AKAI torony
Milcsevics Tibor, 2009, december 31 - 20:52
AKAI Torony 1983 GX-7 deck, AM-U3 amplifier,AT-S7 tuner,VS-6 Videorecorder
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
AKAI
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1966
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1983
1980
1970-1979
.thumbnail.jpg)
1978
1970-1979
1984
Akkor és Most
1970-1979
1970-1979
1980
1979
1974
1970-1979
1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1991
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1982
1979
1973
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1980-1989
1970-1979
1970-1979
1970-1979
1980-1989
1980-1989
1970-1979
1979
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1980
1992
Találat: 2
torony
1980-1989
1940-1949
1981
Találat: 2
Ismeretlen évjárat
2004
1970-1979
Találat: 2
1992
1980-1989
1940-1949
Találat: 5
1980-1989
1980-1989
Találat: 2
1990-1999
1984
1980-1989
1980-1989
Akkor és Most
Találat: 2
1980-1989
1990-1999
1982
Találat: 2
Találat: 3
1980-1989
Találat: 4
1980-1989
Egyéb
.thumbnail.jpg)
1980-1989
1980-1989
1990-1999
Találat: 2
1990-1999
1999
Grat hozzá:) Gyönyörű így egyben! Lemezjátszóval még ütősebb lenne:)
milcsike
Tudom...Közel 10 éve keresem a hozzá illő AP-D3-ast,de nincs sehol.Egy orosz aukciós oldalon láttam egyszer,de már eladták.Most van egy hasonló a Vaterán,de az már az 1984-es szériához passzol.Nehézügy:) Köszönöm elismerésed!
Gratula,gyönyörű cucc!Én is 18 éve gyűjtögetem a kis hifimet,de még most
sincs kész,nekem is a lemezjátszó hiányzik.Kitartás!
/ha jól emlékszem,a tunert láttam valahol hírdetve/
AKAI AP-D3,
itt van egy Hollandiából: http://link.marktplaats.nl/312661834
Szep nagyon, anno volt prospektusom errol a szeriarol, es a video design-ja nagyon tetszett. Marha jo hogy lapos a kezelofelulet annak koszonhetoen hogy nincsenek hagyomanyos potmeterek. Bar igaz ami igaz, az erositon egy jo nagy forgatogomb, ami a hangerot vezerli, kulonleges erzest ad mikor az ember tekergeti. :)
milcsike
Igaz,ami igaz.Egy csutkára tekert forgatógombnak van egyfajta feelingje.Az AKAI 1982/83-as szériája tartalmazta ezt az erősítőt,melyben az érintősíkú hangerőszabályzás s a nagy multifunkciós fluoreszcens kijelző volt az unicum.Sem az alatta lévő AM-U2-es,sem a fölötte lévők 5-ös,7-es nem ilyennel készültek.Ez nagyon egyedivé tette a gépet.Akkoriban HX-3-asom volt,egy GX-7-es 1200DEM-be került,elérhetetlen volt.Pár éve sikerült az ebay-en beszerezni a tunert és a decket,bár manapság sem olcsó,"vintage" berendezésekként hírdetik.Ebből a szériából került hozzánk a jólismert HX-2-es ,melyhez a Vidi tette hozzá a tunert és erősítőt már.
Itt pécsett van az egyik biziben GX7, AA-A35-el. Nekem nem jött be ez a design, túl műanyag az egész, de akinek tetszik, az biztos értékeli. Ha jól emlékszem 25e Ft a deck a receiverrel.
Ezekben még az is szép volt, hogy megjelenésükkel bármikor leverték az akkori Technics,Sony,stb tornyokat. Az Akai tornyoknak mindig is volt valami kisugárzásuk, ami az akkori tornyoknál nem igazán jött be. Nem egy sablonos megjelenési formájuk volt, hanem állandóan változtatták kinézetüket. Egyszóval egyediek voltak egészen a 90-ae évek elejéig. Sajnos utána már a spórolás, meg a fekete színek maitt elvesztették szépségüket. A 80-as években Ausztrában, Németországban rengeteget jártam hifi, és audiophile berendezések ügyében, és az akkori üzletek kínálatában mindig az Akai tornyok voltak azok, amelyek kiemelkedtek kinézetükkel. Hangsúlyozom a 80-as évekről van szó. A másik dolog a hangminőségük. Sosem voltak rosszak, vagy nagyon jók. A közép szinten voltak mindig is és ez is egyedi bennük.
