ORION HS 280, HS 500 Hangdobozok
Nőttek a méretek: az eddigi 20 és 40 literes hangdobozok után most
28 és 50 literes dobozokat ajánl az Orion gyár. Mind a HS 280-as, mind
pedig a HS 500-as háromutas, zárt doboz, felépítésükben csak annyi a
különbség, hogy az Orion-gyártmányú közép- és magassugárzót a kisebbik
rendszerben 200, a nagyobbikban 300mm átmérőjű, bolgár mélyhangszóró
egészíti ki. (Fura a HS 40-esben még a dohogó volt hazai, a csipogó
pedig Isophon.) A keresztezési frekvenciák is mindkettőben azonosak:
700Hz és 4kHz. A hangszórókat elölről szerelték a dobozba, a hátfal
le van zárva. Belül a csillapítóanyag habszivacs, illetve vatta. A
hangszórókábeleket rugós szorító fogadja, nem pedig az az elátkozott,
DIN-hüvely. Az 500-oson túlterhelés elleni védelem is van.
Az új dobozok igen elegánsak, "toronykompatibilisak", ebben tehát
máris megverik elődeiket. Azt is örömmel látjuk, hogy jobb a
méretarányuk, mint az előző szériáé volt. Ezek nincsenek összelapítva,
nem akarják azt a látszatot kelteni, mint ha a falra kéne akasztani
őket képkeret gyanánt.
Ha levesszük az előlapjukat, és mélyen a szemükbe nézünk, kicsit
zavar bennünket e hangsugárzók "kancsalítása": a tervezők nem egy
függőleges vonalhoz rendelték a három hangszórót, márpedig az
aszimmetrikus elrendezés folytán bizonytalanabbá válhat a hangsugárzó
irányhatása a keresztezési frekvenciákon. Vannak, akik azért teszik a
magassugárzót a doboz szélére, hogy növeljék a sztereó
bázistávolságot, ennek azonban csak akkor van értelme, ha a vevő
előrecsomagolt dobozpárokat kap: a bal oldalra szánt dobozon balra, a
másikon meg jobbra tér ki a csipogó a doboz középvonalából.
Az új Orion-dobozokat nyilván nem ezért tervezték aszimmetrikusra.
A konstruktőröknek bizonyára megvolt a maguk logikája, de ezt mi
nehezen tudjuk követni. Ugyanis - szemből nézve - a HS 280-asakon
mindig jobbra van a csipogó és balra a zengő. A HS 500-asokon balra
van a csipogó és középen a zengő. Hogy még változatosabb legyen a
dolog, mindkét dobozon a középsugárzó van felül és a magassugárzó
valamivel lejjebb, ezzel szemben a piacra még nem dobott, de képről
már jól ismert HS 700-asra a megszokott módon, nagyság szerinti
sorrendben szerelték a hangszórókat.
Ha már nem nézünk olyan mélyen a szemükbe, elkalandozik a
pillantásunk, és rátéved a dohogó szélén a Super Hi-fi Professional,
illetve a csupán - minő szerénység! - Super Hi-Fi feliratra, meg aztán
a csinos kis fémtáblácskára, amely a doboz frekvenciagörbéjét
szemlélteti. Ilyen sima görbe nem létezik ugyan, de ezt még nem rónánk
fel az Orionnak, hiszen a legtöbb gyár így adja meg. Hanem hogy ezek a
hangdobozok szinte a teljes sávban +0; -3dB-n belül maradnának, és
hogy például a HS 500-as basszusa 20Hz-en mindössze 9 decibelt esne,
ez pontosan olyan rosszhiszemű, a gyanútlan vevőt megtéveszteni akaró
specifikáció, amilyet a nagy kommersz cégeknek sem bocsátunk meg, és
amit kénytelenek vagyunk az Orionnak is az orra alá dörgölni. A
hagyományos zárt dobozok frekvenciagörbéje alul 12dB-t esik
oktávonként, ezzel szemben a HS 500 rajzán a görbe egy misztikus, 5
dB/oktávos rátához igazodik.
MÉRÉSEINK
Hangnyomás frekvencia jelleggörbe. Szokásunkhoz híven megkerestük
a mérőmikrofonnal azt a pontot, amelyről a legegyenletesebb görbét
kapjuk (1. és 6. diagram). A kisebbik doboz viselkedése kevésbé, a
nagyobbiké erősebben függ a mikrofon pozíciójától. Az 50Hz és 12,5kHz
közötti sávot 1kHz-hez viszonyítva a legnagyobb eltérés +4; -8,5dB a
HS 280-asról és +2; -7,5dB és HS 500-asról.
A kisebbik modell frekvenciagörbéjének legnagyobb hibája az egy
oktávnyi, 6-8dB-s kiemelés 4 és 8kHz között. A nagyobbik doboz
görbéjének elemzése problematikusabb. Dominálni látszik a több oktávos
dombvidék 150Hz és 1kHz között, de itt is jelen van a középhangszóró
púpja 4-5kHz környékén.
Közeltéri mérés. Csökkentjük a süketszoba szűkös méretéből adódó
mérési hibát, ha közel - mi például 22cm-re - visszük a mikrofont a
mélyhangszórótól, és annak tengelyében tartjuk. Az Orionok ekkor
nagyon töprengtek, hogy vajon a cégtáblájukhoz igazodjanak-e, avagy
inkább a fizika törvényeihez. Egészen megkönnyebbültünk, amikor az
utóbbinál maradtak, tehát a görbéjük oktávonként pontosan 12dB
meredekséggel esik 60Hz alatt.
Ezeken az ábrákon jól látható, hogy a kis HS 280-as
mélysugárzójából csak csillapítatlanság árán lehetett kicsikarni
elegendően mély és elegendően nagy mennyiségű basszust, és hogy a HS
500-asnak 200 és 500Hz között sokkal nagyobb a hatásfoka. (2. és 7.
diagram)
Az előlapot borító textília hangelnyelő hatását 3. és 8.
diagramunk szemlélteti.
Hangszórók önálló frekvenciagörbéje. Felvettük ezt is. A két
dohogó görbéjét a 4. és 9. diagram, a középsugárzóét és a
magassugárzóét az 5. és 10. diagram mutatja. (Az utóbbiakat
elegendőnek láttuk megmérni a HS 280-ason, hiszen középtől fölfelé
azonos a két doboz - legalábbis elvileg.) Az egyes hangszórók
természetesen a helyükön maradtak, csupán kiiktattuk a keresztváltót.
A mérőmikrofont a mérni kívánt hangszóró tengelyvonalában tartottuk. A
mélysugárzókra 2V-os, a dómokra 1V-os szinuszos jelet bocsátottunk.
Észrevételeink: a mélysugárzók egészen 8kHz-ig elevenek, noha
csak 700Hz-ig van rájuk szükség. Bármilyen meredekségű szűrővel
illesztve is, gyaníthatóan az egész középsávban éreztetni fogják
jelenlétüket.
A középsugárzó MD 40-es dómnak szemre inkább a 1,5-4kHz-es sáv
lenne az igazi üzemi tartománya, semmint a 700Hz és 4kHz közötti
szakasz. Frekvenciagörbéjére a 3. harmonikus torzítást is felvettük,
erről még lesz szó.
Harmonikus torzítás. A hangdobozok hangjának harmonikus-tartalmát
kétféleképpen is elemezzük 1W teljesítményen, illetve a tekintélyes,
96dB-es hangnyomáson. (11. és 15., illetve 12. és 16. diagram). Ez
utóbbi hangnyomás eléréséhez a kisebbik dobozra 15,2W, a nagyobbikra
10,2W teljesítményt kellett adnunk 1kHz-en.
A középtartományban a torzítás rendkívül magas, már 1 watton is
eléri a 3 százalékot, és ráadásul a 3. harmonikus dominál. Először úgy
véltük, hogy ezt az X-váltó csinálja. Visszautalunk azonban 5.
diagramunkra, amelyen jól látható, hogy a középsugárzó már önmagában
is produkálja a 3 százaléknyi 3. harmonikust 500Hz és 1kHz között.
Ezen tulajdonképpen nincs mit csodálkoznunk: átlagos minőségű dómokkal
igen kockázatos ilyen mélyre menni, habár léteznek olyan, különleges
anyagból készült, nagyobb méretű dómok, amelyek - állítólag - jól
érzik magukat 1kHz alatt is.
Burst-átvitel. Ellentétben az előző "versenyszámmal" mindkét Orion
doboz meghökkentően szép burst-fotókat produkált, sokkalta szebbet,
mint amit a hagyományos dobozokon mérni szoktunk. (Lásd 1-10. képünket
a következő oldalakon. Érdemes összehasonlítani a Spendor vagy a VT
2002A burstjeivel. Ezeket 3. számunkban közöltük.) Lehet találgatni,
hogyan fog szólni a két hangdoboz: ahogyan a harmonikus torzításuk,
vagy pedig ahogyan a burstjük sejtteti?
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
1970-1979
Akkor és Most
1940
1956
1950-1959
1950
1950-1959
1943
1948
1949
.thumbnail.jpg)
1955
1948
1940-1949
1943
1963
1954
1970-1979
1970-1979
1930-1939
1950
1980
--.thumbnail.jpg)
---.thumbnail.jpg)
1950-1959
1950-1959
1950-1959
1950-1959
1957
Találat: 2
1961
1961
1961
1961
Találat: 2
1961
1961
Találat: 2
Találat: 2
1956
1960-1969
1982
1980-1989
1990-1999
1990-1999
1950-1959
Találat: 2
Találat: 2
1960-1969
Találat: 2
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1980-1989
Találat: 3
1960-1969
Találat: 4
Találat: 2
1950-1959
1950-1959
1977
1970-1979
1977
Nekem 1983 óta megy egy pár hs 280-as hibátlan. Nem egy csúcs hifi, de nagyon is tisztességesen szól. Előbb egy orister erősítővel hajtottam, aztán a kis orion torony erősítójével. Aztán pedig egy rendes sonyt- kapott. Migyegyikkel megállta a helyét. Legutóbb a házimozim háttérsugárzójaként szolgált egy Marantz 4000-es 5.1-es erölködővel.
B. István
Én a kőszegi iskolának egyik tanárától kaptam egy pár Orion HS-500 ast teljesen üzemképesen. Most egy TESLA MODERATO 1037 A-1 es erősítővel hajtom nem akarnék megválni tőle mert nagyon szépen szólnak! Nem nyúltam az eredeti hangszóróihoz. Az erősítőt úgy találtam lemezjátszó nem működik
TESLA
Minden bántó szándék nélkül...
