ORION SE-260 Sztereó erősítő
Sok szolgáltatás, nagy kimeneti teljesítmény - meg is kérik az
árát. Nekünk, igaz, mindig rokonszenvesebbek az egyszerűbb készülékek,
de megértjük, hogy az Első Magyar Igazán Hifi Erősítő piacát nem
korlátozhatják azokra, akik kizárólag a hangminőségre kíváncsiak.
Persze, ha beválik az Orion üzletpolitikája - és természetesen a
gyártmányai is beválnak -, akkor, később, azért érdemes lesz talán
eltűnődni azon is, mit lehetne lehagyni erről a készülékről. Nézetünk
szerint annyit, hogy éppen egy átlagember havi fizetésének megfelelő
összeggel lenne olcsóbb.
Mindenesetre van rajta egy olyan kapcsoló, amelyet semmiképpen sem
tartunk fölöslegesnek: a monitor. Mint képünkön látható, ebbe az
erősítőbe is utólag építették bele. (Példányunk előlapján a kis
cédulák a menetközbeni változtatásokra utalnak.) Feláldozták érte a
monó-sztereó váltót, amely pedig nem teljesen céltalan kapcsoló. De
van még a készüléken magas- és mélyvágó szűrő, két műszer, amely a
kimeneti teljesítményt jelzi, van fiziológiai hangerőszabályozó,
továbbá lineárkapcsoló a hangszínszabályozás kiiktatására - egyszóval
minden, amit szemünk-szánk megkíván. Igaz is: két pár hangsugárzót
lehet csatlakoztatni hozzá, mégpedig - végre! - praktikus, rugós
szorítókkal.
Nézzük, mi van az SE 260 belsejében.
A fono-előerősítő egyetlen µA 739 típusú IC-n épül. Hagyományosan
tervezett fokozat, viszont a bemenetét diódás védelemmel látták el,
hogy a túl nagy feszültségek ne tegyenek kárt benne. A korrekciós
erősítő kimenete, valamint a tuner, vonal és magnóbemenet jele egy TDA
1029 típusú, analóg kapcsoló integrált áramkörre kerül, s ez a
bemeneti szelektor (program kapcsoló) állásának megfelelően valamelyik
jelforrás feszültségét a következő erősítőfokozatra "engedi át". Maga
a kapcsoló tulajdonképpen csak annyit tesz, hogy egyenfeszültséget ad
az IC megfelelő pontjára, s így aktiválja a kívánt bemenetet. A
monitor bemenet jele egy BC 239 C típusú tranzisztorból épített
emitterkövetőre jut, ez illeszti az impedanciát.
A hangerő- és balansz-szabályozó potenciométerek következnek, majd
pedig a hangszínszabályzó fokozat. Erősítésről, impedanciaillesztésről
és a hangszínszabályozó hálózat meghajtásáról 3 darab, egyenáramúlag
csatolt tranzisztor gondoskodik (egy BC 309 C és két BC 238 C). A
jelet ezután két BC 182 B típusú tranzisztor fogadja - ezek szintén
"direktcsatoltak" - és erősíti-illeszti a mély- és magasvágó szűrők
számára. A lineár kapcsoló használatakor a hangszínszabályzót és a két
tranzisztoros fokozatot megkerülve adjuk a jelet a szűrőkre.
A szűrők után újabb emitterkövetőt alkalmaztak (BC 182 B), ez
vezérli a teljesítményerősítő részt, amely csatornánként külön
áramköri lapon kapott helyet.
A nagy kimeneti teljesítmény végett 2-2 párhuzamosan kapcsolt BD
249 C és BD 250 C típusú teljesítmény-tranzisztort alkalmaztak az SE
260-as tervezői. Ezeket a tranzisztorokat BD 139-140, az utóbbiakat
pedig BC 639-640 pár vezérli. Nagyon gondosan építették meg a bemeneti
differenciál-erősítőt (két BC 182 B) és a nyugalmi áramot beállító
fokozatot.
A teljesítményerősítő kimenetét jelfogók kapcsolják az 1-es vagy
2-es hangsugárzó-csatlakozókra, illetve - ha fejhallgatót használunk -
a megfelelő kapcsolóval mindkettőről leválaszthatjuk a jelet.
Ugyanezek a jelfogók működnek túlterhelés esetén, sőt, akkor is, ha a
végerősítő elromlik. Ilyenkor tulajdonképpen a hangsugárzók védelmét
szolgálják. A zárlatvédelem a teljesítménytranzisztorok 0,5 ohmos
emitter-ellenállásán képződő feszültséget "figyeli", és egy
meghatározott érték fölött működésbe lépteti a jelfogókat. Ilyenkor
egy piros LED-et is kigyújt. Ez az elektronika 4 darab BC 182 B
tranzisztort tartalmaz.
Szintén a kimenetre csatlakozik a kivezérlésjelző műszerek
áramköre, valamint természetesen a fejhallgatókimenet is. A végerősítő
±37V-os tápfeszültségről üzemel, ezt csatornánként külön egyenirányító
és szűrő egység állítja elő. A meglehetősen nagyméretű, toroid
transzformátor külön tekercsen át látja el a jelzőizzókat, valamint a
túlterhelés elleni védelem elektronikáját. A hangszínszabályozó
fokozatainak stabilizátor adja a +20V-os feszültséget; a többi,
kisjelű fokozat ±10V-os tápfeszültségét egy másik stabilizátor
szolgáltatja.