milcsike
az AKAI szép szériákat dobott a piacra.Megvolt az egyediségük,mégha " műanyagosnak " hathatnak mások szemében. De a Pioneer is kidobott egy hasonlo designet,nálunk is árulták a CT-3 decket a HX-2-vel paralell.Persze,hozzánk mindíg az alap készülékek jutottak el,ha egyáltalán eljutottak. Volt a Tanács körut sarkán a Műszaki bizi,no ott lehetett ám ábrándozni.Emlékszem,ott láttam a Pioneer legendás kék korszak referenciáit is.Aztán elmúltak ezek az évek, s jött az egyen fekete korszak,majd végül az AKAI is eltűnt...Ma újra "használják" ezt az egykor jólcsengő nevet, szingapuri gagyikat próbálnak e név mögé rejtve eladni .
Változik a világ ,de ami egykoron az alja volt, ma a tetejére került...S ez sokmindenre igaz,sajnos!
Én arra gondoltam, hogy az Akai tornyok nem néztek úgy ki mint egy karácsonyfa. Az akkori Sony, Technics, Pioneer, tornyok mind karácsonyfához hasonlítottak, és sok funkciójuk teljesen feleslegesek voltak. Az Akai tornyok sokkal szolidabbak voltak kinézetre. Pont ezek tették olyan széppé őket:)
milcsike
hisz' a Technicsek 3 színü kijelzője,no meg a színes gombjai.És az is műanyag sasszéban volt.Nem beszélve a két külön tengelyen lévő felvételi szintszabályzót...Van abban valami ,amít megemlítettél! Aztán ott volt még a Technics ,aztán a Sony négyzet alakú hangszórói,mint próbálkozás.Az is mekkora ostobaság volt részükről...
"Aztán a Sony négyzet alakú hangszórói,mint próbálkozás.Az is mekkora ostobaság volt részükről..."
Az APM-ek igencsak gyönyörű hangú dobozok, nekem is van, és igen meglepő, hogy a pici dobozból milyen mélyek jönnek elő. Az enyém csak 1 driveres, de van 4 és 5 driveres is.
Igen hosszú ideig gyártották, 1983-ban már piacon volt, és a 90-es évek elejéig folyamatosan gyártották. Az is tény, hogy nagyon drága volt, mivel hihetetlen preciz gyártástechnika kellett hozzá.
Ezért ha jól emlékszem majdnem 2-3 komolyabb akai tornyot lehetett kapni:
A kijelzőket tekintve az Akai sem sporolt a csicsamicsával, pont olyan karácsonyfa volt mint a többi márka.
AA-A35 - 1983-ból.
Vagy a GX-9 kijelzője:
Akkoriban a 80-as évek elején, közepén ez volt a divat, igy az Akai is pont ilyen készülékeket dobott a piacra, mivel erre volt igény.
Bevallom nekem nagyon bejön a karácsonyfa display, szeretem sötétben nézni,ahogy halványan bederengi a szobát, és mutatja, hogy hol is tartott a technika valamikor.
Kedvencem a JVC RX-1001:
milcsike
, és a legtöbb szimbólum még hasznos is. A Sony APM-je nem rossz minőség egy Technics,AKAI, Pioneer viszonyításban.Annyival került többe , amennyiért igényes Hi Fi rajongó már egy hasonló paraméterekkel rendelkező KEF , Mission ,JBL ,stb . dobozt is vásárolhatott , melynek hangzásvilága messze meghaladta az akkori "átlag" hangfalak szinvonalát. Mint persze manapság is . És saját konvencionális társainál pedig nem szólt annyira szebben , mint amennyivel többe került a technológiai kivitelezés végett. Talán ezért nem terjedt el más gyártók körében.Kétségtelen,hogy formabontó, s így, több mint 20 év távlatából is érdekes a szemnek .
Azért elég sok gyártó kinálatában szerepelt ez, jött ki ilyennel a Fisher, JVC is meg még sokan mások.
Az APM soha nem volt átlag. Ezek az ES szériába tartoztak.
1985-ben a Hifi News & Record Review a 750 fontos rendszerkategóriában ajánlott vételnek minősitette az APM-22-est olyan rendszerelemekkel mint a Linn LP12, vagy a Spendor Prelude, Linn Kan.
