Orion SE 260 - átalakítások

Az alábbiakban a talán legjobb magyar, nagyiparilag gyártott Orion SE 260-as erősítő kisebb és nagyobb módosításairól írok, amelyeket szükségesnek tartottam és nem kerülnek nagy erőfeszítésekbe. Jó néhány készüléken megcsináltam ezeket a módosításokat és mind jól beváltak. Gyorsan hozzáteszem, hogy nem pusztító-jellegű, mindet átvágunk és kicserélünk, kibelezünk jellegű átalakításokról van szó, ugyanis nálam nagyon fontos szempont, hogy egy készüléket, adott esetben a lehető legegyszerűbben vissza lehessen állítani az eredeti állapotnak megfelelően. (Talán felkapják néhányan a fejüket a "legjobb" szó olvasatán, de talán ahhoz nem fér kétség, hogy a mért értékek, a hangminőség és a teljesítmény szerint tényleg a legjobb magyar, nagyiparilag gyártott erősítőről van szó és én a hangját is kedvelem az elvégzett módosítások után. Az eredeti hangminőségét illetően némi hűvösség jellemzi, amelyet a korabeli Hifi Magazin is kifogásolt és amelyen viszont határozottan lehet javítani, illetve egyszer és mindenkorra: meg lehet szüntetni. A módosítások a nullszériás készülékekre nem érvényesek, mert sok tekintetben más a kapcsolásuk. A módosításokat első alkalommal úgy csináltam, hogy két készüléket tartottam, egyet érintetlenül hagytam, a másikat pedig lépésről lépésre módosítgattam, nagyjából ebben a sorrendben, ahogy itt leírom. Mértem is, amit csak tudtam és csináltam egy AB-tesztelőt egy nagy, 4-áramkörös ide-oda kapcsoló felhasználásával, hogy meghallgatáskor ne kelljen semmit se dugdosni. Az alkatrészekre vonatkozóan egyszerűség kedvéért csak a bal csatorna pozícióit adom meg. A módosítások bekezdésenként nagyjábóli fontossági és elkészítési sorrendben az alábbiak. (A módosításokat nem ebben az időrendi sorrendben csináltam, mint ez olvasható is később.)

A kapcsolók és a potik ellenőrzése, szükség esetén megfújkálása kontakt-spray-vel, mert a rossz potméter és a rossz kapcsoló nagyon sokat ronthat a hangminőségen. Sokszor előfordul, hogy a hangerő-poti nagyon aszimmetrikus. Ha nagyon kontakthibásak már a potik és a kontakt-spray sem segít, akkor nincs mese, érdemes kicserélni azokat, feltéve, ha lehet szerezni ugyanilyeneket (a hangerő és a balansz 2x3-as megcsapolású lineáris).

A leggyakoribb hiba, hogy a kimeneti védőrelék nem rendesen kapcsolnak, ezt onnan lehet megtudni, ha pl. fejhallgatóval rendben van mindkét csatorna, de ugyanakkor hangszórókon torzítás vagy kontakthibás a hang: ekkor a reléket szét kell szedni és az érintkezőket egy nagyon finom madárnyelvű reszelővel óvatosan megreszelgetni. (Az érintkezőket szigorúan tilos bármivel bekenni vagy befújni, mert később csak baj lesz belőle!) Ha helyesen jártunk el, remélhetőleg a következő 30 évre is jól működnek majd a relék.

A készülékben található összes elkó kicserélése új elkókra – bármilyen új, a kereskedelmi forgalomban kapható elkók megfelelnek, mert ezek már mind jobbak, mint a korabeli MM-ek. Esetleg a tápegység 6800 uF-osait érdemes 10000 uF-ra cserélni - Ez már jelentős javulást hoz a hangképben, először nem is hittem a fülemnek, a különbség nagyon szembetűnő volt az elkó-cserék után! Minden vonatkozásban nívósabb hangot kaptam, a lendülete, a sávszélek, a részletek, tér stb. vonatkozásában!