Említést érdemel egy nem mindennapos, a legtöbb erősítőből
"elspórolt" funkció: a nagyfrekvenciás zavarmentesítés. Az Orion SE
260-as tervezői minden bemenetnél következetesen nagyfrekvenciás
szűrőket alkalmaztak (47pF). A hangsugárzó kimeneteken - közvetlenül
a csatlakozóknál - 2,2nF-os kondenzátorok óvják az erősítőt a
nagyfrekvenciás jelektől. Ez a készülék, reméljük, aligha szed majd
fel rádiófrekvenciás jeleket.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
1970-1979
Akkor és Most
1940
1956
1950-1959
1950
1950-1959
1943
1948
1949
.thumbnail.jpg)
1955
1948
1940-1949
1943
1963
1954
1970-1979
1970-1979
1930-1939
1950
1980
--.thumbnail.jpg)
---.thumbnail.jpg)
1950-1959
1950-1959
1950-1959
1950-1959
1957
Találat: 2
1961
1961
1961
1961
Találat: 2
1961
1961
Találat: 2
Találat: 2
1956
1960-1969
1982
1980-1989
1990-1999
1990-1999
1950-1959
Találat: 2
Találat: 2
1960-1969
Találat: 2
Ismeretlen évjárat
Ismeretlen évjárat
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1980-1989
Találat: 3
1960-1969
Találat: 4
Találat: 2
1950-1959
1950-1959
1977
1970-1979
Egy kérdés; Hangminőségben van valami különbség az ezüst előlapos fehér kivezérlésmérős, és a fekete színű erősítő között, mert nekem az ezüst színűek régebbinek tünnek. /pl.: az ezüst előlaposoknak a funkciókapcsolója csak négy állású, a feketének öt/
A képen a prototipus van. A sorozatgyártásba a 4 állású ment. Ugyanakkor gyártották az ezüst és a fekete készulékeket, és csak az előlap szinében különböztek. Ezek után a kérdés, hogy van-e hangminőségben különbség, megválaszolásra került. Semmi.
Üdv
Gábor
Bocsi előre is mindenkitől de ebbe akkora a hely hogy beleférne kétszer annyi trafó és legalább ugyanannyi végfok.
Észrevétel:
Nincsen a trafón árnyékolás és legalább középre rakták volna hogyha zavar akkor egyformán zavarja a fokozatokat.
Hangerőpoti fokozottan gyenge minőség!!!
Kinézet nem túl megnyerő sőt kicsit groteszk!
Nem fújolni akarom mert nekem is van régröl egy fekete színű de van másik készülékem is ami igencsak agyonüti!
Technics suv-707 ehez nem kell loudness mint az orionhoz telyestmény felvétel 580-w ebből csinál 2*100w sinust!!!
Dual cv-6050 egyenesen kacag ralyta.
Vidiből a 7000-res széria igencsak elhúz lineárban!
Revox a-50 ez sarokba taszítja!!!
Sorolhatnám.
Azért irtam le ezt mert nem értem ha jobbak a többiek akkor miért kérnek érte néha tobb mint 30-ezer huf-t.
és azért agy másik topicban leirtak ellen hát azért a sony es-széria az azért nem gyenge már csak azért sem mer az még a németeknél is jól bevált széria volt.
A nagyobbik 5hz-44khz ig vitt thd 008% a telyes sávban csatornánkénti 100w-nál mérve és nagyon lin fokozat mályi napig ami benne van!
Ténleg nem fújolás de azért rendesen lehet kínozni azt bírja!
És végülis akkoriban ez is csoda volt ithon!
ami igazán ellene szól az a din csati meg a indokolatlan mérete!
De üzembiztos megbízható készülék egy kis rövidfrekis brummot leszámítva amit a trafó ad neki tehát mist kicsit egyben védtem is.
Teszthangfalak AR 18,B&W,Kef Q5,végül de nemutolsó sorban Qvadral qunitas 500-f.
Neijedjetek meg ez nem mind az én erősítőm és hangfalam de ezeket hasonlítottuk össze.
Üdv Attila
Bocsi még annyi hogy a vidiket nagy általánosságban verte:
Cleopatra 6380s-sg-ra6363-ea6383-aida apolló-és még egy két régi matuzsálemet.
Még védelemnek annyit hogy iszonyatosan korhű hogy megint védjem egy kicsit ahangja az a magyar viszonylatba kiemelkedően jó volt!
és a hangfalak is zeneibbek voltak mint a vidik csim bum dobozai amiből csak a dc 2050-e volt alán a legjobb meg a minimax.
orionból a boleró a hs 280 a hs 100 és a kis hs-9-es mambót tartom jónak a többi el lett /hangolva/.
Ténleg bocsi ha belegázoltam a lelketekbe de a fentebb irtakhoz ragaszkodom pláne elöbbi levelemhez.
Ja és javítok a rövidfrekit bak igy becézgetem egy ébként alacsonyat akartam írni!
Üdv Attila
Azért azt hozzá kell tenni a véleményedhez, hogy (bár néhány megállapításoddal egyetértek)az akkori "piacgazdálkodási" alkatrészekből ennél jobbat nem tudtak kihozni. És úgy tudom még így is veszteséges volt a gyártása.
A design pedig szubjektív dolog.Sokaknak tetszik a mai napig.
Az hogy 300VA toroidot tettek bele, nem is kell nagyobb ezekhez a végfokokhoz.Ha kicserélnék valamelyiket nagyobra akkor nem erről a készülékről beszélnénk hanem pl.SE 300-ról. Egyébként még ez a végfok is túl nagy volt a HS500 dobozokhoz.
Azt meg te sem gondolod komolyan hogy egy revox-al hasonlítod össze.Persze hogy voltak jobb erősítők tőle.
Sok a retromán ember, ezért tartja az árát most. (hozzáteszem akkortájt is iszonyúan drága volt)
Mindenesetre aki birtokol egy darabot a múltból belőle, az valószínűleg lelkileg is kötődik hozzá, és nem csak a műszaki paraméterei, illetve hanja alapján itéli meg.
Teljesen egyetértek veled.
nagyon vágány de milyen hang falakat hajtasz vele mert ha 100 w kisebb akar baszhatod hagyad már Technics suv-707 én egy pioneer csinálom a zenát vankét 150w pioneer hangfalam meg két orion hs 500 zam technics panasoni almárkálya de hoifi ben jobb
Ne haragudj, de te általános iskola 2. osztályában megbuktál? BORZALMAS!
Jónapot!
Megkell mondjam,hogy én jómagam sem írok rózsásan retorikailag jócskán ledorgálható vagyok de ön!?
Énvolnék aki írta azt amit ön kritikán alul akart szapulni!
A technics az egy mérföldkő a Panasonic-hoz képest!
A-osztály,100w-sinus-nál mérve 0,008 torzítás a tejes frekimeneten,540w teljesítmény felvétel,TRANZISZTOROS VÉGOK NEM IC-S,kitűnő felsőkategóriás minden beépített alkatrész,hiperszil trafó teljes árnyékoással mm-mc phono fokozat,bontható elő és végfok,nade még rengeteget írhatnák!
