Videoton Preludium B-31 - variációk egy hangváltóra


Forrás: 
Saját
Videoton Preludium B-31 - variációk egy hangváltóra

A hetekben sikerült szert tennem egy Videoton Preludium B-31 hangdobozpárra. Az indíttatás leginkább onnan származott, hogy néhányan már megkerestek, akiknek ilyen dobozaik vannak, hogy a korábbi Orion HS 40 és egyéb hangváltó módosításokat olvasván, tudnék-e a Preludiumokhoz is egy receptet. Ezek a dobozok szép és jó állapotúak, a hangszórók kifogástalanok, ugyan a mélyeket már peremezni kellett (mint ahogy már erre az időre minden B-31 mélyét peremezni kell, ha használni is szeretnék) ezért az eladó égre-földre esküdözött, hogy hozzáértő, szakember végezte a peremezést - aminek nagyon örültem - ez volt a legfontosabb kritérium a vásárláskor. Még a 90-es években egyszer nagyon közel voltam egy B-31 vételhez, akkor a Heybrook HB1-essel hallgattam össze és a HB1-et hallottam jobbnak, ugyanúgy, ahogy a Hifi Magazin is, ezért azt választottam. (Sajnos az a HB1 már nincs meg.)

Ahogy lenni szokott, amint megérkeztek, kipróbáltam a Preludium dobozokat, ahogy illik: hangfalállványon, többféle, leginkább klasszikus zenei felvétellel egy Kenwood KA-7020 és DP-5020 CD-játszó társaságában. A kontroll-dobozok a nagyon jól bevált, korábban az Orion HS 40 topicban is részletesen taglalt, hangváltó-módosított Orion HS 40-esek, valamint az Epos ES-14-es dobozok voltak. Első hallásra semmi durva hiba, de aztán pár perc múlva azonnal hallatszódtak a Preludium hibái: a középtartomány kifejezetten rossz, a mély döng, hordó-hangja van és sziszeg, a tér kegyetlenül gyatra, olyan, mintha nem is lenne sztereó. - Azt hittem, a polaritást elkötöttem, azonnal ellenőriztem, de nem. Ezek a dobozok ilyenek. Már kezdtem megbánni, hogy egyáltalán megvettem... Tisztára olyan érzés, mintha úgy hallok, amikor kocsival egy meredek lejtőn megyek és a légnyomás-különbség miatt bedugul a fülem. Igazából nem is értem, hogy a HB1 után (ami szintén nem volt hibátlan hang) hogy tudtak gyárilag ilyen döglött hangot előállítani ezekkel a jó hangszórókkal. Mindehhez még hozzájött egy kontrollálatlan döngés, hordóhang, amit már feljebb is említettem. A Bartók Rádiót is hallgattam ágyban fekve, pl. a bemondót sokszor nem is lehetett érteni, folyton kellett tekergetni a hangerőt, beszédnél feljebb, a zenénél lejjebb. - Nagyon rossz a hangos és a halk hangok aránya, erőtlen - ez is leginkább arra utal, hogy zűrzavaros a középtartomány. A korabeli Hifi Magazin nem véletlenül hallotta jobbnak a HB1-et.

Első körben a döngést szerettem volna megszüntetni, megnéztem, mennyi csillapító anyag van a dobozban. Majdnem semmi - csak a legalján volt egy kevés. Tömtem bele vatelint és vattát vegyesen (mert már nem volt annyi vatelinem) - csak úgy lazán, hogy belül mindenütt kitöltse. - Egy gonddal kevesebb, legalább a döngés megszűnt, de a többi probléma megmaradt. Az eredeti hangváltóját utána rajzoltam, íme:

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Videoton_Preludium_B-31_eredeti_hangvalto_0.JPG

Még évekkel ezelőtt láttam a neten egy kapcsolási rajzot egy módosított hangváltóról, amelyet Shalafi fórumtársunk tett közzé, a képen látható. Gyorsan megcsináltam, ki is próbáltam és ezzel bizony nagyon jó lett! Már hosszú távon hallgathatóvá vált:

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Videoton_Preludium_B-31_Shalafi_...

