Akai orsós magnó
oldtimer, 2012, május 20 - 18:27
Forrás:
Saját készülékNemrég még a "Keresek" szekcióban volt egy másik kép, ami még a webről származik, ámde fordult a kocka és egy vérbeli magnóstól sikerült egy "ritkaságot" olcsón beszerezni.
Voltaképp ha az árára gondolok, akkor szinte ajándékba megkaptam tőle.
És hogy miért ritkaság, arra a másik kép adja meg a választ amelyen a fejek láthatóak.
Az eredeti permalloy fejek elkoptak és amint már megtörtént 1982-83 körül az /akkori/
Akai 4000DS-embe is GX fejek kerültek.
A nosztalgia élménye sikeres volt, ugyanis e mostani készülék a megszólalásig olyan!
Aki ismeri az tudja az erényeit és a hibáit!
Persze nem olyan ez mint egy 3motoros 6fejes magnó ami "Autoreverse" az a GX-260D
Az egy másik fejezet....
.
Az alábbi kép a fejeket mutatja
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Akai
1970-1979
1970-1979
1966
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1983
1980
1970-1979
.thumbnail.jpg)
1978
1970-1979
1984
Akkor és Most
1970-1979
1970-1979
1980
1979
1974
1979
1970-1979
1991
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1982
1979
1973
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1980-1989
1980-1989
1970-1979
1970-1979
Ismeretlen évjárat
Találat: 3
1983
1980-1989
1980
1992
Találat: 2
1980-1989
orsós
1970-1979
1966
1981
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1960-1969
1970-1979
1980-1989
Nem írtam, de most pótlom, hogy aki beszerelte a GX fejeket az nem állította hozzá a magasemelést, így most irreálisan sok a magashang a felvételben! Olyan mintha valaki koppanásig feltekerné a hangszínszabályzó potmétert.
Persze van aki így szereti, de én nem.
Abban kérném a segítségeteket /aki tud/, hogy mintha jelent volna meg erről cikk is annakidején. Vagy tévedek? El lehet érni ezt az interneten?
Ugyanis az eletelt majdnem 30 év alatt már nem igazán emlékszem, hogy mit és hogy cseréltem, merthogy annakidején az elektronikát is hozzáigazítottam a fejekhez, hogy a felvételben ne legyen jóval több magas hang mint a forrásban.
üdv.: oldtimer
Tisztelt oldtimer!
Azért írok önnek, mert kb félórája végeztem az MKII. es magnóm módosításával. Ezt a magnót a vaterán vettem nem túl borsos áron. A mechanikájának a beragadásokon, megszorulásokon, és a görgőcserén kívül semmi baja nem volt, viszont a felvevő, lejátszó feje totál kopott volt. Szintén a vaterán vettem 1db komplett GX 4000 - ből származó fejegységet és arról lebontottam a két üvegfejet. A lejátszás elsőre nálam is tökéletes volt, de a felvétel fülre nem éppen a legkellemesebb a túl sok magashang miatt. Elkezdtem tanulmányozni a gép kapcsolási rajzát, és akkor találtam rá az L1 és az L2 es és a C4, C5 pozíciószámú passzív elemekből felépített szűrőre. A neten megkerestem a GX 4000 - esnek a rajzát is és összehasonlítottam a két szűrőkört. A lényeg az, hogy ez a szűrő is végez korrekciót felvételkor. (Remélem nagy hülyeségeket nem írok!)
Tehát az MKII - ben az L 1-2 tekercsek értéke 5,6MH, a C 4-5 kondenzátoroké pedig 390pf. A GX magnóban pedig a tekercsek 3,3MH a kondik pedig 750pf osak. Szintén a vaterán vettem egy bontott GX 4000 es magnó paneljét, és arról bontottam le a szükséges alkatrészeket. Először csak a kondikat cseréltem ki és próbafelvételt csináltam. Mindjárt jobb lett. Utána kicseréltem a két tekercset is és következhetett a beállítás, behangolgatás. A számítógépen van egy két analizátor és hanggenerátor programom, azok segítségével állítgattam be mindent.