Nem vagány amit írtam hanem inkább ha elolvastad,akkor rájön,hogy kérdés:miért 30-ezer huft egy ien erösítő mármint az orion?
Mint írtam nekem is van othon fekete színű és eszem ágában megválni tőle mert hozzámnőtt és szeretem persze örülök,hogy tartja az árát.Az összehasonlítás pedig szerintem nem volt inkorrekt mert a bizományikban eggy ársávban vannak és mind a kettő 80-as években kerültek ki a polcokra,és méltón megálja mind a kettő a megpróbáltatásokat "képességéhez mérten"!
Rendkívül jólesik,hogy ennyien vannak akik orion és videoton hívőek!
Nekem is van egy pár szép ládikóm /GYÜLYTÖM ŐKET/pl Orion: hs-mambó 9,hs-100,hs-200,hs-400,hs-280,és a nagyládák legjobbja BOLERÓ.
Videoton:dc-2002,export dc-2002-es/telesound/,dc-2012,dc-2050,dc-2550,dc-3011.
A galéria roskadozik de nem érdekel szeretem őket és nem utálom gondolom így már érthető.Nem vagyok rojcsír báró hanem két munkahelyem van és nem dohányzom így kitudok szorítani néha egy kis pénzt a technikára.
A Pioneer pedig a legjobb tudásom szerint a 150w ha a hangfalban a mély mágnese kissebb mint egy gyufásdoboz és a hangfal nem üti meg legalább a 10-kilógrammot akkor az nem az én bajom hanem az öné.Az erősítői és a hangfalai a 80-as évekig kritikán FELÜLIEK voltak utánna pedig inkább az ellenkezője.És a 7000-res Videoton széria és az orion nagyágyúja SE 260 igencsak ottvan a Pioneer-ek mellet-fölött ez nem vicc!
Remélem nem házimozis az ön erösítője mert az még triplázza a problémát mert jó ha tud 5*40w-ot de még annyit se.A legjobban elterjedt erösítőjük a házimozis is 170wot vesz fel a legnagyobb sztereó pedig 670w-ot de A/B osztályban dolgozik mindeggyik és ügye ebből kell a max 70-75%-ot levonni mert azért a semmiből nemlehet wattokat teremteni ez nem örökmozgó pláne nem egy 170w-os tápból 500w dinamikus terhelést a sinusba nem is merek belegondolni,és ez vonatkozik a stereó 670w-jára is,hiszen az éppen hogy elbírná és az nem biztonságos a táp és a végfokok szempontjából!
És igen van 100w alatti dobozom például Acoustic research redbox 2-es doboz ami 70w-os és azért nem muzsikál rosszul a Tecnics-el.
De ez a fórum nem a Jappánokról szól és nem a kötözködésről és kioktatásól hanem az élményekről illetve a régmult két dicső nagy gyárunk mái napig használható remekműveiről!
Tehát:
ORION-VIDEOTON FOREWER AND EWER
Ne haragudjon, de Ön összekeveri a hozzászólásokat. Én a helyesirását méltattam, a többit más irta Önnek.
Bocsánat de nem önnek írtam de így jönnek le a hozzászólások és én ebbe írtam vissza nem önnek mert hisz nem ön írt olyan csúful!
Ha megbántottam volna elnézést de nem önnek szólt!!!!
Üdv Attila
a 150 w pioneer a háloszobában van
kint marantz hang falak vanak magas sugárzoja akara mint az videoton mélye ja és ez mint egy 2 fél milios erösitöre van kötve ja és a videotonal kap csolatba egy rakás szar mert a mély teljasen tökre megy midegyiken az orion hangfalak ban MIDIG IS JJOOBBB volt és a mit a pioneer rol mond baromság mert én kivetem és csak a mély 14 kilo bersze voltak szara bak belöle de a minoség pénz
mi van ideirva?
Ez mind szép és jó örülök,hogy ien nívós a felszerelése de szerintem az erösítő az némileg túlzás mert akinek telik 2 gurigás erösítőre annak telik B&W vagy nalutilusra is akár esetleg Magnepan,Tannoy Weismeister-re is ez az én meglátásom.
Baromságot nem írtam mert tényleg nagy általánosságban igaz a pioneer re e gagyi hangfal efektus de persze tisztelet a kivételnek.
Nem becsméreltem soha az orion,videoton hangfalakat de a mély igen igaza van a vidiknél elszokott porladni a pereme de ez még mindíg jobb mintha elvetemedne a textíl perem mint néha az orionokon de ez elég ritka eset.A lengőcséve a vidinél 2col aluminium a 30 centisekről beszélek az orionnál ha jól tudom a fele de ettől még lehet akár jobb de nekem mind a két márka tetszik szeretem őket és ennyi.
Gondolom az erösítője legalább McIntosh kategória mert ezek kerülnek ennyibe szívből örülök ha ez ígyvan és gratulálok érte szerezzen sok örömöt!
Üdv Attila
csak a zert motam o vidikről ezt mert nekem is volt egy cleopatra
jol szolt sak el őregedet kőszőnpm a jo kivánságokak az orion cak hangfalakban volt jobb mert a videoton sokal szebb erősitőket gyártot meg persze tévéket ÉS nem mind robano tévé
bár az orionak is voltak szép erősitőjei de a videoton szebb volt mind a két márka nagyon jo volt nem tudom hogy halotá erola de a videoton ujra él és lcd tévéket meg minden jot ha érdekel nézd meg videoton holding
Helló!
Az SE 260-at illetően próbáld meg a következőt: hosszabbítsd meg a három, a nagy tápfesz-panelra menő 28 voltos vezetéket kb. 15 centivel és tedd ugyanezt a műszerizzó-vezetékekkel, esetleg, ha szükséges, néhány centivel a a hálózati vezeték-párt is (a védelem-vezetékeket talán nem kell), majd lazítsd ki a trafó csavarját és forgasd el órajárásnak megfelelően kb. negyed vagy harmad fordulattal, tekerd le a hangerőt teljesen, füleld a brummot a hangszórókon, figyeld meg, a legkedvezőbb állásban nagymértékben csökkenni fog, kapcsold be a hangszínszabokat is és ellenőrizd a maximális állásukban is.
