). De mivel az Akai féltékenyen vigyázta a GX fejek szabadalmát és senki más nem építhetett ezzel a fejtípussal magnót, ez már örökké nyitott kérdés marad.
Így már csak mi vitatkozhatunk ezen, de persze ebben a vitában azt az érvet nem fogadom el, hogy a permalloy fejek azért jobbak, mert a nagy Studer ilyen fejekkel szerelte a stúdiómagnóit, és ők már csak tudják...
Üdv. Veroka!
Ezen a mondatodon megakadt a szemem:
„Akai féltékenyen vigyázta a GX fejek szabadalmát és senki más nem építhetett ezzel a fejtípussal magnót...˝
Szóval a fenti mondaton elidőztem egy kicsit!
Éspedig azért, mivel 2013-ban "megörököltem" egy barátomtól a "megunt"
Cross-Field rendszerű TANDBERG 3500X (3600?) magnóját.
Csak azért nem tudom a pontos típusszámot, mert már elajándékoztam, ezért nem tudom megírni mivel a hozzá kapott leírásról emlékszem a típusra, és az is e kettőhöz volt.
De nem ez a lényeg!
A lényeg az, hogy a TANDBERG a 3500X típusú magnójába is Akai GX fejeket tett eredetileg!!!
Ha valakinek kétségei vannak, akkor tudok fényképeket is prezentálni!
ÍME:
Akai GX fejek szemből. A jobboldali jobban látható és felismerhető.
Ezen a képen az előmágnesező fej is látható, igaz nem szemből.
Megvallom először engem is meglepett ez! Bár akitől kaptam az említette, hogy "A fejek nincsenek megkopva, mivel üvegfejes a magnó"
Igazából, akkor valahogy nem is figyeltem oda arra, amit mond, aztán amikor leszedtem a fejbúrát, akkor néztem csak nagyot!
Mondom: Jéééé! Ebben ugyanolyan fejek vannak, mint egy GX215-ben, vagy egy GX4000D-ben!
És még mielőtt valakinek olyan bolondos ötlete támadna, hogy a Barátom cserélte le a Tandberg fejeket, akkor elmondanám, hogy eszébe sem jutott!
Ez máskülönben egy igen munkaigényes dolog lenne...
Meg aztán akkor minek a külön előmágnesező fej?
Szóval, nem lenne szimpla dolog egy ilyen fejcsere...
Tehát!
A magnót úgy kaptam meg ahogy elcsomagolta hosszú évekkel ezelőtt...
Sajnos! Mert a kuplungja bánta.
DE most a fejeken van a hangsúly!
Ámde Permalloy ide GX fej oda, azért a Sony "Ferrite & Ferrite" fejei sem Permalloyból készültek!
Bizony megesik, hogy sok hasonlóság van a GX és az "F & F" között!
Érdekes, hogy ezekről nem olvasni itt, hogy ennyire nem jók, vagy annyira.
Nem lehet, hogy az is közrejátszik, hogy a HFM nem cikkezett róluk?
És így nincsenek tán regék, mondák, legendák erről......?
Ez is egy talány. (vagy mégsem?)
Visszatérve a Cross-Field rendszerre, azért ez "összefűzte" a két céget.
A TANDBERG és az Akai Electric Co. Ltd vélhetően nem csak röviden és egy alkalommal beszéltek egymással a magnóik miatt.
Úgyhogy már nem csak az Akai mérnökeit lehet kérdőre vonni, hanem a Tandberg mérnökeit, is, mert nem akarnak tudomást venni arról milyen rosszak ezek a GX fejek. Vagy talán ők nem is tudják ezt?
üdv.: oldtimer
Pedig bizony ez utólagos barkácsolás! :)
Szerintem nem az. Nézd meg a képet nagyban: a fejeken látszik az eredeti Tandberg felirat (is).
A Philips magnómra rá volt irva, hogy "extra long life heads". Nos egy BRG ötször olyan gyorsan elkopott, mint egy jobb japán fej. Talán üzemórákban kellene mérni a dologot (gyorscsévélésnél elhúzódik..) de a fejnél sokkal, sokkal gyorsabban elkoptak a továbbító gumihengerek.
Igen annak idején én is szerettem volna egy ilyen készüléket, de akkor amikor már meg voltrá a pénzem akor csak "AKAI GX 4000 D" - lehetett kapni,, így az utobbi készüléket vettem meg.
spidola60
Üdvözöllek! Nem jártál rosszul a GX4000D-vel sem, és nem csak azért mert akkoriban a Tesla és Unitra magnók között valódi "csúcsgép" volt.
Van aki ma is "kézben" tudja tartani a gyengeségeit, és jól használható magnóvá alakítja.
Kalmopirin
A Tandberg fejeken matrica volt, az szépen át lett ragasztva! :)
Érdekes, hogy a GX fejek mennyi „ellenvéleményt” hoztak felszínre a Hi-Fi Magazin „szakvéleménye” óta. (Jelzem a Hi-Fi magazin szerkesztői sem tévedhetetlenek)
Ezért külön érdekesség a Sony F&F, vagyis Ferrit és Ferrit feje.
Azért külön érdekesség, mert vele kapcsolatban egyetlen negatív véleményt nem olvastam. Pedig mégiscsak „rokon” a GX-el!
Nem furcsa?
És csak ismételni tudom magam:
Úgyhogy már nem csak az Akai mérnökeit lehet kérdőre vonni, hanem a Tandberg mérnökeit, is, mert nem akarnak tudomást venni arról milyen rosszak ezek a GX fejek. Vagy talán ők nem is tudják ezt? :-))
üdv.: oldtimer