1986:
Miért ne szólhatna jól akár egy japán hangsugárzó is?! Főleg, ha kifejezetten "angolra hangolták"? Nemrég elég jó bizonyítványt kapott a Sony APM-22ES (200,-), most pedig a kisebbik modell, az APM-20ES is rokonszenvre lel a HFN/RR szerkesztőségében. E hangsugárzó-szériának egyébként a négyszögletes, lapos membrán a fő ismérve, és az, hogy ezt a membránt nem egy, hanem 4 motorral hajtják meg. (Legalábbis elvben. Hogy vajon a szerényebb modellekben is benne van-e a négy motor, azt kívülről, pláne a fényképről nemigen lehet megállapítani.) A 20ES-nek azonkívül metál dómja is van.
Még 1990-ben is az APM-120-as ajánlott vétel volt az általad emlitett dobozok mellett a What HIFI-ben.
Sok márkás japán gyártó dobozai szerepeltek nagyon jól akkoriban, főleg azok, amit angol piacra szántak. A német piacra sok esetben modositott dobozok mentek, ezek néha csak egy betüben vagy egy MK számban különböztek, pl a Sony SS-G sorozatának volt külön német, és volt külön angol piacos változata is, és például az APM-66ES-nek is volt német megfelelője APM-66ESG névvel. Mindez azért volt lényeges, mivel az adott nyelv hangtani különbségei jelen voltak az audiotechnikában is. Az angol nyelv több középtartományt használ, a német öblösebb, mélyebb, a japán magas. Ezért olyan kemény, cincogosok a japán belpiacos modellek.
Szerintem erről az APM dologról felesleges flame-t gerjeszteni, azért akkoriban sok jó doboz volt,amik itthon nem voltak megvehetők, érdemes végigolvasni a Hifi magazin hetedhéthatár cikkeit, sok japán neves cég dobozasit is jónak tartották, csak Darvas-ék erősen anglománok voltak, igy ezekről kevés infó volt a lapokban.
Most néztem a legnagyobb magyar aukciós oldalon az elöbb emlitett APM-22ES 50.000 Ft-ért alig pár óra alatt a feltöltéstől el is kelt.
Ha te azt állítod hogy az Apm-ek jól szólnak, akkor valami baj lehet a hallásoddal. Külső csicsának még bejön, de zenét hallgatni rajt,na pont azt nem lehet rajtuk. Elég csak megnézni a freki átvitelüket, és egyből rá lehet jönni hogyan is szól. Nálam 2 napot nem volt az apm és elegem is lett belőle. A magas még okés is lenne, de azok a mélyközepek. Csattog, hupog,és még nem is jól terhelhetőek.Na ennyit a Sony ess hangfalairól. Az ssg9-is nagy csalódás volt számomra. Össze vissza szólt, pedig csövessel hajtottam. Egy életre megutáltam az ss szériát.
hanem amellett hogy kimagaslóan jó szólnak még szemet gyönyörködtető a látványuk is--ezért muszály igazat adnom az előtted szóló nga-nak.Én ráadásul nem 2 napig hallgattam! Sok éve gyüjteményem része,melyet valóban első felindulásból dísznek vettem, mert nem tudtam elképzelni, hogy egy ennyire design-os hangfal szólhat jól is-a tendencia ellenére. Sőt a tesztek folyamán bosszantott, hogy az addig háttérsugárzónak használt hpm-500 nál is jobban szól pl.,és még jó néhány trendi doboznál is.Ezekután előkelőbb helyett l.kapott.Sokáig feketék voltak, de 4 éve sikerült végre egy pár barna 4 driverest is beszerválni. Még hogy nem jól terhelhetők???!! hát erre mit mondjak hogy szerény, és rendkívüll modoros maradjak....pusztán badarság és dilettantizmusra utal.Szerény véleményem szerint a sony legjobban sikerült szériájal akárcsak a pioneer -nek a hpm szériája.Aki freki átvitelt néz papíron,az azért nézi, mert nincshozzá füle. Egy frekimenet nem definiálja teljes egészében a hangzást,és az akusztikai összetevőket,sem, pláne nem a létrejött zenei élményt...ami már pedig teljesen szubjektív, így nem érdemes vitatkozni róla, csupán beszélgetni!!További szép napot!
milcsike
Bizonyos aspektusból biztos igazad van,de hagyjuk meg azt a privilégiumot,hogy mindenkinek más hangzásvilág tetszik.Az angol dobozok lágyabbak,természetesebb mélyekkel,de ez szubjektív vélemény.Eleve kisebbek,- hisz angliában a lakások zöme kisebb méretű volt nyugat európai társaiknál - és nem oly szelektívek mint japán társaik.Az is igaz ,hogy az egykori Hi-Fi magazin stábja anglikán beállítottságú volt,de talán nem véletlen.De ha már említettél szakirodalmat , érdemes hozzátenni azt a tényt,hogy egy Heybrook HB1-es, "Best Buy" -volt a Hi-Fi Choice szerint a maga 130 fontsterlinges áráért.A KEF Carina a maga 150 fontjáért sem volt rossz vétel,sőt a Hi-Fi Choice véleménye szerint , a kategória egyik legjobbja volt !APM ezeknél többe került s nem érte el hangzásvilágukat.