Tud valaki erről a készülékről valamit: http://www1.vatera.hu/orion_ac1010_audio_center_145721172.html - ha nem jkelenne meg a link, akkor ez az Orion AC 1010 audio center lenne...
Üdv.
Ákos
Ez egy Dyras konyhai rádió, amit az orion feliratozott. Minden műanyag, kommersz készülék. Az orionhoz semmi köze. A 90-es évek közepén már nem volt gyártás, csak ilyen cimkézés. Ez is 1994-es. Akkor már az oroszok rég megvették az egész gyárat. Ezt a konyhába ajánlották a szekrény alá felszerelni.
Remélem tudtam segiteni.
Szia! Ne haragudj, hogy ilyenekkel jövök, de lehalt az egyik kijelző-műszer és másik kellene, mert ezzel semmit sem lehet kezdeni. Gondolom, boltban már sehol sincs ilyen. Megmértem, 1,8 kohmos. Az számlap mindegy, milyen, mert szétszedhető, variálható. Tudsz segíteni, hogyan induljak el a keresésben? Előre is köszi. Üdv, Ákos
van bene végfok védelem és hany watt
Ez az erösitö ugyan csak jó konstrukció.
Annak idején (most is) agyonveri a QUAD405-ös végfokot, pedig az
100w-os. Sztem kellemesen el lehet vele zenélgetni.
Az igaz. hogy vannak tőle jobb hangú holmik, de azok árcédulája
a 6 számjegyü társaság 2-ik harmadától kezdődik...........
enis orion hagfalakat dőngetek egy pioneer a-x50 venes sztereo erősitővel ami már ugye nem mai darab és vékfokvédelmet csak kiváncsiságbol kérdesztem mert ebben van mégecer elnézés a sértésért
Jól látom hogy csöves erősítő volt,IC-vel?
Amúgy nagyon szépen szóló erősítő volt,nekem csak a magnódeck,és a HS500-as hangfalai vannak meg,a többit ellopták!
Nem, teljesen félvezetős felépítésű készülék volt, tranzisztorokkal és integrált áramkörökkel. Szép is lett volna egy magyar gyártmányú, audiofil csöves erősítő a
BEAG EA-057 után.
Amik első látásra csöveknek tűnnek, azok a szűrő elektrolit kondenzátorok, balra tőlük pedig a toroid transzformátor.
ml
Szia!
Kicsit gyarapodtam a tranzisztoros erősítők világában!
Amiket ott látunk,azok valóban nem csövek,hanem a végfok lecsatoló kondenzátorai. Ez választja le a 30-40V-os feszültséget a kimenetről,másképp leégetné a hangfalakat. Annyira szerintem nem jó megoldás,mert ront a hang minőségében. Ha +- tápról hajtották volna,akkor a tápfeszültség negyede vagy fele kerül a kimenetre,azaz nem kell a lecsatoló kondi,és sokkal jobb minősége lett volna.
Persze azt nem mondtam,hogy így nincs jó minősége,mert pontosan tudom milyen szépen szólt! Csak lehetett volna belőle kicsit többet is kihozni.:-)
Dupla válasz volt. Ezért töröltem.
A prototipuson mi volt az 5. allas a funkcio-kapcsolonak? Kristaly PU?
Igen, az volt. A nullszéria nagyon sokmindenben eltért a későbbi verziótól, a legszembetűnőbb az, hogy nen toroid trafó van benne, hanem lemezelt, ettől aztán volt neki búgása rendesen, viszont, érdekes, nagyon szépen szól az is, van egy ismerősöm, akinek ilyen is, olyan is van, összehallgattuk. Még 1-2 dolog: a TDA1029-es kapcsoló IC nincs benne, ezért, ha a választókapcsolót kapcsoltuk, nagyon durván kattog, a végfok előtti rész egész más volt, nem kiszajú tranzisztorokból építették és ennek a résznek a tápfesze nem 15 V volt, hanem 37, tehát több zajt is termelt, már csak ezért is, valamint valami furcsaság volt a bekapcsoláskor, az egyik relén átfolyt valamilyen áram (nem emlékszem kristálytisztán) és ezért mindig búgott 1 másodpercig. Továbbá nem volt monitor-állás, viszont volt monó-sztereó váltó és, ha jól emlékszem, a RIAA-korrektor műv. erősítőjének a kompenzáló körében is más értékek voltak. Az egész nullszériás torony kapcsolási rajza az 1986-os Magnósok évkönyvében van meg (érdekes, a "rendes" szériáé pedig az 1982-esben).
Ha már itt tartunk, a toroidos szériának is volt némi búgása, de lehetett hozni a dolgon, ha a trafót forgattuk, néhány gépet én is feljavítgattam (emlékszem, a Tiédet is :-) viszont mostanában találkoztam olyan 1984-ben vagy azután gyártott erősítővel, amelyikben semmilyen búgást nem hallottam, nem is mértem, illetve, akárhogy forgattam a trafót, aluláteresztő szűrővel mérve, mindig 200 mikrovolt alatt volt a hangszóró-kimeneten a búgófesz. Hiába, a fiúk azért csak-csak rájöttek, ha lassan is, hogy hogyan kell jól megtekerni azt a trafót......
Ja, még valami..... Az egyenirányító egy nagy Grätz-kocka volt. A '79-ben, a BNV-n kiállított változatú erősítőn még teljesen máshogy voltak a kezelőszervek, mind a 3 poti a hangerő-gomb közelében volt (lehet, hogy valaki nagyokos "leszólhatott" a tervezőknek, hogy: "Gyerekek, ez nem lesz így jó, tegyétek ezt a kapcsolót ide, azt a gombot oda, azt a potit pedig amoda"), különben belülről nézve látszik is, hogy eredetileg nem így tervezték, mert túl sok az ide-oda kígyózó vezeték; a TDA 1029-től és a RIAA-tól először elmegyünk a hangerő potira, utána hosszú madzaggal a trafó közelében lévő előfokra (!), onnan a szűrőkre, loudness, majd az emitterkövető után vissza (helyileg vissza) a végfokokra... Különben az ilyen és ehhez hasonló gyárakban voltak ugye a tervezők (általában néhányan) és amikor kész voltak egy-egy konstrukcióval, akkor a zsürizésen vagy 30-an álltak fölöttük, mindenki bele akart szólni, hogy milyen felirat, milyen gomb, akkor hirtelen mindenki érteni akart hozzá... A "Ne idegeskedj, hagyd rájuk, ne törődj vele!" és a hasonlók elég gyakran elhagzottak. (Nem tudom, hogy az Orionban hogy volt, nem rájuk célzok, de az itt és most eszembe jutott cég nevét inkább nem írom le..... Csak hirtelen ez jutott az eszembe, amikor azt olvastam a Hifi magazionban, hogy "markánsabb külsőt adtak a készülék-egységekenek.)