- A kellemetlen erőtlenség, rossz térhatás, sziszegés azonnal megszűnt, a középtartomány nagyon szépen kitisztult. Szerintem a mély-kör remek, ilyenkor gondolom azt, hogy kár, hogy nem én találtam ki :--)) Persze, még mindig jól észlelhetően messze van a kontroll-hangdobozoktól, de határozottan sokkal jobb lett. Pár nap múlva azonban lett némi hiányérzetem a magas tartomány egy részére vonatkozóan, de érdekes módon nem minden felvételen. Csak azokon a felvételeken érződött egyfajta mattság, színtelenség, ahol olyan hangszerek szerepeltek, amelyeknek a magas-tartományban sok felhangjuk van. A csembalós felvételek kifejezetten fedettek, a francia hangszerből egy rossz olaszt csinál. (A francia csembaló felhang-eloszlása a magasabb hangok felé több, ezért csengőbb, tisztábbnak hat, az olasz keményebb, "dögösebb", nem cseng ki úgy, mint a francia.) A szimfonikus zenén a vonósok teteje nem az igazi, a triangulum nem hallatszik jól, a jazz-en a cinnek alig észlelhetők.

Ahogy nézegettem a Shalafi-féle rajzot, azt döntöttem, hogy nem kell nekem ez a notch-szűrő a magas körben, ezért egy-két kísérlet után mindösszesen egy 2,2 ohmmal helyettesítettem:

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/Videoton_Preludium_B-31_modosito...

- Ezzel egy csapásra megszűnt még ez a fedettségi probléma is, most már a magas tartomány is kitisztult, a térhatás is még jobb lett, egy szóval szuper lett! A hangzási egyensúly, a hangszínezet vetekszik a kb. 4-szer drágább Epos-éval (!), tehát nagyon jó, de még azért a HS 40-es teltségével, simaságával nincs versenyben. A 3,3 uF mellől kiszedtem azt a 68 nf-ot is. - Hogy ennek eredetileg hangolási okai voltak-e vagy csak annyi, hogy a 4,7 uF esetleg nem vinné át azokat a magasakat, amelyeket a 68 nF átvinne, nem tudom, de szerintem nem szükséges. Néha az egyszerűbb megoldás a jobb - legalábbis ez a tapasztalatom, továbbá nem hiszem, hogy az én magas sugárzóimmal lenne bármi baj is. Elhiszem, hogy számolva, mérve jobb a notch-szűrős váltó, de az akusztikai tapasztalat szerint a felső magas-tartományra nem ad kielégítő megoldást. Mint a rajzon látszik, a mélyköri induktivitás értékére vonatkozóan visszatértem az 1 mH értékhez az 1,2 helyett - ennek csak az az oka, hogy ebben az esetben az eredeti hangváltó tekercsét használtam, de lehet 1,2 mH is, igazából nincs jelentősége, a lényeg, hogy a két dobozban egyforma legyen. További előnye ennek az átalakításnak, hogy ezt a módosított hangváltót egy az egyben könnyedén ki lehet alakítani az eredeti hangváltó-panelen. Szerintem ezzel a legutolsó, egyszerűsített változattal a Preludium egy igazi audiofil hangdobozpárrá válik, de ne felejtkezzünk el a megfelelő tömésről sem, amiről feljebb írtam.

Érdekes lenne ezt a hangváltót belepróbálni a Heybrook HB1-be is, talán majd egyszer, ha lesz rá alkalmam... Azt azonban előre is sejteni vélem, hogy a hangszínezet jó lesz; a közép- és a magas tartomány ugyanolyan jó lehet, a mély eloszlásban lehet némi eltérés. Minden esetre érdekes kísérlet lehet, talán a HB1 tulajdonosok erősen magasba húzó problémája is megszűnne? :--))

Végül, de nem utolsó sorban: mind a Shalafi, mind az egyszerűsített magas körös váltóval a hangdoboz impedanciája 8 ohmos lesz, tehát az eredeti váltó némely finnyásabb (pl. csöves) erősítőket kellemetlenül érő 6 ohmossága megszűnik :--))

 

További képek:

 

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/DSCF4888.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/DSCF4889.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/DSCF4890.JPG

http://www.retronom.hu/files/dollerakos/DSCF4891.JPG

:) Pont a csöves erősítőket nem érdekli, hogy hat ohmos, sőt jobban működnek, ha a párhuzamos 22 ohmos ellenállást beépítik.