A Hifi Magazin annak idején meghallgatta az erősítő jól elkülöníthető egységeit is és érdekes (de nem meglepő) módon az előfokot, azaz a meghajtó fokozatot találta a leggyengébb láncszemnek: 9. szám: Variációk egy Orionra: „III. A meghajtó fokozat. (Bánatosan. Grave funebre, melancolico e molto doloroso.)” c. részlet. Amikor elkészítettem az összes MOD-ot (az alább taglalt végfok- és egyéb MOD-okat is), csak még épp a meghajtó-fokozatot hagytam eredeti állapotában, akkor az a bizonyos jellemző hűvösség és a néha kemény hangkarakter még érezhető volt. Tehát, a gond az előfokban van, mint ahogy a Hifi magazinosok is jól hallották. Nem volt más hátra, az előfokot ki kell helyettesíteni más előfokkal és igen, ez hozta meg az átütő eredményt, kb. olyan nagyságrendben, mint az összes elkó cseréje! A hangminőség lényegesen teltebb, nyugodtabb, egyszóval szebb lett. Ezt a kis FET-es szerkezetet egészen kicsi próbapanelen csináltam meg és a legfontosabb, hogy a hangerőszabályozó után, egészen a közelében kell felépíteni; még árnyékolás sem szükséges, mert ott semmi nincs, ami zavarná (a trafó túloldalt van). Az átvitele pár Hz-től 150 kHz-ig megy és a torzítása is nagyon alacsony, annyira, hogy mérni sem tudom, valamint a négyszögjelek is tökéletesek. Az azonnal feltűnő legnagyobb különbség az, hogy lényegesen zajtalanabb, mint a gyári komplementer DC-csatolt fokozatú előfok! Ez a legnehezebb átalakítás az összes közül, nagyon kell figyelni a rajzokat! A lényeg, hogy értelemszerűen a gyári előfok alkatrészeit ki kell iktatni (BA 117 A tervjelű panel), csak az emitterkövetőt kell meghagyni, de más bázis- és emitter-beállítással és annak is csak a hangszínszabályozó állásban marad szerepe. Az új kis előfok a bemeneti földjét a hangerőszabályzó-földjéről kapja, a kimenetit (és egyben a táp-földet is) a szűrőpanel központi földjétől – ekkor nem lesz semmilyen földhurok. Ez az előfok kicsit magasabb tápfeszről jár, mint 15 V, ezért a 15 V-os zenerrel (D3701) sorba kell kötnünk egy 5,6 V-os, legalább 1 W-os zenert és a soros ellenállás is (R3701) legyen inkább 270/5W. A 15 V-os kimenet továbbra is jó lesz a hangszín-fokozatnak, de az új előfoknak így már a 21,6 V-os kimenet lesz a megfelelő. (Ha már itt tartunk, érdemes kicserélni még az R1125 és R2125-ös 680 ohmos ellenállásokat is 470 ohm értékű, de 5 W-osakra a RIAA-panelen, mert ezek általában meg szoktak égni...) A lényeg, hogy mindenre nagyon kell figyelni, mindennek jelentősége van, mi honnan kap földet és honnan nem, hol és mi van megszüntetve vagy éppenséggel más alkatrész; a rajzokon igyekeztem mindent jól láthatóan feltüntetni, de nem kizárt, hogy ez a része a rajznak esetleg érthetetlen vagy zavarosnak tűnik. (Ez a gyári elrendezés kicsit szerencsétlen, hogy a hangerő-potméter után a készülék másik végében van az előfok, majd onnan visszakerül a jel a szűrőpanelra és onnan ismét szerteágazik a végfokok felé: túl sok az ide-oda kígyózó vezeték... Az 1979-es prototípusban a hangszín-egység és szűrő-panel fordítva voltak, úgy az elrendezés szerencsésebb, zavarvédettebb volt.) Visszatérve még a BA 117 A panelre, mivel viszonylag alaposan meg kell változtatni a belvilágát és ez a legnehezebben áttekinthető módosítás: az új kis előfoktól a balansz-potméterre árnyékolt vezetéken visszük be a jelet és a balansz-potméter föld-ágára az árnyékoló vezeték másik végét is bekötjük. A balansz csúszkájáról kétfelé ágaztatjuk a jelet, az egyik a direkt ág, amelyet árnyékolt vezetéken egy 220 ohmos ellenálláson keresztül (jól be kell szigetelni zsugorcsővel, hogy amikor visszatesszük az árnyékolólemezt, nehogy zárlat legyen) a szűrőpanel E1-es csatlakozójára kötünk, de ennek az árnyékolt vezetéknek csak az E1-es csatlakozás közelében lévő föld-végét kötjük be, tehát a balansz felőli végét nem; a másik a hangszín-ág, itt meghagyjuk az R1201-et és a C1202 csatolót, majd az emitterkövetőig az összes más alkatrészt ki kell szedni, majd innen a legrövidebb úton az emitterkövető bázisára csatlakozunk, de új bázisosztót kell készíteni az emitterkövetőnek: 150 k és 220 k ellenállásokkal, valamint az R1205 (amelyet meghagyunk), innen hidegíteni kell egy 470 uF/35 V-os elkóval, amelynek a negatív lába az R1213 negatív lába, valamint az emitterkövető emitter-ellenállása (R1209) 1 kohmra változik, melynek a negatív lába szintén ugyanide csatlakozik. A panelen ki kell vágni a balansz-potméter test-csatlakozásaira menő panel-földet (hosszanti középső fólia; ugye, mint feljebb írtam, a balansz az előfok árnyékoló vezetékéről kapja a földet). A C1207 csatolót ki kell szedni. A C1205-ös szűrőelkót érdemes nagyobbra cserélni, 1000 uF-ra. Sajnos, a gyári rajzban van néhány hiba, többek közt az egyik, hogy a szűrőpanel-rajzon az E-kapcsoló 1-es pontjához HANGSZÍN BE van írva, ez nem jó, helyesen: HANGSZÍN KI és ezt a ceruzás rajzban, ahol mindent igyekeztem áttekinthetőbben és részletesebben lerajzolni, el is rontottam, úgyhogy helyesen: az E3 helyett E1. További rajzhiba, hogy pl. a hangerőszabályozó megcsapolásain lévő ellenállások a gyári rajzban nincsenek feltüntetve: azokat úgy lehet hagyni, ugyanis alacsonyabb hangerőn nagyobb felbontást tesznek lehetővé, azaz így jobban meg van közelítve a logaritmikus szabályozási karakterisztika.