A nullszériás magnónak pedig BRG-mechanikája volt, de olyat még sosem láttam.
Koszi a "kimerito" valaszt! :)
Azt tudtam hogy a monitor kapcsolo valtotta fel a mono/stereo allast, de a kristalyPU-rol nem emlekszem hogy irt volna a HFM. Majd megnezem en is ezt a halozati brummot, bar nem emlekszem hogy nagyon hallottam volna.
-
Szívesen! Persze, mert a Tiédben a trafót már megforgattam..... :-)
Üdv,
Á
Úgytudom orionos fejlesztőmérnöktől, hogy a nullszériának nem volt BRG mechanikája, a kezdetektől ALPS mechanika volt. A prototipusnál volt 1-2 db BRG, de annyira vacakok voltak, hogy ezért kellett valami komplett mechanikát keresni. Ez lett pont a veszte is a decknek, mivel megdrágult a mechanika, és veszteséges volt az előállítása.
Nullszériás deck bemutatása:
"Önálló konstrukciója ez az Orion mérnökeinek, noha a készülék mechanikáját (amely a kétrésű törlőfejet
és a kombináltfejet is magában foglalja) az ismert japán Alps cégtől vásárolták - mint ezt számos nyugati cég is teszi."
Köszi a pontosítást. Tehát, ha jól értem, csak a fejek ALPS gyártmányúak, a mechanika nem. Az SM 250B-ben és a minitorony magnójában (SM 1025) viszont, ha jól sejtem, ALPS mechanika volt. A Hifi magazin mérései az SM 250B mechanikáját hozta ki jobbnak, kisebb egyenfutás-ingadozásúnak, viszont.... az én tapasztalatom az, hogy több SM 250B-t, illetve SM 1025-öt hallottam flutterezni, mint SM 250-et. (A flutter egy, a kazettás magnókra jellemző reszelősséget előidéző remegés, amely főleg hegedűhangokon hallatszik, legvalószínűbb oka az, hogy a motor-rezonancia vagy egyéb mechanikai zavar valahogy kikerül a szalagpályára és elég nehéz megszüntetni......)
A teljes mechanika ALPS az összes piacra került Orion magnetofonban. Nem került ki gyártásba BRG mechanikával, csak 1 vagy 2 prototipus volt BRG-vel, de azok nem birták a bemutatókat.
Sziasztok dollerakos es NGA.
Van szerencsém mindkét magnó tipust alaposan ismerni, nem rossz egyik sem. Sok boldog órát szerzett nekem, amikor még minden nap órákat nyúztam őket.
Ha már így együtt vagyunk, akkor szerezzetek már nekem egy nullszériás SM 250-est a gyűjteményembe, nagyon hálás lennék érte.
Ja és majdnem elfelejtettem én boldog tulajdonosa vagyok egy nullszériás
SE 260-nak is, amit dollerakos hallott és látott is.
Üdv bakter7210.
Sziasztok.
Sikerült szereznem a múlt héten egy nullszériás magnót (VÉGRE).
Namost ennek a magnónak is ALPS feje és mechanikája van, de egy régebbi
típus a mechanika. Az eltéréseket csak szétszedés után lehetett felfedezni, és csak az veszi észre aki javítja is őket.
Üdv bakter7210.
Nekem is van egy nagytornyom, igaz már csak bedobozolva. Ebből megvan karcmentesen szinte tényleg új állapotában az SE260 erősítő, a ST nagy tuner szintén oridzsi állapotban (bár valamiért utálom mert olyan szar a kis SE1025-höz képest hogy ihaj akármilyen oridzsi és baról jól néz is ki) a magnója valahová darabokra lett szedve :-) és hozzá természetesen egy TAYA DP510 ugyancsak újszagú állapotban. Szerintem ez túl él engem is, pedig még huszonéves vagyok !! :-) A HS500-as hangfalpárat is most küldtem parkolóba és a helyükre a modernebb DC2550 vidik kerültek már egy SONY DH510 kiszolgálásában. Amolyan családi örökség. Egyszer szedtem le az erőlködő tetejét, kipókhálózni és konstatáltam, milyen mérnöki remekmű ezen csak rontani lehetne, ezért sose nyúlt bele senki sem. Csodálkozok, fórumokon, hogy ez az elromlik rajta. Pedig szerintem aki vigyázott rá, annak olyan oridzsi azonnal üzemkész mint nekem. A sztereó nagy tunerről van infója valakinek miért kell egy atomvihar ahhoz, hogy jó sztereó jelet fogjon? Az ősök szerint ennek mindig is nagy antenna kellett. Ehhez képest a kis ST1025-nek egy darab dróttal is olyan tényleg HIFI rádió hangja van hogy tyűűűűűűűűűűű :-( Talán anno az Orionnál kihagytak belőle valamit ? :-( Ha jó kültéri antenna van rádugva hozza ő is a Hifi minőséget, tény. De miért csak ilyen relatíve csak jó antennajellel ?? Mondom, a kezdetek kezdetétől. TAYA liftleengedő karja mint ha lomhább lenne mint gyermekkoromban.- Erre van gyógyír vagy ő tényleg öregszik és csak komótosodik ahogy növök és majd öregszek meg mellette ?? :-) Előre is köszönöm az érdemi hozzászólásokat.