Zenekedvelő emberként 1972 óta foglakoztat a házi zenehallgatás igényes lehetősége, ám sohasem a hobby, hanem az egyéni igényem volt az irányadóm az audio kultúrám fejlődésében.
Koncertek, hangversenyek adtak útmutatást, milyen is a tökéletes hangzás, vagyis nem a gyártók, a márkák, az adatok, és a „legendák”...
Így nem váltam hifi-idiótává, a véleményem tehát ugyan szubjektív, de az élmény keresésem garantáltan a realitás, a valóság közeli zeneélmény otthoni elérése, vagy annak megközelítése maradt, nem pedig egy szarvasbőrrel és egy műszerrel a kezemben lestem a készülékből kibújó hangot, miközben semmit sem hallani...
A hallásom kitűnő...
Szóval, Videoton, Orion...
Úgy gondolom, az „átkos” rendszer minden hátránya, és igazságtalansága ellenére a helyzetünkhöz, a korhoz, az anyagi lehetőségeinkhez viszonyítva kiváló megoldást adtak hazánkban az igényes, és az olcsóbb zenehallgatás különböző megoldásaira.
Azt hiszem elfogulatlanságomat ez a véleményem tükrözi, - ennyi, de nem több, és nem kevesebb.
A saját élményem egyike a hetvenes évekből:
Nekem volt egy Videoton D 258 hangfalam, melyet egy igen középszerű NZC 478-as erősítős lemezjátszóval bírtam szóra.
Ezt teljes erőből lefikázta minden hifigyagyás kollégám, ismerősöm, viszont erről a berendezés nem tudott semmit, így kb. 3-5 watt hangerőig igen jó eredménnyel nyújtott rengeteg örömteli zenehallgatással töltött órát. Az említett hangerő fölött értelemszerűen nem használtam.
Akkoriban egy DANSK 3F-T3535 már az ára miatt sem volt könnyen elérhető, amire rájött még az is, hogy azt meg is kellett valamin szólaltatni... Megismertem valakit, aki véletlenül rendelkezett egy ilyen „csodával”, melyet egy Orion HS-500-as hangfallal használt. Drágának találta a Dansk erősítőt, kicsit mérges volt, mert pár lemezt meghallgatott nálam a szánalmas Teslámról, és „bevallotta”, hogy zenei élmény érte...
Gyanítottam, hogy ennek nem a lemezjátszós erősítőm az oka, noha egy rossz szót se róla, ám fele volt az ára a hangfalaknak, így javasoltam, hogy alkalmasint hozza át az erősítőjét.
Megtörtént, bekötöttük a két D 258-at, és a lemezjátszót ugyan rákötöttük, de az első kísérlet után inkább hanyagoltuk ezt a módozatot, és az akkori URH adásról zenét kerestünk.
Épp valami jazz ment, amit utálok, de olyat, úgy szólni még addig nem hallottam...
Ő sem...
Baltáért kiáltott, hogy végezzen a HS-500-al.
Ha engem kérdez, megóvom ettől, mert nekem volt olyanom két napig.
A Kőbánya áruházban árulták leértékelve párját 2.800 Ft ért, de másnap visszavittem, sem a Supert, sem a Hifit nem tudtam felismerni a hangjából, a boksz ugyan igaz volt, de viharkabátos hangszórószegélye egyenesen kiborított...
A következő napon visszavittem, visszakértem az árát, elnézést kértem az eladótól, és eldöntöttem, hogy OTP kölcsön inkább, mint egy olyan izé...
Számomra rejtély maradt ez a HS-500 HS-280 és ez az egész Orion Hifi torony kultusz, pedig hallgattam „Nagy Orion” tornyot, és „Minitornyot” egyaránt, de nem hallottam semmi említésre méltót.
Élvezhetően szólt, nem lesajnálom, de bejártam európát, megfordultam jó néhány bemutatóteremben, üzletben ahol gyakran ért lenyűgöző hangélmény de bizony ilyet Orion semmilyen összetételben nem tudott számomra adni.
(A hangfalat külföldre távozásomkor, a lemezjátszót már korábban eladtam. A hangfalat sajnálom, de nem tehettem mást.)
Na végre!!!!!
Uram az ön által fogalmazott téma,bizonyíték a javából,olvasható,hogy nem most kezdte!
A Corona 258-azt !imádtam! a mély lenyűgözött a basszusgitár és a bőgő kijött belőle a közép ott volt ahol kell lennie a magassal néha nem voltam megelégedve de ez már nem minden zenénél volt ilyen eggyértelmű!
Kár,hogy megvált eme csodás hangfalaktól.
Én megmondom őszintén fiatal "srác" volnék,de a zene átélése nem idegen tőlem:a fülem is a hellyén van mivel akusztikus gitáron játszom ezért vannak fentartásaim,ha valamit halgatok csodát én sem várok:Van a kissebik rossz ami csúnya de szól valahogy és a csicsás a mi meg csak marketing.
Birtokomban van kb 800 vinyl lemez,120-drb !eredeti!cd-és egy pár szallag is.Van egy pár általam épített doboz is és mégtöbb ami már nincsen a tulajdonomban /kár/.Töbnyire a szubjektivitás kiteljesítése érdekében kicsit áthangolom a régi vidi és más hangfalakat "a D-258 Coronához valamiért nem nyúltam" de tökéletes hangvisszaadás a véleményem szerint sem megvalósítható csak legfejjebb megközelíthető.
Az élő zenének a varázsa pótolhatatlan és utánozhatatlan az adott pillanat és a hely és az érzés ami belül megmozdul.
Soha nem foglalkoztatott mi van benne a készülékben,de mivel műszaki mániás vagyok előbb utobb belelestem a tartalmukba,és mindíg fül után ítéltem!
Anyagiakhoz mérten énis jártam-járom mái napig az operaházat az élőzenéket és az akusztikus hangszerek által keltett hangokat minden mennyiségben falom!
Halgattam már több milliós rendszert úgy szólni mintha a pohár méllyéről szólt volna és olyat is ami mondhatni elég olcsó volt és beletapasztott a kanapéba!
Sok vita övezi ezeket az orion ládákat és a kis tesóit.
Eggyet le kell szögezni én tapasztalatom az hogy idézném Önt "Sem szuper sem hifi" esetleg box.
Jó persze a vidik is kb itt járnak de azoknak a mítoszuk nem akkora mint az orioné.
Bár meg kell valjam a régi vidiket szivesen halgatom mert van bennük valami a korosztály 1970-es évek Corona,diadem,opal,supermax,hypermax,zaphyr,minimax,zenei enciklopédia.
Ezek még össze voltak rakva!
A mégállapításait örömmel fogadtam és megtaláltam benne a műkedvelő kollégát!
Üdv Atesz
Üdvözletem!
Köszönöm az egyetértését, de főként azt, hogy a leírtakból végre nem vitaalapot kreált, hanem annak a józan tárgyilagosságát értelmezte.
Külön kitüntet azzal, hogy mindezt nem csak lelkes, igényes zenehallgatóként, és technika kedvelőként, hanem zenészként is teszi.
Gyártmány és márka neveket mellőzve a D 258 szerencsére nem kultusz, így ha sokan nem is, de néhányan tudjuk, hogy volt élményt nyújtó minőség, csak a tucatigény nem ezt támogatta...
Sok derűt!
László
Tesla NZC 478 - Ez valami elirás lehet, ilyen Tesla nem volt. Lehet, hogy 431-es vagy 420-as volt? Ugyanis csak ez a kettő volt mágneses hangszedővel, a borzalmas VM2101 vagy 2102-vel. Ezt azonban a 70-es években nem gyártották. A többi pedig kristályhangszedővel volt szerelve, ami ellentmond annak, hogy azt irta jó a hallása.
HS-500 - Ez 1981-ben jelent meg, igy nem értem Ön hogy tudott volna a hetvenes években leértékelve venni 2800 Ft-ért párját, amikor 1981-ben 7400 Ft volt párja. Azért ez furcsa nem? Ezek után már csak arra tudok gondolni, hogy a számok nem erősségei önnek, és összekeverte a HS-500-ast a HS-400-al. Ugyanis a Dansk-hoz a HS-400-ast adták, mivel akkor még tervben sem volt a HS-500. Igenám, de azon meg nem volt super hifi box felirat. Érthetetlen.
Egyre viccesebb ez az antihifi ámokfutás ami itt folyik.
Szóval kicsit felemás lett ez a hozzászólás. Ez egy remek oldal, de ennyi hülyeséget hifi témában, mint ezen az oldalon még soha nem olvastam.
Azért egy máj transzplantációra feliratkozhatnál, jót tenne a csere a rosszindulatodnak...
...de a kedvedért részletezem:
A Tesla lemezjátszóm valóban nem NZC 478 volt, amit éreztem, de egyszerűen nem hagyott emléket bennem a pontos típusszáma.
Sajnos miután beküldtem soraimat, néztem csak utána;
Tesla NZC 420 névre hallgatott, fehér színű, fekete előlappal, sajnálatomra egyenes alumínium hangszedővel, és a rémes 2101-es tűvel szállítva, fémszínű gombokkal, két apró szürke előlapos hangdobozzal csomagolva vettem 7.500 Ft-ért valahol a nagy-kőrúton.
Az említett két Tesla dobozt később eladtam egy kollégámnak, aki egy unitra rádióhoz használta, annak ellenére, hogy a rádió 8, a hangdobozok 4 ohmosak voltak.(Azóta gyón rendszeresen...)
A hangfalakkal csökkentett ár értendő a hangfal viszonyában harmadának....
Közben bevonultam, mialatt megnősültem, költöztem, váltam, költöztem, majd ismét összeköltöztem, így leszerelésem után, kiégett anyagi helyzetemnél fogva, a vonzó ára miatt érhetett el a HS-500-as „kaland”...
Ezt követte az OTP személyi kölcsönből 10.000 Ft-ért vásárolt D 258-as pár, melyet egy barátom adott el, akivel kb. 3 évvel azelőtt vettük, de nősült, gyereket vártak, kellett a pénz...
Amit leírtam, 1979-1981, illetve 1982-ben történt, - számomra, tekintettel az évtized fordulóra 70-es évek emléke maradt, nem gondoltam, hogy nyomoz a KGB...
- De hát az a gyanús aki nem gyanús, akkor meg miért?