Tehát az MKII-ben az L 1-2 és C 4-5 ös pozíciószámú elemeket kell cserélni.
Azt nem tudom, hogy elég volna-e csak a kondit megnövelni 750pf ra, Ebben nem vagyok biztos. A kondik egyébként stiroflex kivitelűek.
Ezek a passzív elemek a magnó törlőoszcillátor paneljén találhatóak az üzemmódkapcsoló előtt. Sajnos ott a panelon nincsenek felfestve a pozíciószámok, de nem nehéz rájuk találni.
Ennyit tudtam segíteni, remélem érthetően fogalmaztam.
Sok sikert az átalakításhoz!
Üdv!
G.László.
Egy másik fontos dolog az előmágnesezés beállítás!
No, itt vagyok elakdva, ugyanis:
1) valaki ígért hónapokkal ezelőtt leírást erről (azóta sincs)
2) A hozzávaló műszerek (oszcilloszkóp) nincs. :(
3) Legfeljebb hanggenerátor lenne hozzá (ha kell)
Ha ennek ellenére tud valaki segíteni, akkor "Please Me"
Legalább egy jó leírás szükséges, hogy tudjam mit, miért, és merre.
Előre is köszi.
üdv.: oldtimer
Szevasz oldtájmer!
Leírom, hogy én hogyan állítom be az előmágnesezést. Az égvilágon semmi különlegesség nincs benne!
Ezt már akkor célszerű beállítani, mikor már a lejátszás kimeneti jelszintek és a kivezérlésjelző műszerek "hitelesen" 0 decibelre be vannak beállítva.
A bemenetre 1 khz - es szinuszjelet adok és elindítom a felvételt. A monitorkapcsolót "TAPE" állásba kapcsolom és a törölőoszcillátor trimmerkondijaitval a kivezérlést maximumra állítom. Az esetleges asszimetriát a felvételi panelen lévő két trimmerpotival korrigálom. A felvételi szintszabályozó potikhoz már nem nyúlok. A csatornánkénti vomnalkimeneti feszültség szintet egy műszerrel a magnó adatai alapján nem árt ellenőrizni.
Én így szoktam beállítani. Ha esetleg nem jól csinálom, vagy hülyeségeket írtam nyugodtan igazítsatok ki, mert én nem szervizes vagyok, csak egy lelkes amatőr.
Üdv mindenkinek
G. László
Az 1kHz beállítása még rendben is van, de rendszerint 10kHz-el is kell állítani, ugyanis a legkisebb torzítás és az optimális jel-zaj viszony munkapontja eléggé közel van egymáshoz. Viszont a jó magasfrekvenciás átvitel más előmágnesezést igényel. Ezért valahol a két munkapont között van az optimális előmágnesezés. Ezt a legsűrűbben használt szalaghoz kell beállítani. Érdemes a HFM erről szóló cikkeit tanulmányozni. Van egypár: Házimagnó-Stúdiómagnó, Magnószalagteszt, Kazettateszt, Mit mérünk a magnón? Ha van még, vagy valami nem stimmel, javítsatok!
Üdv. kristikoma!
Köszi a pontosítást. A 10KHz már lényegesen jobb lehet.
Az klassz, ha a HFM is írt erről, csak egy bajom van ezzel.
Pont azok a számok nincsenek meg amiben ezek le vannak írva.
Valahol elérhetőek?
üdv.: oldtimer
Itt megtalálod az összes számukat, kellemes olvasást! http://hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/INDEX.HTM
Köszi a HFM-es linket. Legutóbb amikor kerestem (lehet 1 - 2 éve) akkor már nem volt kint. Ezek szerint újra van.
Valami támpont jó lenne, hogy melyik számban keressem, vagy esetleg ha tudna valaki cikkcímet amiben szó volt róla.
Azt nagyon megköszönném.
Köszi előre is.
üdv.: oldtimer
Szervusz!
A cikkek címeit már leírtam. Ha a megadott linken az évszámra kattintasz, előjön egy címek szerinti tartalomjegyzék. Szépen végigböngészve megtalálod a cikkeket.
Üdv.