A nagy tunered nem működik jól, azért nem nyit a sztereója, egyébként ez gyakran előfordul, a dekóder környéki valamelyik kapac vagy ellenállás megváltoztatta az értékét; ez könnyen javíható vagy lehet, hogy gyárilag nem figyeltek oda és nem is állították be rendesen a gépet. Javítottam már elég sok ST 240-est... Egyébként ha jól működik, érzékenységben és szelektivitásban messze sokkal jobb a kis Orion tunernél és sokminden más mainál is....
Üdv: De szép emlék ez az Orionos időszak, én ott dolgoztam e tájt, volt is pár módosító tervem amit próbáltam alkalmaztatni, de hát a bürokrácia!
végül nem alkalmazták, ennek hatására (méregből) át is terveztem és meg is építettem egy proto típust, (mindent: az áramkört, a dobozt, a gombokat, stb is én csináltam) pl dúralumíniumból készítettem esztergált forgató gombokat, galvanizált színezést az előlapnak, stb, amit azután ki is küldtem a német tesztre, (mint tudott eléggé szigorú teszteket csináltak!) meg aztán ugye a szabvány is tőlük ered!
Szóval a tesztek alapján a tervezett erősítőm, Európai csúcs kategóriás minősítést kapott a (HI-FI Urkunde) és meglepetésemre egy dómbor nyomott arany oklevelet is kaptam!
Na oda is dörgöltem az orionosok orra alá, némi körítéssel :) hova küldjék a szak! tervezőket.
Persze a történetnek ez csak egy szeletkéje de szép sztori egyébként, de nem akarom most globál interpretálni.
Későbbi audiofil tesztek alapján igen csak ott volt a Mark-levinson, konrad-johnson, Mcintosh, Accuphase, stb amik valószínű mai napig a legjobbak!
De meg említenék pl: pár érdekes részletet amit bele terveztem, pl, az egyik ilyen a bemeneti szabályzó (hangerő) semmilyen potis/ áramkörös egység nem volt jó hozzá, mivel mindig rontott a minőségen, Így találtam ki egy hő stabilizált
tesla-fotó cső / led szabályzó modult, ami végre nem rontott a minőségen, és természetesen toroid trafóval és 4db 10000/63v kondikkal a tápja, mint fentebb írta valaki anno hogy, szórt! na ennek van a legkisebb M-tere, a legjobb trafó!
El mosolyogtató hogy sokan a közép mezőnyös készülékeket manapság ilyen olyan csúcskategóriásnak nevezik, hogy (ciánozott áron) tudják eladni, vagy ego! miatt, miközben sokan bot- fülűek hozzá, nem értőek, stb.
Az adatok meg lehetnek csillagászatiak attól még tud pocsék lenni egy hang eszköz, állt:(azok is!)
nem ezen múlik főként a jó hangú, azaz hangzás-hű! (az eredeti hanggal meg egyező),
Egy szinusz jelet szépen lehet mérni amit "át visz a jel erősítő, ezt sok tudja is,
csakhogy nem ebből áll a zenei jó hangzás átvitele, hanem ("imulse multi frekvency")
Ahol a gyors felfutáskor nem veszthet se dinamikát se 'lendületet' se jelalakot, stb.
Na ezt már nem tudják a ketyerék!
Na most ennyi! egy kis mikró szösszenet a tudásból :)
Az Orion azért jobb volt mint a vidi!
csak annyit és úgy tudtok, amit belétek hazudtak! és ti eszitek.
Már írtam, hogy ezzel a történettel szemben nagyon hitetlen vagyok. Személyes véleményem, hogy aki csúcskategóriás HiFi készüléket tud tervezni, az tud helyesen írni.
Nem mellesleg sehol nem olvastam olyan amatőr erősítőről, ami ott lett volna a teszteken a Mark-Levinson mellett. Egyáltalán nem olvastam olyan teszteket, amelyekben amatőr erősítőket teszteltek volna gyári high-end erősítőkkel szembeállítva. Ettől még lehettek ilyen tesztek...
Azt pedig csökönyösen nem hiszem, hogy egy "tesla-fotó cső / led szabályzó modul" kevesebbet rontana a minőségen mint egy egyszerű potméter.
Ne vedd támadásnak, egyszerűen nekem ez a véleményem. Nem vitaindítónak szánom.
Üdv!
Ezt azért sajnos nehéz elhinni....
Atesz
Üdv!
Nos ha igaz ha nem,több igazságot is fel tudok lelni polymath írásában.
A bürokráciát aláírom,azt sajnos nálunk a mai napig nem tudták levetkőzni.
A műszaki adatok nem mindig azonosak a valósággal,azaz a "hallott" minőséggel,ez is igaz.
Az ilyen gépekért némelyek horror árat kérnek - értetlenül,ez is igaz.
Valamint hogy a toroid trafónak valóban a legkisebb a szórt tere,ez így igaz.
Verokának a helyesírásról: nem láttad a 8 általánost végzett milliárdos üzletembert?Ha nem is iskolázott de biztos van sütnivalója :) Szóval a
helyesírásra én is "háklis" vagyok,de nem mindig az határoz meg egy embert.
Üdv:
panblue
A részigazságoktól még nem lesz igaz egy történet. A bürokráciára hivatkozni pont azért lehet, mert manapság is burjánzik - de akkoriban az ujításokat nagyon sokszor elfogadták, és nem gördítettek akadályt az ujító elé. Ha polymath erősítőjét nem fogadták el, akkor annak valószínűleg más oka lehetett, pl. nem volt eléggé párttag, vagy nem volt lehetőség olyan alkatrészt beszerezni, netán a kész erősítő legyártása gazdaságtalan lett volna...ezernyi oka lehet, ezt sosem fogjuk megtudni.
A műszaki adatok.. ebben nem hiszek. Ami mérve jobb, az hallgatva is. Tehát ha a polymath erősítőnek jobb a kapcsolása, akkor annak jobban is kell szólnia. Márpedig a fölöslegesen elbonyolított dolgok rosszabbul teljesítenek (JLH Class A...mint pozitív példa). Azt minden, az elektronikához valamit konyító ember tudja (mert megtanulta, lsd. lejjebb), hogy a toroidnak van a legkissebb szórt mégneses tere. Ez közismert, nem indok. Igazság, valóban. Ha én építenék erősítőt, nyilván én is toroiddal építeném. Nem mellesleg az igazán drága high-end erősítőkben a táp külön dobozt kap (néha a dobozon belül).