Most pedig jöjjön a végfok. A végfokozat nyílthurkú karakterisztikáját felvettem olymódon, hogy a bemeneténél csatlakoztam be, a BC 640-esen a C1407, R1411, C1408, kompenzáló alkatrészeket kioperáltam és a C1409 visszacsatoló kapacot is kiszedtem, majd a visszacsatoló 10 kohm-os ellenállás (R1410) bemeneti oldalát lekötöttem egy nagy elkóval és egy kisebb kapaccal a bemeneti földre. Csak néhány tájékoztató adat: 10 Hz: 62 dB, majd emelkedik 84 dB-ig kb. 500 Hz-en és itt is marad kb. 10 kHz-ig, utána meredeken csökken és kb. 1 MHz-en megy át a 0 dB-en. Amikor visszatettem a BC 640-re a kompenzáló alkatrészeket, akkor a görbe nem 10, hanem már 5 kHz-en meredeken kezdett esni, azaz sávszűkítő kompenzálással van dolgunk (amelyet nem szeretünk; leginkább a TIM-torzítás „melegágya”), de igaz, hogy a kompenzálás nélküli nyílthurkú görbétől nem volt nagyon messze. A meghajtókon (BD139 és BD140) lévő 150 pF-okat is kísérletképpen kiszedtem, de az a tapasztalat, hogy azok nem szólnak bele a nyílthurkú erősítési görbébe, csak a gerejedésgátlás a céljuk, tehát azok kellenek továbbra is. A 84 dB-es erősítési szakaszon a szinusz szemmel láthatóan is kicsit csúnya, tehát úgymond: a visszacsatolásra van bízva, hogy azt kijavítsa. Ahogy jobban megnéztem ezt az áramkört, arra gondoltam, hogy a BC639-nek a BC640 kvázi egy nagy értékű "kollektorellenállása".... Ahogy itt-ott, a szakirodalomban olvasgattam, bizonyos irányzatok szerint nem tesz jót a hangképnek a túl nagy nyílthurkú erősítés és az sem, hogyha még a nyílthurkú karakterisztikában is töréspont van (sávszűkítő kompenzálás). Hirtelen arra gondoltam, hogy ez a végfok TIM-es.... De aztán nagyjából megnyugtatott valaki, hogy jó ez így ahogy van, mert ő a kapcsolást szimulálta számítógépes programmal és azt mondta, nem TIM-es. (Csak azért nyugtatott meg úgymond nagyjából, mert ugyan a szakirodalom már a 0,2 %-os TIM-et is zavarónak tartja, úgyhogy nem győződtem meg arról 100 %-ban, hogy a szimulációs mérés a 0,2 %-ot is megbízhatóan kimutatja... TIM-et mérni nagyon körülményes és nehéz, mellesleg nem minden hangzás-beli hibáért az a felelős, csak szeretnek erre hivatkozni.......) Mindenesetre, én ezt a nagy nyílthurkú erősítést csökkenteni szerettem volna és a sávszűkítő tagokat eltüntetni, de természetesen úgy, hogy a visszacsatolás után ez még véletlenül se menjen a stabilitás rovására és erre a legjobb módszernek azt találtam ki, hogy a C1407, R1411, C1408 kompenzáló alkatrészeket kiszedem és a C1408 helyébe beteszek egy 33 kohmos ellenállást - ez egy kompromisszumos, ésszerű érték, ugyanis az egyenszintet nem viszi el és ezzel a 84 dB-es nyílt hurkú erősítés, amely a BC640-esek áramgenerátoros beállítása miatt van (volt), kb. 22 dB-lel csökken és egyenletesebbé válik a frekiátvitel, egészen 6-7 Hz-től kb. 100 kHz-ig benne vagyunk a - 3 dB-ben, tehát a nagy nyílthurkú sávszélesség is egyszeriben megvalósul, valamint a szinusz szemmel láthatóan torzítatlanabb lesz, tehát a lényegesen kisebb torzítású jelet a kevesebb hurokerősítés feltehetően könnyedén kijavítja és a 26 dB-es átmeneti szakasz is lankásabb lesz (visszacsatolt erősítéshez tartozó karakterisztika - a végfok erősítése) és mindezzel összefüggésben: a visszacsatoló kapacok (C1409) cseréje 100 pF helyett 68 pF-ra, amellyel a visszacsatolt karakterisztika felső határfrekvenciája kitolódik egészen kb. 80 kHz-ig és semmilyen gerjedési hajlamot nem mutat, még akkor sem, ha a 4 ohmos műterhelésre egy 3,3 uF-os kapacot aggatok. Ezzel a 68 pF-dal kb. annyira leng be az 1 kHz-es vagy akár a 10 kHz-es négyszög, még a teljes kivezérlés közelében is, mint a másik, érintetlen csatornán és még a négyszögek is magasabb frekiken szebbek lesznek, valamint, azért még egy kicsit féltem a gerjedéstől és ezért a meghajtók bázisellenállásait is (R1415 és R1416) a 27 ohm-ról 47 ohmra cseréltem. - Ez csak amolyan megérzés, lehet, hogy semmi bajt nem okoznának, ha maradnának a 27 ohm-ok (a nullszériásokban semmilyen ellenállás nincs, de azok más egyéb okokból is képesek begerjedni!). Más erősítőkben általában 100 ohm-ok vannak a meghajtókon, de itt a meghajtóknak 2-2 végtranyót kell kihajtaniuk, ami ugyan a bétájukból kitelne. Megmértem 100 ohmmal is és 27-tel is, de semmilyen különbséget nem tapasztaltam, sem az átvitelben, sem egyéb más tulajdonságot illetően, úgyhogy kompromisszumként a 47 ohmnál maradtam. Még egy apróság: a C1410 10 nF kondit kicseréltem 330 nF-ra, így a teljes kivezérlés közelében lévő 10 kHz-es négyszög felfutó élén már nem láttam semmilyen "pontosodást", ami apró mikrogerjedésekre utal...

