Sony SQA-200 SQ-dekóder és háttér-erősítő

Egy korjelleges kis készülék a Sonytól: mátrix-kvadrofón (SQ) dekóder és kvadróeffekt-készülék, kiegészítve egy 2x10W-os tranzisztoros erősítővel a hátsó hangszórók számára.

Mi is ez a kis masina?

A  sztereó hanglemezgabarázda mélységi modulációjára (S-jelre) ületetett analóg kódolt háttércsatorna-jeleket alakította vissza - szintén analóg úton - négy különálló hangcsatornára. Ez lényegesen olcsóbb, és kevésbé igényes eljárás volt, mint pl. a JVC-Nivico-féle CD-4 rendszer) Meglévő sztereó rádió rádió/erősítő mellé kapcsolandó eszköz, a következőképpen: a sztereó lemezjátszó műsorjele vezérli az erősítőt a Phono-bemeneten keresztül. Ekkor az erősítő magnófelvételi kimenetén (Tape Out) is megjelenik a sztereó-kompatibilis, de SQ-modulációt (kódot) is tartalmazó sztereó jel. Ez a jel megy a dekóder bemenetére (Input from tape rec out) A dekóder elvégzi az okosságokat, majd a szeparált 4 csatornát  a következőképpen osztja el: a jobb-bal frontcsatornákat a meglévő rádió/erősítő végfokozata szolgáltatja úgy, hogy a dekóder frontcsatorna-kimenetei a meglvő erősítő magnó-jelbemenetére kerülnek (nyilván csak TapeMonitor-kapcsolóval ellátott erősítők jöhetnek számításba, aholis ilyenkor a monitorkapcsoló "tape", azaz jelmonitor-állásban kell, hogy legyen, így hallható a lemezjátszó előerősített-dekódolt két első csatornája) a két hátsó csatornát pedig maga ez a kis készülék szolgáltatja a beépített teljesítményerősítőjén keresztül. Így valósul meg egy sztereó rádió/erősítő, egy sztereó lemezjátszó és e kis cucc segítségével az SQ-kvadrofón hangvisszaadás. Készültek négycsatornás erősítők és rádiók beépített SQ-dekóderrel (ld. prospektuskép) E rendszer éppoly' kérészéletű volt, mint a kvadrofónia maga. Az SQ-nak nagy előnye volt, hogy nem igényelt speciális tűgeometriájú, nagyengedékenységű,-és letapogatóképességű, ultra-nagyfrekvenciás átvitelű spéci hangszedőt, mint a CD-4 rendszer, persze a különbség a kettő között "zongorázható" is volt.

Ez a dekóder/erősítő a beérkező szereó jelből álkvadró-jelet is képez, méghozzá kétféleképpen is (ez is tipikus korabeli megoldás), ennek lehellgatása a fenti módon történhet. Lehetőség van a képzett háttércsatornák külső erősítővel történő visszahallgatására is direkt erre a célra kiképzett kisjelű kimeneteken, továbbá lehetséges a négycsatornás diszkrét jelforrás (kvadró magnó) hozzáillesztésére, így a kvadró visszaadás a fenti analógia alapján, nyilván a dekódert megkerülve történhet. Sőt, sima, kisteljesítményű, vonalszintű sztereó erősítőként is használható, önmagában.

Nem találtam rá utalást, de véleményem szerint -és az elv alapján - az SQ-kódolt (4-2-4 rendszerű) FM-rádióadás dekódolására is alkalmas, így kvadrofón rádióműsor hallgatható a gép segítségével. Persze ez már történelem, ami igazából sosem történt meg.....

A készülék maga egy kicsit kopottas, kisebb karcokkal, nemigen tudták, hogy mire való szerintem, és szalonnáztak rajta. (hozzám már egy szakembertől került, aki kimenthette a hiénák markából). A furnér több helyen kisebb mértékben sérült és karcos volt(ld. kis kép), így drága nagymamám receptje szerint barna Bagarol-cipőkrémmel átdörzsöltem, és ezáltal sokkal-sokkal szebb felületet kaptam eredményül, karcok és horzsolások "nélkül".