Ez időben voltam katona, ennek idejét nem felejti az ember, de lehet rám-róni némi pontatlanságot, ettől a valóság semmit sem változik...
A Tesla NZC 420 és a D 258 hangfal már bevonulásom előtt megvolt, ha jól emlékszem 1978-ban vagy 79-ben vásároltuk őket, én a lemezjátszót, a barátom (Cleopátra rádióhoz) a hangfalakat, - tehát az "élmény" számomra akkor kezdődött.
Leszerelésemet követően ismertem meg az említett "áldozatot" aki tulajdonképpen egy kézbesítő srác, azaz postás volt.
Akkoriban ők nagyon jól kerestek, - ezt tőle tudtam meg.
A HS-400 vélhetőleg nem kötelező használatra volt mellékelve a Dansk rádiós erősítőhöz, vagyis élve az akkori korlátozott szabadság adta lehetőséggel, ismerősöm nyilván megszabadult tőlük, és a jobb minőség reményében követhetett el újabb hibát az 500-asok vásárlásakor, de ezt én nem kérdeztem, miután az volt neki, amit leírtam.
Én nem isteníteni szeretnék itt bármiféle gyártmányt, márkát, stb., mindössze rá szeretnék világítani azoknak a beteges kultuszoknak az alaptalanságára, melyekkel lépten-nyomon találkozom, ahol igényes zenehallgatásról esik szó.
Igen, az NZC 420 egy sz...r volt, de igazán rossz akkor lett, mikor egy Lenco hangszedőt vásároltam a jobb élmény reményében az említett VM 2101 helyett...
Nekem nagyjából öt, de lehet hogy hét évig volt meg, és minden fogyatékossága ellenére az említett összeállításban elismerten igényes hangzást biztosított a korlátain belül.
Bevallom még, hogy órákat ültem munkaidőmben a Váci dómban, mikor egy neves orgonaművész ott gyakorolt, mialatt én kint épp alpinista munkát (nem)végeztem, és valahogy azt éreztem, és érzem tökéletesnek...
Ha újabb kronológiai eltérés, vagy típuspontatlanság enné a májacskádat írj bátran, rendbe hozzuk!
Számlákat és csekkeket eldobtam.
Ha a Dansk 3F tulajdonosát keresed, ne tedd, mert nincs az élők között, sajnos 1984-ben autóbalesetben eltávozott közülünk.
Minden jót neked!
Nem bántásnak irtam, amit irtam, csak annyi pontatlanság, sületlenség hangzik itt el, hogy csak kapkodom a fejem. Semmiféle rosszmájuság, irigység nem beszélt belőlem. Mindenki azon hallgat zenét, amin akar. Csak ne akarjon hittériteni.
Nem fedeztem fel sületlenséget a mondandómban, de ha ez mégis kiderül, hát okulni fogok abból, és megköszönöm annak, aki rávilágít a hibámra, - segít a tökéletesedésben...
A pontosság görcsössége talán mégsem ide, hanem egy lexikon oldalaira illik.
Kötetlen vélemények cseréjéhez elég a hitelesség, ennek feltételezését a bizalom adja meg.
Én a racionális véleményemet írtam ide, valóságos tapasztalatok alapján, melyeket többekkel megéltem.
„Hittérítők” e témában azok, akik legendákat gyártanak pusztán azért, mert valahol, valamikor vettek egy sz...t, és attól kezdve bármi áron azt akarják bizonyítani, hogy az biz' megérte a pénzét, avagy tettek egy kijelentést, amelyről képtelenek beismerni, hogy az egyrészt nem abszolútum, másrészt tévedés, harmadrészt szubjektív, és végül, (mint minden) relatív...
Részemről mindezeket hangoztatva viszonyítottam egy alaptalan kultuszt a valóságos élményhez.
Tettem ezt bántó szándék nélkül, - bár nem kíméletesen.
A szemfényvesztés, a félrevezetés nem erény, az igazmondás minden kultúrában az...
Azt hiszem elbeszélünk egymás mellett. Sajnos nekem nem voltak ilyen hatalmas élményeim NZC-vel (mivel soha nem volt, bár adtam el belőle több százat), mint önnek, és nem vettem semmiféle sz...t, mivel a készülékeimmel (ami nem orion és nem videoton) nagyon meg vagyok elégedve. A pontosság azért fontos, mert enélkül értelmetlen szócséplés az egész kitalált nevekkel, adatokkal. Senki nem tudja miről is van szó, hisz a Turbopeculer ASXC 1239-es hangfal olyan hanggal rendelkezik, hogy csak fél hangerőn szabad hallgatni de annyira szép a hangja, hogy azóta is pléjbekelnek az újévi koncerteken a bécsi fülharmónikusok, mivel tökéletes a hangja. Ugye azonosithatatlan nem? Kb ilyen azonosithatatlan egy NZC 478 is. Egyébként a Tesla gyártott jó lemezjátszót, az volt az NC-470. 1984-ben a fél világ ezt vette meg, nyugaton is, nekem is volt. Szóval igenis készültek keleten is nivós hifi készülékek. Sajnálom azt is nagyon, aki mindenféle meghallgatás nélkül vett meg valamit, amiről bizonygatni akarja, hogy milyen jó. Én nem találkoztam ilyennel még, mivel a baráti köröm elöbb hallgat, majd megvesz. És igy nem kell visszavinnie a boltba. Én is igy teszek. Semmiféle kultusz nem érdekelt, képes voltam cseh lemezjátszón, magyar erősitőn, és szintén magyar hangfalon zenét hallgatni. De soha sem bizonygattam, hogy tökéletes hallásom van, és nem próbáltam bizonygatni, hogy csalhatatlan vagyok. Nálam azért ott kezdődik egy lemezjátszó, hogy a lemez teljes felületén felfekszik a tányérra, nem csak egy részén. Sőt még lemezleszoritót is szoktam használni, ami ugye biztos kultikus dolog.
Ime az NZC 420 fehérben:
Önt idézem:
"valamikor vettek egy sz...t, és attól kezdve bármi áron azt akarják bizonyítani, hogy az biz' megérte a pénzét"
"Igen, az NZC 420 egy sz...r volt"
Kedves NGA és László!
Léci ne vitatkozzatok,ne csináljunk Hificity fórumot ebből az oldalból,hisz abból egy is elég!
Tudom érzem megtaláljátok a közös hangot és mid a ketten és szerény személyem is,audió kedvelő!
Vannak egyéni vélemények és persze eröltetett szubjektív igazságok ami csak egy személyre szól.
De NGA és László leveleiből is kiderül,nem mostanában vásárolták az első üres kazettát!
Neharagudjon semelyikőtök rám mert csak jó szándékkal írtam ide a vitátokba ezt belátjátok,és értsük meg-segítsük egymást,hogy minnél kevesebb hibát vétsünk.
Mind a ketőtöknek igaza van ebben a témában.
És ugyanakor eggyikőtőknek sem,!ahogy nekem sem! ha csak ez a végeredmény.
A vita csak vitát és bosszúságot szül,nem pedig azt amiért egy két zenei beállítottságú kolega által feltett készüléket csodálhatnánk!
Rengeteg a vita és az értelmetlen összehasonlítás és a moderálatlan beszólás,de remélem már nem sokáig tart,én mindíg kéztetést érzek a konfliktusok helyes megoldására,ha ellenem szól mindegy ha értelmetlen avagy ellenkezője de nem kell idegesíteni egymást.
A szó elszáll az írás megmarad"ezen az oldalon is évényes ez a gondolat".
Üdv Atesz
A vita valóban akkor értelmes, ha lehet eredménye, vagy valamiféle tanulsága.
Tartok tőle, ebből ilyen nem kerekedik ki...
A gond mindössze annyi, hogy én nem védem egyik gyártót, oldalt, kelet vagy nyugat termékeit, és legkevésbé a saját portékámat...
A tévedhetetlenségemet eleve kizártam a melléfogásom leírásával, a magam által elkövetett hibát eleve elismertem azzal, hogy nem dicshimnuszt kezdtem zengeni arról, amit én birtokoltam, hanem gyengéden sz..r-nak neveztem.
Ettől még nyújthatott kiváló zenei élményt a KORLÁTAIN belül azzal a hangfallal az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején, hogy a lemez alatt nem volt tányér, stb. stb...
Továbbá fenntartom, hogy senkit nem vezet félre egy típusszám felejtése, elírása, valamint megismétlem; egy adott összetételben, határokon belül említettem zenei élményt, nem pedig a fotón látható készülékről állítottam, hogy vizuális élmény.
(Mellesleg az enyém mindig tiszta volt)
A teljességhez tartozik, hogy a Tesla lemezjátszó csúnyácska mellékszereplő a történetben, hiszen a főhős a Corona D 258 és a Dansk 3F, melyek az HS-500-as érdemtelen „legendájára rápirítanak”...
Ennek leírása volt a leplezetlen célom, mert ezt éltem meg, - ha belém kötnek, ha nem...
Nem én tettem személyessé ezt az amúgy lényegtelen kérdést, és továbbra is úgy érzem, hogy néhány szem Legalon eredményesebb volna ezer szavamnál...
Igaz...
Verba volant, scripta manent....
Részemről ezzel lezártam, és Atesz „intelmeit” megfontolva hallgatok.
Sok derűt mindenkinek.
Szerbusz László
Csak ne vedd fel a kesztyűt ha az orrod elé dobják.
Nekem bevált.
Ne hagyd abba az írást,mert mint írtam a szavaidban megtaláltam a beszélgető tárgyaló partnert!
Regizz be és tápláld az értékes hozzászólásokkal a tartalmát témáit ennek az oldalnak.
Az ilyen tapasztalatú emberekre szükség van!
Üdv Atesz
Pár gondolatom volna, inkább másoknak, mivel névtelen László bezárta a témát.
Sokan azt hiszik, hogy milyen egyszerű, rákötünk egy erősitőre egy hangfalat, majd a bemenetre valamit, és máris kész a hifi.
Azért ez nem ilyen egyszerű. Egy hangfalat nem itélhetünk meg úgy, hogy rákötjük a saját cuccunkra és kijelentjük, hogy vacak, mivel sokkal több tényező van, ami szerepet játszik.