A végfok nyugalmi áramának beállításainak ellenőrzése, vezérlés nélkül (P1402); a gyári beállítás sokszor nem volt megfelelő, pl. egészen furcsa keresztáram-értékeket lehetett mérni, ezt mindenképp ellenőrizni célszerű, értéke a biztosítékon mérve 100 és 120 mA-re kell esnie, legalábbis én ezt szeretem, és nem szabad elfelejteni lekötni a 15 V, a 21,5 V és a +/- 10 V-os táp-köröket, mert azok kb. 100 mA-rel megnövelik a bal csatorna áramát, ha a biztosítékon mérünk. A nullázó potikkal is állítsuk be a kimeneti egyenszint-minimumot (P1401). A nagyon precízek utána mérhetnek a max. kimeneti fesz és a műszer-beállításnak is....

Miután a másik csatornában is megcsináltam ugyanezeket a módosításokat, jött a meghallgatás. Csak a végfokokat hallgattam meg a bemenetükre becsatlakozva és a különbség annyira nem volt szembetűnő, mint az elkó-cserék után, de azért volt. Mégpedig kicsit semlegesebb és nyugodtabb lett a hangkép, főleg a középmagas-tartományban tapasztaltam a jótékony hatást, de ezt nem azonnal, hanem csak néhány perc múlva és többszöri ráhallgatással tudtam megállapítani. A torzításokat megmértem különböző frekiken és szinteken, nem változtak (illetve, inkább csak úgy mondom, hogy a 0,1 % alatt maradtak, mivel csak így tudok megbízhatóan mérni a műszereim miatt). Tehát: a nagy nyílthurkú sávszélesség és ebből kifolyólag a kisebb hurokerősítés is jót tehetett a hangképnek.