Nekem saját építetésű - eredeti tervrajz alapján - VIFA Abhörmonitorom van, s érdekes 40000 ft-ért nem viszik el,ellenben az általad említett Sonyval szemben,mely 55 ezerért elkelt, akár Esprit ,akár nem a Sony. Pedig had ne hasonlítsuk össze a két doboz hangzását....Sokan még mindíg nem ismerik a VIFA,Rogers,Seas,Spendor,Wharfelade ,Linn B & W ,stb.neveket,ellenben a Sony ,Pioneer,Kenwood,Technics- nevekkel szemben.Az egyik az tény ,hogy igen jó Hi-Fi, a másik viszont egy más dimenzió.Igazából High - End felé tendáló készítmények. S ezeken az aukciós oldalakon több a hifista,s a sznob,mint az igényesebb high end réteg , szerény tapasztalatom szerint.
De végtére is egy AKAI tornyot tettem fel a Retronómra,mely se nem Sony,se nem High End!Talán ne keressünk a kákán is csomót,főképp oly dolgokban melyben amúgy sem tudjuk egymást meggyőzni.Én tiszteletben tartom a Te meggyőződésed,az enyém meg legyen az én privilégiumom.A szakirodalom mindkettőnk igazát alátámasztja.
hangszoros
Megvan a véleményem a Vifákról. Pancse nunkát csinálnak. Csámpás mágneskör ragasztások, a mágnesbe belever a tekercs !!!. A vadiúj 520 Euros/ darab Audinote belül rozsdás ! mind a kettő. Tuningolás miatt szedtem szét őket. Mindenről fotó van. A 6db Audinote azonos cikkszámu magas 3 féle. Még szerencse, hogy párosával egyformák voltak a mágneskört illetően Ügyfél 1200 eut pengetett Párizsban a két mélyért, 2 magasért. Meghalgatta a harmadába kerülő, de tuningolt stenderdet egy ismerősénél , hogy jobban szól mint az ővé, és anyázott. Be se rakta egyből hozta. Ami edig nálam volt Vifa az mind rozsdás volt belül. A galvanizálást elbaltázzák, mert savmaradványok maradnak, és dolgoznak.
A Vidi, Orion, Beagnál ilyen sose fordult elő. Az Orinba használt bolgárok szintén rozsdásodnak belsőleg
milcsike
Ez azért van , mert ma már Vifa nem létezik,csak Seas.A gyártás átkerült Norvégiából ,Dániából több Távol - keleti ,illetve Kelet-európai országba. A minőség romlik,az tény!Az én hangszóróim közel 30 évesek s még mindig tökéletesek.Nem porladt el a membrán pereme,s nem sziszeg a magas.Sok minden elgógyisodott mára , az tény.
Üdvözlettel: Milcsevics Tibor
Mondhatni MINDENNEL ez a tendencia...sajnos.Laci
Úgy tűnik értesz a hangszórókhoz.
Nem tudod ki gyártotta a ReVox hangfalakba épített hangszórókat?
milcsike
A tendencia az , hogy a Studer cég gyártotta a hangszórókat ./ Willi Studer alapította a Revox céget /.
Remélem , tudtam segíteni.
Üdvözlettel: Milcsevics Tibor
milcsike
A tendencia az , hogy a Studer cég gyártotta a hangszórókat ./ Willi Studer alapította a Revox céget /. Meglepő , hogy semmilyen jelölés , azonosító címke nincs rajta.Nem jellemzö a svájciakra... Nem volt valaha javítva , vagy cserélve a hangszóró ?
Remélem , tudtam segíteni. Üdvözlettel: Milcsevics Tibor
Szerintem ezt direkt csinálták.
Az évek során találkoztam már ilyennel, volt egy azonosító száma és slussz...
Az a szám is csak a katalógus szám volt, impedancia és a többi adat sehol sem volt rajta feltüntetve.
Ez egy fajta termékvédelem hogy ne tudják koppintani ami manapság komoly probléma a Kínaiak miatt!