Lássuk: Az hogy hány wattos a hangdoboz, bármennyire is hiszik sokan, másodrangú tényező. Ami fontosabb, az az érzékenysége. Azaz 1m-ről 1W zenei teljesítményre mekkora hangerővel (dB) válaszol. Sokan tévesen a hangerőt wattal azonosítják, holott a hangosság mértékegysége a dB. Azaz ha egy adott erősítőre rákötünk 2 egymástól jelentősen eltérő érzékenységű hangdobozt, akkor mindig azt fogjuk jobbnak érezni, amelyik hangosabb. És ekkor jön elő, hogy mekkora a teljesítménye az erősítőnek. Ugyanis ahhoz, hogy egy érzéketlen dobozt meghajtson, sokkal nagyobb szuflára van szükség. És itt jön elő az, hogy sok készülékbe gyárilag kikapcsolhatatlanul beleépítik a loudness-t. Azaz egy érzékenyebb dobozt meghajtva kisebb hangerőn jelentősebb magas és mély kiemelés történik, mivel a loudness logaritmikus, emiatt viszont azt hisszük, hogy dögösebben szól. Holott becsap bennünket, ugyanis mesterségesen ki van emelve a sáv két széle, aminek semmi köze a valósághoz. Azonban az sem mindegy, hogy a hangfal ohmikusan mennyire stabil. Ugyanis egy 8 ohmos hangfal képes bizonyos körülmények között akár 3-4 ohmosként is viselkedni. Ezt sok erősítő nem viseli el, és azonnal torzítással válaszol, hiszen a végtranzisztorokon magasabb áram folyik.
Akkor hogy is lehet összehasonlítani két hangdobozt?
Nem egyszerű dolog, ezt a HFM is felismerte, és ezért volt sokáig a Quad 405 a referencia. Szóval az, hogy megítéljük 2 doboz közül melyik a jobb, ilyen technikával amiről itt volt szó nem lehet. Csak azt tudjuk megítélni, hogy az adott készüléken szubjektív módon melyik tetszik jobban.
A végére hagytam a csavarást, ugyanis sok gyártó képes megtenni azt, hogy a lánc elemei egymás hibáját igyekeznek elfedni. Ilyen van az Orionnál is, ugyanis a nagy torony erősítőjét kimondottan a HS-500-ashoz hangolták. Hoppá, még 1 dolog jutott eszembe. Talán emlékeztek, 1982-ig a HS sorozat fehér középmembrános volt, és borzalmas hangja volt. A kék BASF membrán megjelenésével jött el a "kánaán" azaz lett elfogadható a hangja. És akkor most jó-e a HS-500 vagy nem? Egy másik terméknél már leírtam, hogy nagyban függ attól, milyen zenét hallgatunk rajta. Mint irtam popzenére pl nem való a Heybrook HB-1, Preludium B32, de jó választás a HS-500. az is tény, hogy annak ellenére, hogy mekkora, kevés a mélye. De az sem mindegy, hogy hova rakjuk a dobozt. Mert ugye ez sem mindegy. Sok doboz kimondottan igényli, hogy rátoljuk a falra, másokat legalább 1 méterre el kell húzni. Ezt csak próbálgatással lehet megtalálni. És itt jön az állvány. Természetes, hogy a hangdobozt el kell szigetelni a talajtól. Ezt általában állvánnyal, nagyobb dobozoknál tüskével szokták. Erre azért van szükség, hogy a rezonancia ne kerüljön át a szobára, mivel káros rezgéseket kelt. És bár a téma még hosszasan boncolgatható, nem mindegy az sem, milyen hangszórókábelt használunk, valamint, hogy polaritáshelyesen kötjük-e be. Egyik ismerősöm panaszkodott, hogy nála soha nincs basszus, de ahogy az egyik doboz fele megy, felerősödik. Hát a 2 oldal szépen kioltotta magát. Hát ilyen egyszerű megítélni 2 doboz közül melyik a jobb :-)
És ezért van nálam az, hogy sokszor hónapokig 2 hangdobozom van, mire el tudom dönteni, melyik lesz az, amivel együtt tudok élni. Mivel van amikor az elején behizelgő a hang, azonban hónapokkal később már idegesít.
És akkor még nem is szóltunk a műsorforrásról, azaz lemez, kazetta, vagy fm rádió adja a forrást. Azt azért jó tudni, hogy az FM szórás kb 30hz és 16 khz között ad, sokszor még ennyit sem. Igy erre nehéz hivatkozni. A legjobb egy igazán jó lemezjátszó, egy legalább közepes hangszedővel, pl Ortofon FF15, vagy OM5 esetleg egy jobb Shure vagy hasonló Ezeket Mo-on már 1980 óta lehetett kapni. Mint ahogy jó lemezjátszót is, mivel a Pioneer PL-200-as igencsak jó darab volt.
Remélem nem untattam másokat.
Szerbusz NGA!
Nem semmi amit ide véstél,de igaznak érzem.
Kicsit ismerősnek tűnsz a stílusod miatt,véletlenül nem Kinizsi bizó?
Különben igaz a fehér Orion dóm közép az tényleg hulladék volt.
Pop zenére tuti de a más stílusban tényleg a B-32,avagy HB-1.
Kérdésem hozzád:
Mindenhol elég kevés irás van /magyar oldalak/ az AR-Acoustic Research hangfalakról.
Neked mi a véleményed róluk,nekem van egy pár Redbox 2-esem a típus AR-18 a Marantz 2230-asomra van rákötve,és egy Direct Drive Hitachi vinyl+Shure-75 1.50-N tűnyomással /bronz/lemez kőzponti merevítővel.
Válaszod előre is köszönöm.
Üdv Atesz
Ez egy szakmai oldal lenne? Itt vagy 80% elektronika a téma.
Ennek se vége, se hossza. Az interneten bizonyosan van olyan
fórum, ahol lehet ilyen terminus technikusokat vég nélkül
leirni.
És mi ez a leanonymoszozás? Ez NGA-nak szól. Kikérem magamnak
ezt a stilust! Vagy ez egy szabadköműves páholy lenne ?
Jó napot.
ANONYMUS
ahimotu Na megfogtad itt a dolgok lényegét :bocs ,hogy az írásodat csak most olvasom el ! Nemrégen moncsicsi fotókat tett fel valaki ide.Sokan vagyunk, szerintem aki szeretnek az elektonikával és azon belül az elektroakusztikával foglalkozni->HI-FI .Sok régi tárgy került kidobásra a különböző lomtalanításoknál és kollégáktól és idős családtagoktól is kaphat ilyeneket az ember:örökbe avagy javítás céljából.Én speciel gyerekkoromban régi pénzeket és bélyegeket is gyűjtöttem.Még egy kémia labort is összeütöttünk a haverommal annó.Apunak EXATA VAREX 1000 es gépe volt ,tehát fotózást is műveltem egy ideig ,bár elvileg nekem a Beriette géppel kellett volna...A lényeg az ,hogy miután elkezdtem dolgozni :diszkó, csajok, katonaság, utána újra munka kialakult a végleges érdeklődésem.
Mivel is kéne egyébként foglalkozni?Porcelánok, régi könyvek/papírok, arany, ékszer,modellvasútazás matchbox-ok. Műtárgyak/bútorok?Az ember anyagi lehetősége sajnos behatárolja a mozgás terét .Nemrégen vásároltam a fotóbörzén egy csillagászati távcsőhöz való tükröt,de egy jó tükrös távcső nem csak tükörböl áll.A hozzá való alkatrészek legyártásához hol van manapság a gépműhely????Persze vannak szakkörök,de nem mindenki ér rá .A modellvasút meg nem család centrikus!Szerintem sokan áttértek manapság a különböző internetes kereskedésre is.Ami a 80-as 90-es években persze nem volt jellemző,igaz utána megjelentek a Kínai termékek kishazánkban és persze a bizókban is .Munkanélküliség van! Az embereg átlagkeresete nagyot csökkent.Mindenki azzal foglalkozik/azt ad el amit és amivel tud .Természetesen lehet manapság össze vásárolgatni "jó áron" termékeket,de nem biztos,hogy tarják 10 év múlva az árukat.Tárgyszetetből lehet gyűjtögetni,de ezeknek határt szab a pince- lakás arra alkalmas területe nekem 5 db van tele ezért nyáron a felét kidobom .
Bevallom őszintén AR-ekkel még nem hozott össze a sors, igy botorság lenne tőlem bármiféle véleményt alkotni meghallgatás nélkül. Ami fontos, hogy az erősitővel kell együtt jól szólnia (ezt sokan elfelejtik). A 2230-as Marantzot hatalmas készüléknek tartom, nekem volt 216-osom, ami a 1530-asnak felel meg. Hihetetlen szép hangja volt, imádta a Preludium B32-őt. A RIAA-ja elsőrangú, a Shure 75-ös meg jó választás, ez az örök klasszikus. Annak ellenére, hogy nem szeretem a DD-ket, jelenleg DD-m van a Dual mellett egy Technics SL-1410 1976-ból.
Most utánnanéztem, eleve szimpatikus, hogy 2 utas (imádom a 2 utas dobozokat, sokkal kiegyenlitettebb hangjuk van)
Találtam prosit róla, gyönyörű 1978-as példány lehet:
Köszönöm neked a képet,ígérem teszek róla fel képet én is. Nekem a modernebb limitált szériája van meg az a AR-redbox 2 ebből 150-pár készült! A hangszórók ugyan azok és a térfogat is,csak a doboz külalak változott kifejezetten stúdiók vették és egy pár szerencsés,hozzá tenném 25-pénz volt de iszonyatosan megérte. És igen kellemesen szól együtt a Marantz-al. Egyéb iránt beszereztem nem régen egy lineáris DD-Technics SL-QL-5 öst,10 darab ezresért! Persze egyből megvettem a Diana Krall vinyl kiadását ha már betévedtem a boltba és elsöprő az élmény a Marantzal! Köszönöm elismerő soraidat. Üdv Atesz
Üdv!
Csak most láttam ezt a szép beollózást :)
Ezek nagyon jó dobozok,az átviteléi görbét vizslatva már látom is hogy miért ez a doboz volt szimpatikus nekem Atesz dobozai között :)
Ott az a kis hamiskás púp-kiemelés a mélytartománynál..na ez foghatott meg :)
Ettől elvonatkoztatva nagyon jó hangú dobozok,nyílt terűek,tiszták,mélyben-középben-magasban.
Ez oylan amit érdemes hallgatni...
panblue
Szia Péter!
Igen ezek nagyon korrekt falak, és valóban, mélyben egy kis púp ide vagy oda.. a hangja olyan ahogy leírtad!
Már sajnálom, hogy nincs meg...
Atesz
Az a púp 3 dB körüli. Ennél többet tud emelni-csillapítani a szoba vagy akár a baffle-step.