A kimeneten a 2,2 nF-ok (C1501, C1512,) cseréje 10 nF + 4,7 Ωra - elegánsabb megoldás az eredetihez képest. - Ez nem okoz változást a hangképben, de képzeljük csak el, hogy mi lenne, ha ezek közül valamelyik bezárlatosodna....

Gyakori gond, hogy a hálózati kisautomata néha lekapcsol, amikor a készüléket bekapcsoljuk. (Egy C10-es automatát már talán nem...) Egy egyszerű lágy-indító kapcsolást is mellékeltem.

Bizonyos készülékek trafójának megforgatása szükséges a vezetékek meghosszabbításával és alapos összetekerésével, a búgás csökkentése érdekében, ugyanis a trafó kismértékben rászór a hangszínszabályozó fokozatra, hiába burkolták be azt árnyékolólemezzel. Általában az órajárásnak megfelelő irányban, kb. 1/3-dal, de fülelni kell mindkét csatornában, esetleg a hangszínszabályzók bekapcsolásával és maximumra tekerésével is, hogy csökken vagy eltűnik-e a búgás. Vannak olyan készülékek, amelyeknél a trafó elforgatására nincs szükség, azok a trafók jobban sikerültek...

Aki még fekete lemezeket is hallgat, célszerű a RIAA-egységet kikötni és legalább egy HFM1-minőségű elektronikát betenni – összehasoníthatatlanul jobb hangminőséget kaphatunk, mint az eredeti RIAA-korrektorával. Az új RIAA-korrektort a BA 117 M panelhez a legközelebb kell elhelyezni és egy árnyékolólemezzel védeni a zavarok ellen. Az IC 3101 a IC tápfeszültség-csatlakozásait a panelen ki kell vakarni (24-es és 7-es láb), valamint az MG. PU. tuchel 3-as és 5-ös csatlakozásait is ki kell vakarni és helyettük árnyékolt vezetéken az új RIAA-korrektor bemeneteire kell oldalhelyesen bekötni (3-as: bal, 5-ös: jobb), a bemeneti földet ugyaninnen vesszük: a tuchel 2. sz. csatlakozójáról, de természetesen a panelen innen továbbmenő fóliát szintén ki kell vágni, csak a C1301-es kondenzátort kell meghagyni; a tápegységet a BA 119 A jelű panel közelében megrajzoltaknak megfelelően célszerű kialakítani: 2 zenerrel + az előfeszítő ellenállással és másodfokú RC-szűrővel; az új RIAA-korrektor kimenete árnyékolt vezetéken az IC 3102a 1-es és 5-ös pontjaira csatlakozik (természetesen az ide jövő gyári fóliákat ki kell vágni) és a kimenti földet az IC 3102a-hoz legközelebbi földpontra kell bekötni (azaz az árnyékolás másik végét), valamint megkülönböztetünk még tápfeszültség-oldali földet is, ezt a tápfesz-vezetékkel együtt a BA 119 A panelről, a D3701 anódjáról hozzuk be, szorosan a tápfesz pozitívval együtt. Természetesen más egyéb, jó minőségű RIAA-korrektort is bele lehet tenni, legutóbb pl. egy LT1028-akból épített, Hiraga-visszacsatolóláncút tettem bele és nagyon bevált!

Akinek esetleg fontos a fiziológiai hangerőszabályozás, érdemes kicserélni az R1301-et 10 kohmra és a C1301-et 220 nF-ra.

Az átalakítási munkákhoz segítségül a rajzok és a képek:

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Orion_SE_260_MOD_1.jpg

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Orion_SE_260_MOD_2.jpg

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Orion_SE_260_MOD_3.jpg

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Orion_SE_260_MOD_4.jpg

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Orion_SE_260_FET_elofok.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/lagy_indito.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/01_-_Osszkep.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/02_-_FET-es_elofok.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/03_-_HFM1-RIAA.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/04_-_Emitterkoveto_es_hangszin.J...

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/05_-_Lagy-indito_es_forgatott_tr...

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/06_-_Uj_taplalas_az_elofokhoz_es...

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/hangszin_panel_alul.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Hiraga_RIAA_1.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Hiraga_RIAA_2.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Hiraga_RIAA_arnyekolas.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Hiraga_RIAA_tap.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Hiraga_RIAA_tap_2.JPG