És a végére, a helyesírásról... Ebben nem értünk egyet. A helyesírást már az általános iskola első osztályától sulykolják, enélkül nem mehetsz középiskolába, nemhogy egyetemre. Márpedig erősítőt tervezni nem lehet hasraütés szerűen, azt valahol meg kell tanulni.
Éppígy ha valaki milliárdos üzletember, ahhoz egy szint után (persze csak ha becsületes) nélkülözhetetlen lesz a helyesírás. A partnerek egyszerűen nem fognak vele szóba állni ha nem tud helyesen beszélni, írni. És onnantól milliárdos ember lehet ugyan, de üzlet nincs többé.
Úgyhogy a helyesírás igenis meghatározza az embert.
Természetesen egy-két hiba belefér, elütésekről nem is szólva. De nem ennyi.
Egyébként pedig én lennék a legboldogabb, ha ez az erősítő valóban létezne. Hát még az oklevél...
Én is kissé szkeptikus vagyok, de azt mondom, adjuk meg a lehetőséget polymath-nak, hogy itt részletesen bemutassa a terveit, az ötleteit és azt a bizonyos erősítőjét, amelyet az általa említett márkás készülékekkel együtt teszteltek és esetleg a dombornyomott Hi-Fi Urkunde oklevelet is, hátha elmúlik a szkepticitásunk...
Másrészről pedig: "csak annyit és úgy tudtok, amit belétek hazudtak! és ti eszitek." - Ezt nekünk írtad?? :--)))
Üdv.
Szia Ákos!
Én is hasonló véleményen vagyok mint Veroka ezért nem ismételném, és persze Péter szavaival is tudok kompromisszumot kötni, de ettől még nem hiszem el a mesét. Igen van mi nem drága mégis úgymond talán jobb és stb..de ez megint egy másik világ és elvonatkoztat a tényekről.
Itt egy amatőr végfok felvette a kesztyűt a több milliós gépekkel!
Olyanokkal amik nem viccből vannak ott ahol!!!
Igen, jó lenne egy koherens dokumentáció erről a projektről, mivel a mézesmadzag megvolt, és várjuk a specifikációkat és dokumentációkat mérési eredményeket, tesztet vezetők neve, szellemi tulajdon regisztrációs száma, hasonlított berendezések pontos típusa..stb stb
Az utolsó sora eléggé gőgös és beképzelt tartalom volt és talán kicsit butácska is, hiszen itt is vannak ahogy ő fogalmazott "értő" emberek ;-)
Nem-de?
Atesz
Az utolsó sor elég érdekes....
Atesz
Lenne egy kérdésem, valahogy még a magnósok évkönyvét olvasván sem kapok egyértelmű választ, erre az erősítőre mekkora ellenállású hangfalakat lehet csatlakoztatni? 4-16 Ohm?
Üdv!
Igen,a főcímben szereplő SE-260-re 4-16 ohmig lehet kötögetni.
Persze "többet" mindig szabad,a lényeg mindig a legkisebb-alsó határértéken van,azaz hogy mi a legkisebb impedancia amivel használhatjuk.Én ezért leginkább úgy fogalmaznék bármiylen erősítő esetén hogy "hány ohmtól"...a többi nem értelmetlen,hiszen a legelterjedtebb falak 4 (ez már ritka) - 6 (ez most nagyon menő) - illetve 8 ohmosak.
Persze ha valaki több falat szeretne csatornánként kötni és nem tudja a mikéntjét akkor ott lehet baj :)
panblue
ui: mi lett az időközben megemlített poly-high -end-el? Tudja valaki?
Milyen szép lenne, ha ez így működne. De nem. Az erősítőket egyáltalán nem érdekli a hangfalak ellenállása (nameg a hangsugárzóké sem). A lényeg nem itt van. Könnyen lehet (nagy az esély rá), hogy az SE egy korrekt impedanciamenetű 4 ohmos terhelést sokkal jobban visel, mint egy problémás 16-osat.
A több hangsugárzót egy végfokozatra dolog végtelenül egyszerű. Sorosan csak teljesen azonos hangsugárzók kapcsolhatók, párhuzamosan meg elvileg bármi, ha a minimumimpedanciát elfogadható szinten tartjuk.
... hogy sokan nem tudják mi a párhuzamos és mi a soros kötés.
Nagytudású elektromérnök égetett le olyan erősítőt amire nagy betűkkel rá volt írva hogy 8 ohmtól...erre mit csinált: 2 db 8 ohmosat okosan rákötött (1 centert és egy frontot ráadásul) párhuzamosan az egyik csatornára.
Tetézte a bajt hogy hangszín max,loudness be,hangerő ami kifér a csövön.
Ennyi elég is volt.
Természetesen Ő ért a dolgokhoz és több mint 30 éve ilyenekkel foglalkozik.Hát hogyne.
A gránát vetkőztesse le az ilyet.
Én "természetesen" nem értek ehhez az egészhez :DDD viszont nálam még érdekes módon soha nem ment tönkre egyetlen erősítő sem,egyetlen hangfal sem,sőt még egy magassugárzó sem sínylette meg zenehallgatási tevékenységemet.No comment.
:-) Nagyon szép történet volt.
A történet kiegészítése hogy a párhuzamosan kötött hangfalak egy "hájend-felső kategória-netovábbja" jamo studio 180-as (egyik kedvenc hájend hangfalam :DDD ) míg a másik egy jamo center volt,természetesen szőnyeg alatt lapos kábellel összekötve és a jamo-kat méregdrága tüskékre helyezve,hiszen sokszor nem árt ha a talapzat többet ér mint a "fal".
Így már nemcsak szép történet,tanulságos is.
Mert ebből most megtanuljuk, hogy mi a párhuzamos?
Minek megtanulni?Már tárgyaltuk számtalanszor,páran akkor sem értették.Ami végtelenül egyszerű nekünk- az van akinek nem egyértelmű,vagy fejtörést okoz.Én ált. iskola talán 7.- 8.-ban tanultam meg amikor még nem érdekeltek a hangfalak.De a törvény ugyanaz maradt.