Nagyon szép átvitel ez.
Szia!
Igen, bár minden fal ilyennel bírna.....mondom, nagyon sajnálom már, hogy megváltam tőle...:( Ez a fal a méltán híres Triangle francia hangfalpáromat könnyedén múlta felül....... csak ajánlani tudom! Ugyanaz a barátom vette meg mint a Triangle falakat, és nála is ő a favorit.. tehát az AR-18 "redbox-2"........ majd beszerzek megint egyet.....:) Nem olcsó...főleg, ha olyan ember árulja aki tudja mi is az!
Atesz
Tényleg szép. Nézegetni való (mert úgysem látszik belőle semmi).
Vajon milyen rotringgal rajzolták?
Én fiatalkoromban ilyet szerettem volna egy HS 500 -al,meg egy Cleopatra rádióval! anyagilag marha messze volt.De még mindig szeretnék egy hangfalpárt!
Tetszett az egyik témában az a hozzászólás, hogy én "ORION párti vagyok, de..."
Ha azt veszem, akkor "én Orion, Videoton, Akai, Quad405 párti vagyok de..."
De egy sztorival megtoldanám:
Annakidején épp a HiFi Magazin egyik Szeánszáról beszélgettek páran (a jelenlétemben), mikor egy amolyan "szántóvető gazda" beleszólt emígyen:
"A szomszédomnak, annak van ám egy csuda rádiója! Az aztán jól szól! A sógora hozta neki külföldről. Na azt hallgatnák meg egyszer!"
Szóval kinek a Papné, kinek a paplan...
(kinek meg a SOKOL rádió :)
Kalmopirin
Én szeretem a HS500ast,de eszem ágában sem lenne összehasonlitani egy Cerwin Vegával,vagy JBL-lel,BOSE-al,stb..Pedig jopár alkalmam volt meghallgatni ezeket a neves márkákat.Mindennél van jobb,igy a hifiben is.Nekem pl tökéletesen megfelel a HS500as,és büszke vagyok,hogy sikerült egy tökéletes gyári állapotut vennem.
Aki meg leszolja,menjen vegyen 500000-ért CDtok nagyságu mukenda dobozokat.:)))Ennyit szerettem volna.Üdv.
Valaki elárulhatná, hogy milyen teljesítményűek ezek a hangfalak..
Láttam egy hirdetésben egy pár HS-280-as hangfalat. A hátulja érdekes, ilyet még nem láttam. Egy téglalap alakú műanyag szellőzőrács szerű van alul kb, 100mm*50mm-es, azon a helyen ahol a hangfalcsatlakozó van a többi HS-280-ason. A hangfalcsatlakozás pedig a hátsó oldal közepétől egy kicsit feljebb található ugyanolyan kialakításban mint a hagyományos HS-280-nál. Nem tűnik házi barkácsnak.Lehet hgy csináltak így reflexet? Azt tudom hogy van a HS-288, de lehet,hogy ez megelőzte azt? Ugyanazok a hangszórók vannak benne mint a HS-280-ban és a kis fémtáblán is a HS-280 felirat van. Van képem is, csak nem tudom hogy kell feltölteni.
Én is láttam ezeket a hangfalakat!Sőt találtam ilyen rácsokat
külön is.A tulaj úgy árulta,hogy "valamilyen 3 utas Orion
hangfalba való"
Házi barkács volt, egy ideig árulták a v....án. Nem volt 280-asban bassreflex.
...pedig a tulaj asz'onta, hogy biztos vmi egyedi szeria:)...
mostanában jutottam hozzá egy pár hs280-hoz, meg egy vidi ra6363s-hez. Hangfallal voltak gondok, a mélyszóró körüli keret rezgett mint a fene. Alányomtam egy kis sziloplasztot, azóta tökéletes. gyönyörű tiszta hangzás, falbontó erő, telt mélyek. nagyon szeretem ezt a kombót, semmi pénzért nem adnám! le a teszkós 5.1-el, egérodúnak se jó.. van egy teszkós 5.1 cuccom, muterom gépénél van, de inkább fülest hallgat. borzalmas, nincs magasa, csak mélye. de ez.. :)))))))))))
Szia nekem is van egy pár hs-500-as hangfalam de nem vagyok tisztában a valódi értékével igy szeretnem a segitséged kérni előre is köszi
Aki Orion párti annak felbecsülhetetlen.:))Aki csak bizniszel hangfalakkal 15-30e ft között lebeg.Nekem is van fölösbe 13-ért árulom,de senkinek sem kell.:)
Szerbusz signum engem érdekel a cucc!
Üdv Laci
Szia, engem érdekelne, kérdésem, hogy hány ohm az ellenállása, és milyen állapotban van.
Üdv Atesz
A Retro piac menüben kéne folytatni!
Köszönjük!
Hogyan kell hirdetni?
Jobb oldali sáv tetején van a, küldj be. Ott a hirdetésre kattintasz, kitöltöd.
Ja, és az alatt is lehet, ugyan úgy irogatni egymásnak.
Szia Signum !! köszi az infót én is gyüjtögetem :))
valaki megtudja mondanihogy ahs-550-asba mekkora a mélyhangszóró?
Ezt a tipust nem ismerem,de a hs 500-ba 30cm-s a mély.
Hs 550 hanglapár nem létezett soha.
Tegnap sikerült hozzájutnom egy pár HS280-hoz, nagy örömömre.
HB1-et hallgattam sok évig, míg végül megadta magát a hangváltó is...
Mindkét perem és membrán is javítva volt már, megette az idő!
NAD 3020i-vel hallgatom, háát, egy kicsit tolakodó a magas, kevesebb a mély, de az összhatás nem is olyan rossz :D :D
Sziasztok! Nemrégiben tulajdonomba került egy pár HS 280. Báttyám révén már ismerem gyerekkorom óta ezeket a hangfalakat és tudtam milyen a hangzásuk. Ezért ez egy gyerekkori álom volt.. Itt vannak, szólnak csak vannak hiányosságai. Az előző tulaj (nyilván barbár :S ) kicserélte az egyik közepet mert az egyik kékpillés a másik pedig a régebbi fehér. A magasak is halottak voltak. A kérdésem az, hogy most szerintetek melyik az eredeti közép? Gyárivá szeretném visszaalakítani teljesen. A báttyámé annó fehér közepes volt, azóta sem láttam ilyen 280-ast csak kékpilléset. A másik ami furcsa nekem, hogy a dísztáblák nem olyanok mint a többi HS280-ason. Ezen nincsenek legömbölyítve a sarkak. Ilyet még nem láttam sehol a neten más 280-ason. Ha tudtok létszives segítsetek nekem, fontos lenne. Köszi előre is! Üdv.:Ákos
Üdv Akosssz!
A kékpillés egy későbbi verzió és ennek jobb a hangja .Nekem volt fehér és kékpillés is ,igaz nem egyszerre . A hifi magazinban Darvasék annó jobbnak ítélték a kékpilléset . A kék és fehér hangváltójai tudtommal ugyan az , tehát nem kell ragaszkodnod a fehérhez (amúgy sokkal jobban trombitál mint a kék)és beszerezni is nehezebb .De az sem mindegy hogy 4 avagy 8 ohmos a hangfal , mondhatom van köztük hangzásbeli különbség rendessen(de ez erősítő függő is). Ezt a legjobban akkor hallod majd,ha a hangváltón kicseréled a kiszáradt ( esetleg szétrobbant ) elko kondikat ,de sima elkót ne tegyél bele . A tábláról sajnos nem tudok mondani semmit.
Üdv patkopeti
Szia! Köszi az infót, most aránylag jó áron hozzá tudnék jutni egy pár fehér középhez. Szerintem bepróbálkozok velük. Van hangzásbeli külömbség a 4 és 8 Ohm-os közt nem is kicsi, az enyém 8 Ohmos de a másik szobába egy 4 Ohmos dolgozik. (Az patika.. :) ) A táblával kapcsolatban meg akkor arra következtetek hogy ami fehérközepes volt azon még a tábla nem volt lekerekítve. Továbbá még az a kérdésem hogy az igaz hogy a sorozatszám első két számjegye a gyártási év ?? Üdv.: Ákos
Pontos műszaki adatokat szeretnék kérni az "orion MD 40 8 Ohm" típusu hangszoróról. SZeretném helyetesítteni valamely más hangszóróval. Mert a házilag tákolt 3-utas hangfalamban ök már eléggé elfáradtak. De én nem akarok velük már babrálni (javítgatni, utángyártot-használt cuccokkal szórakozni) /ha esetleg nem tűnt volna fe nem értek hozzá/ Köszönöm a segítséget előre is. (Egyébként ((tudom nem csúcs kategória)) de erre van keret és lehetőség "Somogyis" középhagszórók valamelyikére gondoltam.)
Meg tudná mondani valaki, hogy a HS-500-nak mekkora a dB/1w/1m érzékenysége? Csak kíváncsi vagyok :) Azt pedig egyébként sajnálom, hogy az itt lévő cikkhez tartozó mérési görbék nem kerültek fel. :)
Van egy hs 280-as hangfalpárom előlapja nincsem sajnos,minden hangszórója megvan és eredeti és szól is ,mennyiért lehetne ezeket eladni?
Nekem vagy egy pár HS 280 típusú hangfalam.Sajnos az egyik magas hangsugárzót ki kellett cserélnem egy kondihibás Videoton RA 6363 S típusú receiver miatt.De ettől a kis eltéréstől eltekintve minden gyári benne
Sziasztok
Tudna-e valaki segíteni abban, hogy hol kapok olyan műanyag alkatrészt A Hs hangfalakhoz, amivel a vászontartó keretet rögzítem a dobozhoz.
Köszönöm a segítséget
Ahogy a korabeli Hifi Magazinban olvasni lehetett, a szeánszok szerzői a magyar hangsugárzók közül az Orion HS 280-ast tartották a legjobbnak (vagy inkább talán a legkevésbé rossznak), aztán... Amikor már nem volt HS 280-asuk, akkor jobb híján lett a 282-es, amelyet a HS 280 utódjának neveztek ki, de igazából sosem hasonlították össze a két típust, amelyek kialakításukban nagyon közel álltak egymáshoz, az azonos hangszórókészlet, a nagyon hasonló doboz-méret, de az eléggé eltérő hangváltó alapján, valamint nem olvastam sehol sem, hogy valaki valaha ezt megtette volna. Az, hogy a Hifi Magazin valamelyik számában a mérések-rovatban utalásokat tesznek, hogy ez vagy az vagy amaz az adat, jelcsomag jobb-e mint a másiké, még messze nem nevezném összehasonlításnak. Nálam az összehasonlítás legeslegelsősorban a meghallgatáson múlik. Mivel nekem vannak HS 280-asaim és 282-eseim is, nekiveselkedtem az összehasonlításnak.