Van rajta címke, csak azért kételkedtem mégis, mert nem gondoltam, hogy a főleg magnóiról híres Studernél volt hangszórógyártás is. Azt hittem, hogy mint oly sok más cég, ők is más gyártó hangszóróit építették a hangfalaikba. Azért vettem ki a dobozból, mert kíváncsi voltam, hogy a keresztváltóban van-e elkó. Hálistennek nincs, így megúszta a pákászást.:-)
a vifa-k kiváló hangszórók akárcsak a seas-ok.4 pár hanfalamban is van belőlük, de az általad leírt hibákal az utóbbi 30 évben nem szembesültem.(lehet hogy többen is, de nem beleztem ki mindet)Drágábat lehet veni, de jobbat nehezen....becsülje meg akinek ilyen szív dobog a mély tartományban.További szép napot!
Attól függ melyik, vannak/voltak problémás és kevésbé rossz hangszóróik is, de vannak/voltak eleve használhatalanok is, és mélyközépek között olyan nagyot nem sikerült alkotniuk sosem, inkább csak átlagosan jót.
A Vifa tényleg megszűnt, most kínai a gyártás ugyanazon a néven, ami meg is látszik a termékeken.
Szívesen látnék egy képet működés közben,sötét helységben.Valamint
megérdemelne egy olyan állványt,amin toronyszerűen egymásra lehetne
pakolni az elemeket,akkor lenne igazán ütős./saját tapasztalat/
milcsike
ez még csk egy provizorikus összeállítás.Volt a Videotonnak ehhez a szériához /HX-2, RT-7300 ,stb/ egy szürke állványa,mely nem telioldalas volt,hanem csak félig burkolt oldallapokkal szerelt.Na olyat keresek régóta,az igazán ütős lenne hozzá! Abban igazán mutatósak,mert a Vidi tuner és erősítő magassága pont egyenértékű az AKAI tuner s erősítő magasságával.Egyszerüen nem lehet fellelni ezt az állványt.Igaz a 80-as években sem sokáig árusították.Én még a Skála műszaki osztályán tudtam venni akkoriban,de hülye ,fiatal fejjel eladtam...
Itt vannak képek róla talán, felraktam őket:
http://www.retronom.hu/node/20118
milcsike
Ott van egy "tiszta" AKAI torony is,az én erösítömmel,meg az AT-S3-as tunerral,ha jól látom.Kérlek,ha ilyen állvány ,vagy a lemezjátszó elöfordul Nálad,értesíts.
Köszönettel:
NGA,had kötekedjek veled!Az "igazi"VT állványt én raktam fel,egy régi naptáron látható félig a toronnyal.Sőt megvolt az eredeti koppintása
feketében,sajnos eladtam!Akkor még nem tudtam,miről másolták.
Képen meg van.
milcsike
Elküldöd ezt a képet nekem emailben,ha megkérlek? Van egy bútorasztalos ismerősöm,ő meg tudja csinálni.
Köszönettel: Milcsevics Tibor
Nekem van ilyen szürke vidi állványom, ami eladó, ha érdekel.
milcsike
Szia! Megvan még az említett Vidi állványod? Üdvözlettel:
Igen, kint van a konyhában. Itt irtam
milcsike
Szia! Nos , köszönöm! Mennyi lenne az ára, ha eladnád? A Pioneer tornyot is megvenném max.30 ezerért . Köszönöm,hogy válaszoltál! Üdvözlettel: milcsevics tibor
Mehet 30-ba + a futár. Ha gondolod üsd le, és akkor a 32,9 ár tartalmazza a futárt is. Az állvány 5e lenne, de elöbb nézd meg a fotón, vannak apró hibái, de eredeti.
milcsike
Köszönöm! Èn nem látok hibát , majd emailben esetleg küldesz egy képet róla.Az 5 az tökéletes!
Üdvözlettel:
Milcsevics Tibor
Ezekbe is "besegített" a videoton?????
Szerintem csak tátott szájjal bámulták...!:D
Vagy mi bámulnánk ha kitudódna hogy itt is gyártották volna vámszabadon, tehát itthon nem értékesíthető.
Nem lenne rossz előkeríteni egy akkori művezetőt vagy más hasonló területen működő akkori főnőköt és vallatni az akkori dolgokról...
Gondolom sokan szívesen végighallgatnák....