Elárulom nem titok, nekem a "támpont" a Sony TC-377 magnónak a letöltott szervízkönyve volt, ahol részletesen le van írva és rajzokkal illusztrálva minden beállítási művelet. Ebben a szervízkönyvben 1Khz - es bemenőjel van írva az előmágnesezés beállításához.
Egyébként kipróbáltam 10Khz - el is, és nem észléltem számottevő különbséget.
Üdvözlök minden lelkes amatőrt!
G. László
a HFM-ból, Házimagnó-Stúdiómagnó, HFM 6 1981/2:
"...Zártos: Azzal kezdem, ami a legtöbb hibát okozhatja: az előmágnesezéssel. Az egész magnetofon átvitelét meghatározza a munkapont, amelyre beállok a szalaggal. A laikus, de még egy jó amatőr sem tudja kiválasztani, hogyan állítsa be a munkapontot. Mert nincsen minden szempontból ideális munkapont.
Haffner: Az optimális kivezérelhetőség és az optimális torzítás még viszonylag közel van egymáshoz, hanem a magasfrekvenciás átvitel, az már erősen eltérő munkapontot kíván..."
A Sony magnód szervízkönyvét megnéztem, tényleg 1kHz-et írnak. Azért nem csak annyiból áll a beállítás, de ez már nem szerepel benne.
Üdv.
Köszi a HFM-es idézetet, akkor ezekszerint az 1981/2 számot nézzem?
Minden csak idő kérdése nálam.(legyen elegendő)
No, és hogy kedvem is legyen hozzá ;)
Emellett a zavartalan körülmények sem árt ha megvannak.
üdv.: oldtimer
Nincs mit. A cikket egyébként nagyon lerövidítették. Hamar át lehet olvasni.
Üdv.
Üdv. gerlac!
Köszi a leírást.
Én mint "lelkes amatőr" az 1KHz-től inkább feljebb mennék, ugyanis a nem megfelelő előmágnesezés beállítás a magas hangokat befolyásolja erőteljesen /vagy a torzítást/ és bizony 1KHz az még nem "magas hang".
üdv.: oldtimer
Amint írtam ANNO a Fórum nyitótémájában:
"Aki ismeri az tudja az erényeit és a hibáit!
Persze nem olyan ez mint egy 3motoros 6fejes magnó ami "Autoreverse" az a GX-260D
Az egy másik fejezet....
"
.
És a napokban pont egy ilyen "párhuzam" került terítékre. Vagyis a 4000-es kontra GX260D. Egy "komoly szakértővel" hozott össze az élet, és egy érdekes disputa alakult ki kettőnk között.
Én említettem, hogy: Nem akarnám leszólni a 4000-es Akait, mert nekem is van ilyenem, de azért ez mégiscsak az "Akaik TESLA B100-asa".
A beszélgetőpartnerem a tudtomra adta, hogy Ő nem ismeri a GX260-ast. Ezért igyekeztem bővebb információval szolgálni róla. És mi a rekació? Úgy érti " A nem ismerem"-et, hogy olyan magnója még nem volt. Ennek ellenére igyekezett meggyőzni, hogy "Tessék elhinni azért ennek a készüléknek is megvannak a komoly hátrányai". Tágra nyílt szemekkel figyeltem és kértem, hogy: Ugyanmár árulná el nekem, hogy mik ezek mert én nem tudom. Persze örök titok maradt, mert a faggatózásom, és keresztkérdéseim ellenére is csak annyit mondott:
Én tudom mik ezek.
Pedig én úgy érveltem: Adva van egy olyan magnó amelyik csak egy irányban játszik le és felvesz. Milyen különleges dolgot tudhat "ez" amit egy "AUTOREVERSE" orsós nem tud?
Más szavakkal: Mit nem tud egy "AUTOREVERSE" orsós magnó amit viszont egy Akai GX4000 tud?
És megemlítettem a "REVERSE MODE" kapcsolóját amelynek olyan állása is van, hogy a szalag lejátszása után kikapcsol. Tehát kizárólag "egy irányban" is lehet használni, és ha a felhasználó úgy akarja, akkor meg is fordíthatja a szalagot a magnón.