Előszedtem masszív, jó minőségű (vagy legalábbis jónak mondott) hangdoboz-állványokat (illetve az egyik biztosan jó-féle, a másik amolyan szükség szülte, bútorlapokból összeeszkábált cucc, de elég masszív). Tüskéi mindegyiknek vannak. A vezetékek tekintetében semmi ezotéria, a 280-ast 2 x 0,75-ös villanydrótokkal, a 280-ast a saját, szintén 2 x 0,75-ös fekete vezetékeivel kötöttem be. Az erősítő egy AB-zhető Kenwood KA-7020, azaz egyik hangfal-párról a másikra váltás csak egy A-B-kapcsolás volt, a CD-játszó szintén Kenwood DP-5020 volt. A zene legnagyobbrészt klasszikus volt, a jól bevált teszt-lemezeim (nagyon sokat számít, hogy milyen hangfelvételekkel tesztelünk!) Olyanokkal érdemes tesztelni, amelyek egyrészt jól szólnak, másrészt érzékenyen kihozzák a rendszer esetleges hibáit, mint pl. az alábbiak:
Vivaldi-hegedűversenyek - ha valaki utána szeretne nézni: Giuliano Carmignola Vivaldi Late Violin Concertos (nincs róla link a neten)
Biber: Missa Salisburgiensis - egy youtube-link róla, természetesen a lemez minőségét nem éri el, de még így is egészen jó: https://www.youtube.com/watch?v=rpiSCj9BhqM
Beethoven: Diabelli-változatok - Alfred Brendel (ami van a neten, csak a régebbi felvétele, nem az, ami nekem van meg!)
Beethoven: V. és VII. szimfónia - Solti György - 1959-ből - egy meglepően jó minőségű felvétel, sajnos nincs róla link a neten, ami van, az nem ez.
J. S. Bach: Cembalo concertos BWV 1060-1062 - gustav Leonhardt és Bob van Asperen (persze, erről a lemezről sincs link)
Schumann: Dalok - Ian Bostridge - persze, erről sincs link, de egy nagyon hasonlót találtam, igaz, kissé magas-szegény: https://www.youtube.com/watch?v=On--qrsyGXQ
Patricia Barber: Nightclub - egy egészen jó minőségű link, de a lemez azért mégis jobb: https://www.youtube.com/watch?v=qIaBzdfl_rw
Voltak még más lemezek is, találomra, hogy ne csak a teszt-lemezek szóljanak. Mivel a hangdoboz-állványpárok nem teljesen egyforma minőségűek, arra gondoltam, hogy a HS 280-as kapja a gyengébbet, mivel hogy talán az a jobb, így egy kicsit helyzeti előnybe kerül a gyengébbnek gondolt 282-es. Amikor pakolgattam a dobozokat, feltűnt ám, hogy a 280-as lényegesen nehezebb, mint a 282-es (mert vastagabb pozdorjából van). A meghallgatás kb. ebben a sorrendben történt, ahogy feljebb leírtam, persze időnként rá-ráhallgattam a zeneszámokra.
Akkor a konkrét tapasztalatok... Az A-ra a 280-ast, a B-re a 282-est kötöttem. Az első másodpercekben azonnal eldőlt, hogy a 280-as partiban sincs a 282-essel! Igen-igen, nem tévesztettem el a sorrendet: a 280-as az, amelyik a gyengébb. Annyira meglepődtem, hogy oda kellett hajolnom a hangdobozokhoz, hogy épp melyik szól, tuti, hogy jól hallom-e, hogy az A-ra kapcsolva tényleg a 280-as, a B-re pedig tényleg a 282-es szól-e. Döbbenet, hogy mekkora különbség, mintha közük nem lenne egymáshoz, mintha egészen más hangszórók lennének és minden felvételen ugyanezt hallottam! A 280-as feltűnően gyatra basszusa és a kukorékoló közepe, valamint a karcos, karistolós magas-hangjaihoz képest a 282-es lényegesen kellemesebb, kiegyenlítettebb és hallgathatóbb: a basszusa szebb, több, a közepe nem (annyira) tolakodó, a magasai kifejezetten szépek, csillogóak, tiszták. Gyorsan keresztbe cseréltem a dobozokat az állványokon, hogy most hadd legyen a 280-asnak némi helyzeti előnye, hátha egymáshoz képest megváltozik a hangképük. De nem, jóformán semmi sem változott. Ekkora különbségben egy hangfalállvány-csere egyáltalán nem játszik, nem is gondolhattam komolyan. Gyorsan hozzáteszem: mindkét hangfal-párom gyári állapotú, semmi változtatás, semmi pusztulat, még esztétikailag is abszolút rendben vannak. (Sőt, van egy 4 ohmos HS 280-asom is, szintén újszerű állapotban.) Érdekes az is, hogy bár a 280-asnak van bonyolultabb hangváltója, de mégis az a hangosabb, harsányabb; a mély-körben tekercs és kondi is van, a 282-es mélye pedig direkt bekötésű. Viszont annyira nem lep meg a 280-as hangosabb mivolta, ugyanis a mély-körben a párhuzamos kondenzátor képes a keresztezési frekvencia környékén felerősíteni a hangerőt (és egyéb nem kívánatos anomáliákra is, leginkább akkor, ha nincs jól kitalálva a kapcsolás :--)) Aki már foglalkozott hangváltókkal, tapasztalhatott is ilyet. Íme a hangváltók:
http://elektrotanya.com/files/orion_hs280-282_hangfal_%5BET%5D.jpg
Természetesen nem láttam értelmét egyik hangfal-párt sem összehallgatni a lényegesen jobb módosított hangváltós Orion HS 40-eseimmel, amelyeknél jobbat mind a mai napig nem találtam sehol sem, pedig nagyon keresek nála jobb hangfalpárt! (Hangsúlyozom: a módosított hangváltós HS 40-eseimről van szó, amelyekről az Orion HS 40 topicban írtam bőven :--))
Találtam a neten egy módosított hangváltójú 280-ashoz és 282-eshez való kapcsolási rajzot, amelyet egy itteni fórumtársunk, Shalafi fejleszett ki (talán nem véletlenül hasonlít jobban a 280-asra :--)) és ha jól tudom, Levi - kekedilevi tett közzé, íme:
http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/files/829/hs280l.png.
Hamarosan megcsinálom a gyengébben szerepelt 280-asban, hátha megtáltosodik. Esetleg, ha valami nem tetszik, talán módosítok is rajta, utána ismét szeánszolok. (Az lenne az igazi, ha csinálnék egy-egy MOD-olt váltót a 280-asba és a 282-esbe is, hogy halljam, melyik a jobb. Tartok tőle, hogy a 282-esben mindig jobb lesz minden hangváltó, talán azért, mert a doboz anyaga vékonyabb, de ez... csak amolyan megérzés......
Szia!
Jelen esetben, lényeges megemliteni, hogy a hangszoró tipusszámok egyezése esetén, az eltérő gyártás időpontok, és aktuális állapotok is okozhathatják a különbséget.
Korrekt összehasonlitást, szerintem, csak a komplett hangszorók, vagy hangváltók cseréjével lenne lehetséges, igy viszont kimaradna a közvetlen azonnali meghallgatás.
Szia!
Erre halványan én is gondoltam, hogy talán ennyire különbözhetnek a hangszórók a 280-asban és a 282-esben. Lehet, hogy próbaképp keresztbe fogom cserélni és úgy is csinálok egy szeánszot...
Üdv!
Minden elismerésem a kísérletező és a töretlen fejlesztési kedvedért de...Két olyan dobozról beszélünk amelyekből már szinte alig lelhető fel épkézláb darab.Valamint 3 utasok lévén és hangszórókészletüket tekintve eleve nem állnak a helyzet magaslatán ergo sz*ból várat építeni közel 30év távlatából voktaképp felesleges.
A ráfordított energiából-időből stb talán egy saját konstrukció érdemlegesebb lenne.
Azért szívesen olvasgatok-olvaslak de ezen megakadtam kicsi.
2014-ben ezzel foglalkozni luxus-persze ha lesz valami széles körben való hatása akkor aláírom. panblue
Szia!
Igaz, elég nehezen sikerült épkézláb párokat találnki ezekből, de nem adtam fel, kb. 2 évbe telt, amíg sikerült egy 8 és egy 4 ohmos HS 280-ast és egy 8 ohmos 282-est találni. Ami nagyon fontos volt, hogy mind esztétikailag, mind pedig műszakilag kifogástalan, gyári állapotúak legyenek, ebből nem engedtem, ugyanis nagyon kíváncsi voltam, mit tudnak ezek a dobozok, a végére szerettem volna járni, miért épp ezeket tartotta a Hifi Magazin a legjobb magyar hangsugárzóknak. (Tudom, aztán jött a Preludium és a Zsolt Audio féle dobozpár, mint a legjobb magyar hangfalak...) Minden esetre elég sok ilyen Orion dobozpár kering, sokaknak van, bevallom, meg is szoktak keresni, nem is kevesen pl. HS 40, HS 400; 200; 100 stb., továbbá Orion SE 260 típusokra vonatkozó MOD-ügyletekkel és ezekkel a 280-282-esekkel való bíbelődés sem (teljesen) önszántamból való. Vannak, akik korábban írtak már, hogy van nekik és szeretnének nekik jobb hangot. - Nos, idáig, akik megkerestek, mindenkit egy hobbielektronikás link felé irányítottam (egy Shalafi-féle hangváltó MOD-ra, amit, ha jól tudom, egy ismertető kísérőszöveggel Levi tett közzé), de most már magam is kíváncsi vagyok, valójában mit tudnék kihozni ezekből a 280-asokból és 282-esekből, a saját fülemmel szeretném hallani. Vannak, akik a HS 500-assal és 700-assal kapcsolatban keresnek meg, de továbbra is, innen is üzenem nekik, hogy ezekkel a típusokkal egyáltalán nem szeretnék foglalkozni.
Ne haragudj, de ezzel az erővel mondhatjuk, hogy veterán autót restaurálni is felesleges mert úgysem fog gyorsabban menni tőle.