Még azzal egészíteném ki a hozzászólásokat, hogy igen, 4 és 16 ohm köztti hangdobozokat rá lehet kötni (4; 6; 8; 16 ohm és akár több is lehet az impedancia-érték), viszont a hangdoboz teljesíménye sem mindegy. Ha pl. bekötünk Micromaxot (4 ohm, talán 5 W?), a hangszínt kitekerjük és még a hangerőt is és egy jó erős kimenetű CD-játszónk hangos részhez ér, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy a füst nem marad bent a hangdobozokban :--)) és még rosszabb esetben a végfok is elköszön. Tehát jelen esetben a hangdoboz teljesítménye is játszik, mivel nagy teljesítményű erősítőről van szó, úgyhogy ha abszolút biztosra akarunk menni, a hangdoboz teljesíménye legyen legalább 80 W-os, mert az SE 260 védelme kb. 80 W-nál tilt le. Így szinte sosem kell félnünk attól, hogy valami baj történik. Egyébként nagy valószínűséggel a 4 ohmnál is alacsonyabb impedanciát is elviseli az SE 260, csak legfeljebb a relés védelem előbb letilt, mint amikor elérné a műszer a 4 ohmhoz tartozó 80 W-os osztást... (Persze, ha ez a 4 ohmnál is alacsonyabb impedancia valamely frekvencia-tarotmányban nagyon induktív vagy kapacitív, akkor lutri...)
Azért akinek van némi ráérzése annál az 5 wattos hangfal sem fog kimúlni :)
Soha nem értettem az olyan embereket akik össze vissza kötögetnek vagy ész nélkül tekerik fel a hangerőt azzal a felkiáltással hogy "nézd csak mekkorát szól".Egy-két ismerősömnél volt már ebből súlyos hangszóró károsodás :DDD ,azóta megtanulták hogy finomabban bánjanak a cuccaikkal.panblue
:--))
Hogy konkrét pldával is szolgáljak az össze-vissza kötögetésre: van egy ismerősöm, akinek van 3-4 erősítője, egy sztereó tévéje és egy pár hangdoboza. Azt tette, hogy az összes erősítőt és a tévét párhuzamosan rákötötte erre a dobozpárra, abból a megfontolásból, hogy ne legyen több hangdoboz a szobában, ne foglaljanak sok helyet. Még azt is megtette, hogy a tévét együtt hallgatta az egyik erősítőjével és még sokminden szokatlan dolgot is kipróbált: tehát "kvázi-keverőként" működtette a hangdobozokat. Időnként furcsa hangokra lett figyelmes és nagy csattanásokra. A lényeg, hogy a végén két erősítőjét meg kellett javítanom :--))
Nem baj,a lényeg hogy "végtelenül egyszerű"..ami tényleg igaz,hisz minden összeköthető mindennel,minden verzióban csak nem vezet jóra minden esetben :DDD
panblue
...pedig minden készülékre világosan ráírják, hogy:
"A kockázatok, és mellékhatások tekintetében összekötés előtt feltétlenül kérje ki fórumos tanácsadója véleményét!"
Ma került hozzám az ezüst SE 260 és valami megint nem tiszta. Van az a ""hangszóró 1- hangszóró 2 -ki"" billentőskapcsoló. Tudtommal az első állásban az egyik pár hangfalnak, a második állásban a második pár hangfalnak, ki állásban pedig csak a fejhallgatónak kéne szólnia. De ennél viszont egyszerre szól a két pár hangfal és semmit sem csinál az első két állás közt való kapcsolás. A "ki állás működik egyedül, akkor a fejhallgatóm szól csak. Valaki megbuherálta anno?
Kicsit talán megkéstem a válasszal: igen.
Furcsa dolgokat tapasztaltam az Orion hifitorony ellenállásaival kapcsolatban. Olyat már nem egyszer tapasztaltam, hogy kondenzátor elöregszik, ilyenkor átüt vagy eltűnik a kapacitása vagy megváltoztatja az értékét, stb. Félvezetők is pusztulnak néha. De, hogy ellenállások... (Persze, ha nagy terhelésnek van kitéve, ha melegszik, akkor hogyne.) Nekem már mindhárom készülékemben (erősítő, magnó, rádió) előfordult ellenállás-hiba, mégpedig nem olyan ellenállások pusztultak el, amelyek nagy terhelésnek voltak kitéve. Az erősítő egyik csatornája egyszer csak bekapcsolás után mindig elkezdet sutyorogni, mire kiderült, egy 100 kohmos, amelyen csak pár V esett, "bezajosodott". - Elég nehezen jöttem rá, hiába látszott jól a szkópon is a probléma, a hangszín-fokozatban cserélgettem alkatrészeket; már az összes feélvezetőt és elkót ki kellet cserélnem, mire jöttek az ellenállások... A magnó egyik csatornája egyszer csak időnként elkezdett torzítani. Kiderült, a bemeneti hangerőszabályzó előtti fokozat egyik félvezető-párjának a munkapontja elment, ezért már az elejét nem lehetett kivezérelni. Látszólag minden alkatrész jó volt a körben, az értékük is stimmelt. Mire kiderült, az említett fokozatban egy 680 kohmos felhúzóellenállás értéke időnként megváltoztatta az értékét, megnőtt, ekkor ment el a munkapont. Ez az ellenállás, már csak értéke folytán se volt kitéve nagy stressznek és mégis tönkre ment. A tunerben is volt egy kemény ellenállás-problémám a bemeneti FET-körben, amit szintén nem értek, miért kellett megtörténnie. A minitorony magnójában pedig épp az imént szintén egy munkapont csúszott el egy 180 kohmos ellenállás megszakadása miatt. Ezek mind szovjet IZS-ellenállások voltak....
Én is szívtam már- Egy 2x 10Wattos triodás végfokba a fázisforditó katodjába megnyűlt a csoda ellenálás ( Vishay bulk foil 0.01% 2ppm) halkabb lett az okdal. Csövek csereberelése stb . Mert nem gondoltam, hogy a névleges terhelhetőség 1!4ére igénybevett aélkatrész megcsicskul. Pár hónap múlva már rutinból cseréltem. Le is szoktam a nem olcsó Vishayról.