A disputa vége pedig az lett, hogy "Használjam én az oda-vissza játszót, de Ő megmarad a "magnónál", mert neki az a magnó ami csak egy irányban játszik"
Persze ezek súlyos érvek lehetnek egy ReVox A700 mögül mondva, vagy egy bármilyen STUDIÓ magnó mellett álló szakember szájából.
De ilyen magnókról szó sem volt!
Végkövetkeztetés: Ha valami konkrétumot mondott volna az illető, vagy valamilyen logikus érve lett volna, akkor egy értelmes párbeszéd is kialakulhatott volna. Mert az "én tudom a hátrányait" meg a "hallottam, hogy mennyire nem jó az" ezek nem érvek.
üdv.: oldtimer
Üdv oldtrimmer!
Szerintem az oda-vissza lejátszást elsősorban kényelmi szolgáltatásként építette be az AKAI cég a magnóiba. Ha jóvan beállítva nem hiszem hogy a magnók hangminőségét, akusztikai tulajdonságát túlságosan befolyásolná.
Nekem is van egy AKAI GX-221D "autoreverzés" nem túl fiatal magnóm.
Nem csak a rajzok alapján hamar megállapítható, hogy a három motor vezérlése irányváltása elektromosan nem túl egyszerű.
Üdv!
G.L.
Ezek alapján a GX-747 sem magnó. És a Technics 1500 sem az, sajnos mindkettő tud oda-vissza játszani, sőt felvenni is. Nagy kár...
Veroka úr ezt senki sem mondta, vagyis írta! Nagyon is jóminőségű igényes készülékek...!
Idézem Imi barátom (oldtimer) fenti hozzászólását, amelyben a hozzáértő ezt mondja:
"Használjam én az oda-vissza játszót, de Ő megmarad a "magnónál", mert neki az a magnó ami csak egy irányban játszik"
Erre írtam a választ.
Ja így már értem tisztelt Veróka úr!
Az én véleményem ami az utóbbi években kialakult a jelenleg a hírdetési oldalakon fellelhető különböző márkájú orsós magnókkal kapcsolatban: lehet akármilyen precízmechanikájú 3 motoros gyönyörű kivitelű AKAI, Technics, Sony márkájú, oda - vissza felvevős, lejátszós ha nem vigyáztak rá, elhanyagolták, koszos helyen tárolták, belebarkácsoltak stb. akkor az a szerencsétlen magnó már sohasem adja vissza azt a minőséget amit újkorában. Ilyen esetekben lehet próbálkozni egy donor beszerzésével. Én is ezt tettem a SONY TC - 377 - esemmel és teljes sikerrel és még ráadásul maradt egy csomó tartalék alkatrész is!
(A GX 221D - nek sem ártana egy donornak való tesó!)
Tehát a lényeg, hogy ezek a magnók ki tudja hány kézen mentekl keresztül, ki tudja ki hogyan bánt vele, ki hogyan becsülte meg!
Az én mottóm többek között az is, hogy minden hobbinak meg van a maga szépsége, öröme izgalma. Én igyekszem mindegyik magnómból a legjobb minőséget kicsikarni az eredeti felépítés meghagyásával persze, semmi módósítás!!
És még valami:
A magnóamatőrködés az én életemben nem pszchikiai lelki ügy, arra ott van a hitéletem! Ez CSAK hobbi!! Én ezt zeneszeretetből kikapcsolódásképpen pihenésképpen űzöm a fáradságos munkanapok után, mint például a horgászok akik napokat képesek eltölteni a vízparton vagy a csónakjukban.
G.L.
Egyezik a véleményünk. Talán annyiban árnyalnám a képet, hogy a jobb minőségű magnók kevésbé terjedtek el (mert drágábbak voltak) és jobban is vigyáztak rájuk. Ennek tudatában talán jobban meg lehet bennük bízni, mint az elterjedt, néha agyonmatricázott "kommersz" magnókban.