Mindenki hobbiját tiszteletben kell tartanunk. Nem, nem lesz jó hangdoboz belőlük, de Ákost szórakoztatja, hogy megpróbálja belőlük kihozni a maximumot. Azonkívül tanulságos is, mert rávilágít arra a tényre, hogy több odafigyeléssel, appróbb módosításokkal esetleg jobb hangdobozt gyárthattak volna akkoriban. Hiszen elég lehet egy polaritáscsere, egy más értékű ellenállás vagy kondi - ezeket a gyárban is meg tudták volna oldani és nem kellett volna új vagy másmilyen hangszórókat beépíteni.
De tudni kell azt is, hogy 30 év alatt igen sokat változhatnak a hangszórók paraméterei - lehet (sőt biztos) hogy újonnan más értékek kellettek volna a jó váltáshoz.
Itt nem restaurálásról van szó hanem módosításról.
A hobbit jónak tartom és mint írtam Ákosban
értékelem is ezirányú tevékenységeit.
Az hogy mit gyárthattak volna az kb. annyira lényeges
mint az hogy ma is gyárthatnának kis hazánkban sok
mindent ha anno nem teszik tönkre az ipart.
Mind1,a retro már nem az én asztalom-felhagytam az '
ágazattal'.
Ha már hangfalakról esik szó-a sokéves keresgélés,gyűjtés,eladás során rájöttem hogy a jó fal 2utas - méghozzá angol,
és mindig is az volt : még a HFM-ben is megírták
anno :D
Nincs több hozzáfűznivalóm.panblue
"Ha már hangfalakról esik szó-a sokéves keresgélés,gyűjtés,eladás során rájöttem hogy a jó fal 2utas - méghozzá angol,
és mindig is az volt : még a HFM-ben is megírták
anno "
És mi van a dán, amerikai...stb kiváló két utas hangsugárzóival? Vagy ne is menjünk annyira messzire, pl. egy-két magyar fejlesztésű kiváló hangsugárzóval mi újság? :O
Sziasztok!
Az biztos, hogy a kétutasakat a legkönnyebb jóra megcsinálni - ezt még Vass Andrási Györgytől hallottam, akit nagyon tisztelek, becsülök.
Egyébként mostanában egy Audio Note J-t szeretnék végre valahára meghallgatni, de annyira semmire nincs időm a másfél állásom mellett, hogy borzasztó...
Sajnos ilyet még nem "birtokolok" de tervben van:
ha majd én is ráérek és több időm lesz zenét hallgatni akkor befektetek egy pár jó fajta Mordaunt Short-ra,az én ízlésemnek ez a leglegjobban megfelelő.
panblue
Szia!
Melyikre? Most nézegettem a neten és rengeteg fajta van. Miért pont ez a típus a kiszemelt?
Üdv!Ákosnak:
Kis csúszással de válaszolok: mordaunt shortból a kisebbek közül a carnival 2-höz volt szerencsém ami igen jó hangzású de teljesítményben kissé korlátozott.
Ezért a mezzo 2 a kiszemelt-mert minden szempontból megfelelne.
Üdv panblue
Szerintem , sokminden kitartás kérdése. Én nemrég jutottam hozzá egypár új állapotú hs 280-ashoz. Találtam hs 700-ast is , ami teljesen új állapotban van. A hs 40-hez, az első tulajtól vettem , ez is szinte új. Vagy itt van a VT Capri dobozosom . Vannak szép dolgok csak meg kell keresni.
A korábbi, 2014 október 14-i hozzászólásomat folytatva, illetve inkább úgy mondanám, hogy az összehasonlító teszteket folytatva a következőkre jutottam.
Nem hagyott nyugodni az a megdöbbentően nagy különbség, amit a HS 280 és a HS 282-es között tapasztaltam a 282-es javára. Azon csodálkozom, hogy még eddig senkinek nem jutott eszébe összehallgatni ezt a két típust, sőt egyenesen elképesztő, hogy az egyik Hifi Magazin féle szeánszon, amelyen kontrollberendezésnek már a 282-est használták (Heybrook HB1 - Orion HS 282), mintha arra lehetett volna következtetni, hogy talán a 280-as lenne a jobb a 282-essel szemben, igaz, nem volt módjuk összehallgatni, mert akkor már nem volt 280-asuk... Íme az összes HS 280-as és HS 282-es gyári hangváltója:
http://retronom.hu/files/dollerakos/Orion_HS_280_282_hangvaltok.jpg
Nem hagyott nyugodni ez a 280-282 közti nagy különbség, ezért csináltam egy olyan próbát, hogy a 280-as párba beleműtöttem 282-es hangváltókat. Az elemi logika úgy kívánta, hogy ekkor a 280-as hangja megtévesztésig hasonlatos kell legyen a 282-eséhez. Ez többé-kevésbé sikerült is, majdnem megtévesztésig hasonlóak lettek, ami miatt nem teljesen, az az, hogy a 280-as doboza vastagabb anyagú, ezért annyira nem rezonált be a középmély-tartományban, valamint kevesebb tömő-anyagra volt szükség, ugyanis a 282-esnek már csak a hátfalán van némi hajtogatott valamilyen anyag. De ezektől a minimális különbségektől eltekintve a hangszínezet, a hangerő valóban teljesen ugyanolyan lett. Tehát ezzel csak azt szerettem volna megtudni, van-e valami különbség (füllel hallható különbség) a 280-as és a 282-es hangszórókészlete közt. - Gyakorlatilag semmi, tehát kijelenthető, hogy a 280-as és a 282-es hangszórókészletének a paraméterei teljesen megegyeznek.
Ezek után arra voltam kíváncsi, hogy szól a 280-as pár a korábban közölt, Shalafi-féle módosított hangváltóval:
http://retronom.hu/files/dollerakos/Orion_HS_280-282_MOD.jpg
- amelyet valaki a Hobbielektronikán is közölt. Tehát a HS 282-es pár maradt továbbra is gyári és a 280-asokba belevariáltam a Shalafi-féle váltókat. Kétségtelenül közelebb került a két hangkép egymáshoz, de még mindig a 282-es maradt a jobb. Most más bajok keletkeztek. Bár a középtartomány kellemetlen tolakodása, a magashangok keménysége, karcossága megszűnt, de nagyon magasba húzóssá és időnként loudness-essé is vált a hangkép, a sztereó-kép összeesett, néha az volt az érzésem, hogy bedugult a fülem. A Vivaldi-hegedűversenyen csak a hegedű cincogott, a zenekari szólamok alig jöttek át, az énekhangok vékonyak lettek, a szimfonikus zenén csak a teteje és az alja szólt... A 282-esre átváltva élénkebb, reálisabb, teltebb hangot kaptam.
Hosszasabb kísérletezés, vargabetűk után visszatértem mégis a fenti Shalafi-féle hangváltóhoz, de egy nagyon kicsi változtatással, aminek a következtében egyértelmű, hogy sikerült leküzdeni a 282-est. A kis változtatás a rajzon jól látható: a középsugárzó bekötését vissza kell fordítani (úgy, ahogy a gyári 280-as és 282 váltójában is a közép ellentétes polaritással van bekötve):
http://retronom.hu/files/dollerakos/Orion_HS_280-282_MOD_Shalafi_Doller....
- Ezzel a nagyon kis változtatással egy csapásra megszűnt minden korábbi probléma és a 280-as minden vonatkozásban jobb lett a 282-esnél. A frekvenciaegyensúlya sokkal jobb lett, a középtartomány életre kelt, a magas hangok már nem cincognak, szépek, a térhatás is megjavult, a mélyek is a helyükre kerültek. Most már a 282-es a gyengébb, jól észlelhetővé váltak a hibái: a középtartomány egy kicsit harsány és kemény (de ne feledjük, közel sem annyira, mint az eredeti 280-asban!), a magas tartománya már nem olyan szép, mint a 280-asé lett és a mélyei sem mennek olyan mélyre, mint most a 280-asnak. Összefoglalva: 280-as lényegesen jobb lett, a hangszínezete semlegesebb, zeneibb, finomabb, részletezőbb, mindenből jobb, mint a 282-es.
Még egy próbát csináltam, talán meredek volt, de megkockáztattam: a módosított hangváltós Orion HS 40-eseimet hallgattam össze mindkét párral. (Hangsúlyozom: a módosított hangváltós HS 40-esekről van szó, amelyekről szintén itt írtam az Orion HS 40 topicban!) Természetesen a HS 40-est nem érte utol egyik sem, de mégis tanulságos próba volt. A 280-as jobban hasonlított rá, mint a 282-es, csak ugye, mindenben egy kicsit kevesebb volt. A 40-es komplettebb hang, stabilabb tér, biztosabb középszólamok, mélyben is jobb, stb., stb... De azért hasonló volt a magas-tartományuk, pl. a csembalóversenyt mindkettő nagyon szépen hozta (a 282-es már nem), a 280-as zongorája is szép (a 282-esé ehhez képest kicsit kocsma-zongora), a szimfonikus zenén is elegendően lendületes, az énekes hangja ugyanolyan sima és majdnem ugyanolyan telt (a 282-esé kicsit agresszívebb). Tehát ajánlom ezt a hangváltó-MOD-ot mindenkinek, aki a HS 280-asából vagy 282-eséből egy lényegesen szebb, zeneibb hangú hangdobozt szeretne csinálni.
A módosított hangváltó gyakorlati és a legolcsóbb megvalósítását illetően talán a legkézenfekvőbb megoldás a meglévő váltó átalakítása. Mindezek csak a 8 ohmos változatokra vonatkoznak. (A 4 ohmos változatok esetén bizonyos alkatrészek változnak, lejjebb kitérek rá.)
Visszatérve a 8 ohmos változatokra, először a HS 280-as módosítását írom le. A mélykört ki kell hagyni, mivel a mélyhangszóró direktbe van kötve és a 22 uF-os elkót ki kell szedni, ne terheljen be feleslegesen. A közép-körben a 22 uF-ot 4,7 uF-ra kell kicserélni és ahhoz, hogy a 0,4-0,5 mH tekercs értéke a kívánt, 1 mH környékén legyen, át kell tenni a mély-tekercsről a fél fazékvasmagot erre a tekercsre, valamint a 4,7 ohmos ellenállást a központi mínuszra rá kell forrasztani és úgy bekötni a középsugárzó pozitívját. A magas-körben a 2 db 2,2 uF elkót kiszedni és az egyiknek a helyére 1 uF kondit betenni, a tekercs marad. Talán nem is kell mondanom, hogy elkók használata tilos, csakis sima kondenzátor kell vagy bipoláris elkó (én a Remixet és a Rauhot szeretem). A 282-es esetében a mélykör ugyanaz. A közép-körben csak egy ellenállást kell cserélni (1,5 -> 4,7) és a 4,7 elkót ugyanolyan értékű kondenzátorra (nem elkóra) cserélni. A magas-körben a 2,2 uF helyett 1 uF és a hangszóróval párhuzamosan kell még kötni egy 0,3 mH tekercset.