Nekem pár éve leesett az állam mikor megtudtam hogy a Bowers and Wilkins hagdobozokat itthon Zalaegerszegen gyártják! (csak a fa dobozt)
teslás barátom, neked nagyon mozog a fantáziád!:)
Valóban a B&W hangfalak dobozát itthon gyártják(tották)
Természetesen bizonyos hangfalakat, a nautilust nem....
Forrás: Magyar Asztalos és Faipar magazin
hangszoros
Ez a meglepi, mert oké, hogy baromi nagy cégeknek itt gyártották a dobozokat ( Quadrál, Tannoy stb ), de azt Veszprémben csinálták .Itt csinálták a legolcsóbban a legjobbat Europában. Eu szintü nem a mai elgagyisodottEU ! Zalegerszegen is lett volna ilyen szuper faipari kombinát ?
Igen, Zalaegerszegen is volt ilyen szuper faipari kombinát. Sőt, hogy Veszprémet kicsit lehúzzam, Zegen egy fokkal magasabb szintű (és árkategóriájú) bútorokat gyártottak anno, mint Veszprémben. Pl. több, igényesen megmunkált valódi fa részelemet használtak a bútorfrontokon.
Hangdobozokat is gyártottak, méghozzá nem a sima "doboz" dobozokat, hanem az ívelt oldalú, szűkülő-bővülő típusokat, nem csak a B &W -nek.....
Most is létezik a gyár, "természetesen" kicsit más néven.
www.mertschenkzala.hu
Nagykanizsán is volt bútorgyár, az utódai is megvannak, pl a Kanizsa-Trend kft, amelyik igényes valódi bőr ülőgarnitúrákat készít mind a mai napig. PL. a legismertebb az"Andante" sorozat, úgy 500e környékén.... Valamint van még vagy 6-8 "utód"-faipari- kárpitos vállalkozás. Zalaszentgróton is volt-van bútorgyár, hajdan a minden főnöki irodában kötelező koloniál-bútorokat gyártották, csavart oszlopokkal, faragott rozettával... A sevillai világkiállítás magyar pavilonját tervező Makovecz Imre mellett a pavilon egyik építője egy, a szakmában híres zalaszentgróti asztalos, Simon László volt. (Tudomásom szerint ő egy ideig a bútorgyárnak is tulajdonosa volt '90 után.) Na röviden ennyi a Veszprémen kívüli bútorgyárakról... Ja, Lenti, Keszthely kimaradt...
Sikerült jó messsze elmászkálni az elektonyikától, remélem bocsánatos bűn...:))
Ott volt Baja is, az akkor nagyon menő Melodia fa frontú szekrényekkel, a pécsi a koloniál bútorokkal...
Volt még bőven bútorgyár. Hajdanán bútorgyártó kisválllalatokból nagyhatalom voltunk..:)
(A kisvállalat mai szemmel nézve....)
A B&W doboz típusát nem tudom sajnos de azt viszont tudom hogy rétegelt lemezből készítették amit meg kellett hajlítani és ehez a művelethez speciális célgépek szükségesek.
Nem mindenhol tudnak rétegelt lemezt hajlítani, a zalabútor viszont erre állt rá szinte az összes ilyen hajlított bútort vagy annak egy részét ott készítették....
Érdekes ez a „műanyagozás”.
Noha nekem sem a kedvencem, mégsem attól lesz jó egy készülék, hogy műanyag az előlapja (doboza) vagy Alu/Fa burkolattal rendelkezik.
A másik véglet amikor Computer technikát csomagolnak műanyag dobozba, mondjuk egy kazettás magnó kiegészítéseként.
De ez még kevés, mert a népes tábor „isteníti”, az egekig magasztalja, pedig nem attól lesz jó egy készülék (magnó), hogy az alapfunkciókon kívül még 93 szolgáltatása van.
A kazettás mivolta (4,76cm/sec; ~12mikronos szalag, stb.) eleve beszűkíti a magnó technikai lehetőségeit. Erős korlátok közé szorítva! Ugyanis, ha pl. 4,76-os sebességen csúcsminőséget lehet elérni, vékonyka (12mikron) szalaggal fele olyan szélas sávra rögzítve, akkor milyen minőséget lehet ezen az úton elérni 19-es sebességen 50mikronos szalaggal???
....
Egy "Panashiba" műanyag "HiFi" "torony" ugyan műanyag dobozban van, de nem attól van silány hangminősége!
Lévén egy TASCAM magnó is műanyag előlappal gombokkal kerül eladásra és e kettő mégsem keverendő össze.
Na, ennyit a műanyagról.
üdv.: oldtimer