Ugyanakkor ezek is zsákbamacskák, nem tudhatjuk kinél mikor mi romlott el bennük, mikor és ki cserélte a szíjakat (ha egyáltalán), mennyi olajat töltött valami lelkes kontár a szintercsapágyra és a többi. Ráadásul a kifinomultabb (drágább) gépek érzékenyebbek is.
A hobbi... nos ebben a legteljesebb mértékben osztom az álláspontodat. A hobbi pont azért hobbi, hogy kikapcsolja az embert. Akinek a munkája egyben a hobbija is, az boldog ember nem lehet - még a szabadidejében is dolgozik. Én nem tudom, nekünk itt vajon mi is a hobbink, a régi hifi berendezések gyűjtése, rendbehozatala, hallgatása, a retro... vagy ezek mind, hiszen szorosan összefüggenek. Sokan (pl én is) gyermekkori álmaikat valósítják meg egy-egy készülék beszerzésével, és nem számít milyen minőséget képvisel, mert elsősorban eszmei, érzelmi oldalról közelítenek. Ezért ez nem lehet verseny, pedig sokan annak tekintik.
Kívánok sok szép percet ebben a remek hobbiban.
IM - veroka
Egyetértek, hogy: "Talán annyiban árnyalnám a képet, hogy a jobb minőségű magnók kevésbé terjedtek el (mert drágábbak voltak)"
Ha megnézzük pl. az Akai 4000DS árát, akkor én 1979 nyarának a vége felé, augusztusban valamikor jutottam hozzá, méghozzá az egykori OTTHON ÁRUHÁZból. És 9990 forintot kellett érte adni.
Ezt követően kezdtem el dolgozni, szeptember 3.-tól az első munkahelyemen, ahol 14 forint 10 filléres órabérrel a legelső fizetésem 2985 forint volt. Könnyű kiszámolni, hogy több mint 3 havi fizetésembe került a 4000DS.
Namost!
Ha behoztak volna a Keravillba, vagy máshová, mondjuk egy Akai GX260D (esetleg 265) orsós magnót, akkor az mibe került volna?
45 ezer? Vagy több?
Ki tudta volna megvenni?
Arról nem beszélve, hogy a Műszaki Bizományi ettől drágábban adta a különféle magnókat, ha volt mit adni...
Itt az olcsóbbak is drágábban keltek el, mert volt választék!
Ám az olcsóbb nem jobb sosem! A mondás is az tartja régóta:
"Olcsó húsnak híg a leve"
Ilyenformán az olcsóból kispóroltak dolgokat.
Például a 4000-esek baloldali szalagvezető görgőjéhez jó lett volna egy szalagfeszítő csapocska, a GX215D, GX210D mintájára.
Vagy akár ha megnézzük a GX270D-t, ott is ott van.
Lespórolták!
Pedig ha ez van, akkor kevesebb kuplungerő szükséges és nem nyúzza a szalagot, nem nyávog! A szalag pedig a hosszabb élettartammal "hálálja meg" ezt.
Emellett a törlőfej és a felvevőfej közül is kispóroltak egy karos csapot, ami a gyorscsévéléskor emlené ki a szalagot, hogy az ne a törlőfejen csússzon végig!
Szóval ezek alapvető hiányosságok, amelynek nincs köze ahhoz, hogy csak egy, avagy két irányban játszó magnóról van-e szó.
Ez inkább az Olcsó = Kommersz kategória
üdv.: oldtimer
„a GX-747 sem magnó. És a Technics 1500 sem...”
És a ReVox B77 MkII. sem az (másért nem), ugyanis egy nemrégi sztori erről szól.
Egy szerelő említette, hogy miközben a ReVox-ot javította, belépett a szervízbe egy pejhedző állú legényke, aki mp3-on és okostelefonon „nőtt” fel.
A legény, amikor meglátta a ReVox B77-est, azt kérdezte:
Jééé... Filmvetítőt is tetszik itt javítani?
üdv.: oldtimer
Legalább valamiről-valami elképzelése volt. Mint az egyik viccoldalon. A fital kérdezi az öreget: - Fater , milyen hosszú sms ez , rengeteg betű ? - Könyv fiam, könyv. ( a Retro-ról lehet csak ennyi elképzelésük van a fiataloknak lassan. )