A 4 ohmos HS 280-asra vonatkozóan a MOD-olt hangváltó értékei a következők szerint változhatnak. A középkörben a tekercs feleződik (1 mH-ről 0,5 mH-re), a kondi növekszik (4,7-ről 6,8 uF-ra) és az ellenállás csökken (4,7-ről 3,3-ra), a magas-körben a kondi növekszik (1 uF-ról 2,2 uF-ra), a tekercs viszont csökken (0,3 mH-ről 0,15 mH-re). - Azért írtam az előzőmondatban, hogy "változhatnak", mert más megoldást is lehet alkalmazni, máshogy is lehet számolni, változtatni az értékeket. Mindezeknek megfelelően a 4 ohmos HS 280-as gyári hangváltójával az alábbiak szerint kell eljárni. A váltó mélykörében a 47 uF ellkót ki kell operálni, hogy ne okozzon felesleges terhelést. A közép-körben a tekercs marad, a 10 uF elkót ki kell szedni, helyére 6,8 uF kondi kerül. A mínusz-ágra rá kell forrasztani egy 3,3 ohm ellenállást és a középsugárzó pozitívját arra kell kötni. A magas-körben a 10 uF elkó helyére 2,2 uF kondi kerül, a tekercs marad (0,1 - 0,15 mH). A 282-es esetében a mélykör ugyanaz. A közép-körben a tekercsre ugyan feljebb 0,5 mH-t találtam ki, de azt mondom, maradhat a gyári 0,3 mH is, nem olyan vészesen nagy az eltérés (hogy ne kelljen annyit vesződni az egésszel :--)) a kondi értéke a 4,7 uF helyett 6,8 uF-ra emelkedik és az ellenállás a 2,2 ohmról 3,3 ohmra növekszik. A magas-körben a 3,3 uF elkó csökken 2,2 uF kondira és be kell szerezni egy 0,15 mH tekercset, amelyet a hangszóróval kötünk párhuzamosan.
Jó barkácsolást kívánok! :--))
"Azon csodálkozom, hogy még eddig senkinek nem jutott eszébe összehallgatni"
Ezt a maga idején, akik hozzájutottak,és vot rá lehetőségük megtették.
Tekintve, hogy már maga a beszerzése is nehéz feladat volt, ezután együtt éltek vele az aktuális állapotában.
Érdeklődőm, hogy a hangszórókat, a hangváltó alakitgatása előtt te megmérted?
De senki nem írt arról, hogy melyiket hallja jobbnak vagy rosszabbnak.
Ohmot mértem. Más egyebet nem, még átvitelt sem (és a konkrét esetben nincs is rá szükség :--)
Rég volt, de anno a lehetősegekhez képest közismertek, voltak az információk, ergo irtak is róla / talán, még a HFM is publilkált összehasonlitást, modositást/.
A lényeg viszont, mint korábban is irtam, azonos tipus jellel , több hangszóró verzió létezett, valamint a keresztváltókban, is voltak modositások.
Ezenkivül a gyári szórás is megér, egy misét, és a dobozok belseje, is takarhat eltéréseket érdekes dolgokat.
Épp, hogy nem derült ki sosem a Hifi Magazinból és máshonnan sem, hogy melyik a jobb, soha sem írtak róla, nekem megvan az összes HFM. Mint ahogy írtam, a mérési információk nem adtak információt arra vonatkozólag, hogy melyik a jobb. Nekem egyértelműen a 282-es volt a jobb (a gyári állapotú 280-asra és a gyári állapotú 282-esre vonatkozóan). Valami olyasmit írtak, hogy nem tudják, melyik a jobb, amikor már 282-esük volt, mert a 280-as már nincs a kezükben - ezt a HS 282 - Heybrook HB1 szeánszán írták.
Ezekről a "változatosságokról" jó lennének pontos információk, mert érdekelnének. Aki tud eltéréseket, kérem, ne tartsa magában.
ahimotu Üdv mindenkinek !
Annak idején ők nagyon favorizálták a NAD (menő manó )és a HB 1 -es hangfalat,angol lemezjátszóval .Ezen cuccokat -akkoriban-szerény véleményem szerint, csak az orvosok és egyéb"jól" kereső emberek engedhették meg maguknak !!!!Így annak idején nekem az a(kereset miatt )széria úgy 10 évre kimaradt ,csak jóval később kezdtem a HI-FI-t itthon .Apám kollégája segítségével- így segédlettel ,saját gyártásba téve .
1980-tól TEXAS végfok IC-s hangszínnel és
1990-2000- ig itthon QUAD 405 (MARSHALL RIAA korektorral és IC-s: SIGNETICS NE 5532/5534 -es előfokal ) és a DOLBY-s SONY STR DE 235-m volt
Úgy 2000 után már világosan láttam (és hallottam hangban is !),hogy a QUAD 405/ ORION /VIDEOTON hangfalas összeállítás felett egy kisssé már eljárt az idő !
Így (sok netes olvasgatás után )a jobb minőségű berendezések építése felé fordultam :Új hangfal ->VISATON magas/ ETALON INTEGRA végfok .Az alkalmazott előfok és a mély sugárzó itt most nem részletezendő!
ahimotu Üdv Ákos !
Minden tiszteletem a tiéd ,hogy ilyen régi hangfalakkal még foglalkozol !
Nekem is volt ilyen annak idején !
DISCO avagy házibuli megszólalásra nem voltak ezek alkalmasok ,csak otthon a zene hallgatására alkalmazható sajnos...
Sokat módosítottam én is annak idején ezeket, amíg meg voltak nálam (Japán szén -papír magas /BEAG közép és új 3 utas váltó ),de nem lett sokkal jobb !Az aktív hangváltómat is ezekhez csináltam ...
Ezen cucc mégis csak egy Magyar- Bulgár kooprodukció -s termék !
Mert ugye: kis pénz -kis foci ,avagy volt a kis QUAD 405 -ös (+/-30 V- al )és a nagy QUAD 405 -ös(+/-50V -al ) annak idején .
Sajnos annak idején ezek voltak kaphatók -az én koromban - a KERAVILL ban !
Nemsokára felteszem ide a hangfalam korabeli vásárlási blokkját !
Attól, hogy magyar-bulgár hangszórós meg kis pénzből készültek, még megcsinálhatták volna normálisan. Pl. pontosabban szerelik össze a hangszórókat, és mérések segítségével a hsz-k hibáinak kiküszöbölésére tervezik a váltót. Na meg nem keverik össze a szezont a fazonnal, mint pl. az LB1231 300mm-es hangszórós doboz mellé párba LA1231 hangszórós dobozt, a 4 ohmos váltót a 8 ohmos hangszórókészlethez....stb stb.... :) Ezen dolgok megoldása nem került volna semmivel se többe.....
Te jó ég! Ilyenek tényleg voltak??? Rémes!
Helló Zsolt!
Na igen, azért már akkor is kaphatóak voltak ezeknél az Orionoknál nagyságrenddel jobb cuccok is...
Azt a Quadot nagyon sokan megépítették, még nekem is van két készre szerelt NYÁK-lapom abból a korból.
ahimotuSzia Ákos !
Kellenének ezek a QUAD panelok nekem nemsokára !
Sajnos úgy alakult nálam -nemrégen,hogy egy kollégámnak oda adtam a saját 100W-os végfokjaimat egy AKAI erősítőben(táp :+/-44V) beletéve ,amiben előzőleg a jól ismert STK IC -s megoldás volt -csak leégették a hozzá értő emberek : DISCO !
Megjegyzésnek írom ,hogy egy jó QUAD 405 -ben (+/- 50 V -os tápnál )a legkevesebb tranyó a MOTOROLA MJ 15003 !!!140V/20A/250W/2 Mhz .Természetesen a jól ismert 2N 3442 is jó ,de számomra az manapság már kissé gyengécske !!!!Mivel kaphatóak manapság már erősebb tarnyók is !BUW/BUV -ok 30A -rel !!!!-> Éppen vizsgálódom itthon egy után építendő PIONEER SA 1000-es ügyében, amiben korabeli Japán 2X 2 db 2SC 1080 van .Tisztán csak a jó hangúság kiváncsisága érdekében ....
A 4 ohmos változatra vonatkozóan muszáj pontosítanom.
A módosított hangváltóban a közép-körben a tekercs értéke mindenképp 1 - 1,3 mH közé kell essen, ugyanis nem engedhető feljebb, mert azonnal sipítozni kezd a közép sugárzó. Tehát mindenképp meg kell növelni ennek a tekercsnek az értékét, a HS 280-as esetében pl. úgy, hogy erre a célra a mélykör tekercsét használjuk fel (a 282-esbe viszont mindenképp kell szerezni ilyen értékű tekercset). Minderre onnan jöttem rá, hogy nem nyugodtam bele, hogy előzőleg csak úgy kikövetkeztettem, kiszámoltam az értékeket, hanem összehallgattam a MOD-olt 8 és 4 ohmos 280-ast és a 4 ohmosoknál a 0,4 - 0,5 mH-vel sipítozott a közép. Amint korrigáltam, azonnal szinte majdnem ugyanazt a hangminőséget kaptam, mint a MOD-olt 8 ohmos változatban. Azért majdnem, mert azért a 4 ohmos változat egyrészt hangosabb (ami érthető is), valamint kicsit dúsabb a hangzása, de gyorsan hozzá is tetszem, hogy nekem kicsit jobban is tetszik. A többi értékkel kapcsolatban (6,8 uF és 3,3 ohm és a magas-köri 2,2 uF és a 0,1 - 0,15 mH) nem tévedtem, minden rendben.
Hogy egy helyen legyen a 8 és a 4 ohmos váltó végleges rajza:
http://retronom.hu/files/dollerakos/Orion_HS_280_282_MOD_hangvaltok.jpg
Viccen kívül: ezzel a váltó-MOD-ral annyira jól sikerült rendbe tenni a hangját mind a 8 és a 4 ohmos változatnak, hogy ezeket a dobozokat eredetileg el akartam adni, de most már eszem ágában sincs! :--))