 

Ez csak egyéni tetszés kérdése, ha te szereted a magashangszóró kiemelését, akkor lehet a párhuzamos RLC tag nélkül is használni. Neked az az audiofil, ami neked tetszik.

 

Egyébként a Notch szűrővel természtesen szélesebb sávban szól a magashangszóró, mint anélkül.

 

A hangszórók gyártási eltérései és az alkatrészek szórása miatt nem lehet minden Preludiumra, vagy HB1-re érvényes hangváltótervet megadni, csak az azdott hangszórókészleten végzett mérésekkel lehet pontosan beállítani.

dollerakos képe

":) Pont a csöves erősítőket nem érdekli, hogy hat ohmos, sőt jobban működnek, ha a párhuzamos 22 ohmos ellenállást beépítik." - Egy kevés damping-faktorú csöves, amelyik a 8 ohmra van kihegyezve, nem biztos, hogy jól szól alacsonyabb impedanciás hangdobozokkal. Értem ugyanezt szintén alacsonyabb damping-faktoros félvezetősre is, de ilyen csövesből több van.

A "kevés" DF azt jelenti, hogy a magasabb impedanciák zavarják, bizonyos esetben veszélyeztetik is az erősítő épségét, mert ezekre többszörös feszültségeket ad le. Az alacsonyabb érték nem olyan veszélyes, pont az áramgenerátoros jelleg miatt.

 

:) Mindig érdekes látni, amikor szubjektív véleményekkel győzködik a hifizők egymást, vagy az érdeklődőket. Persze egyre kevesebben érdeklődnek.

dollerakos képe

Két külön dologról beszélünk. (Illetve te hoztad be ezt a dolgot és alapvetően nem erről van/volt szó :--)) Igaz az, hogyha pl. bizonyos csöves erősítők esetében a túl magas impedancia akár még károsodáshoz is vezethet, pláne, ha lezáratlanul, üresen jár az erősítő - ez ellen szoktak úgy is védekezni, hogy előterhelést építenek be.

 

De jelen esetben nem erről van szó, hanem arról, hogyha bizonyos erősítőket túl alacsony terhelő impedancia éri, akkor különösen a teljesítmény-határuk közelében nagyon leromolhatnak a tulajdonságaik, megnőhet a torzítás, durván melegedhetnek, esetleg károsodhatnak is.

Ugyanarról írok, csak nem látod át. A névlegestől alacsonyabb terhelés, kimenőtrafós csöves erősítőnél nem jár igazi kockázattal, hiszen kisebb terhelőimpedanciával alacsonyabb teljesítmény vehető ki.

 

A 22 Ohmos párhuzamos ellenállással a névleges imedancia 8-ról hat ohmra csökkenhet, ez nem akkora eltérés, hogy bármilyen problémát jelentsen, ezzel szemben a 20-30 ohmos impedanciamaximumok 3-5dB eltérést, lineáris torzítást okoznak, ettől sokkal rosszabbul szól a rendszer, mintha 2 ohmmal csökkentenéd a minimumimpedanciát.

 

A párhuzamos 22 ohmos ellenállás beépítésével "csövesbarátabb" a hangsugárzó, az egyenletesebb impedanciamenet miatt, veszélyes minimumpont nincs, nyugodtan üzemeltethető 8 ohmos terheléshez készített erősítővel.

https://plus.google.com/photos/103301711203021045587/albums/570489961095...

https://plus.google.com/photos/103301711203021045587/albums/570489961095...

 

De mondjuk ez tényleg nem az én dolgom lenne, hogy a fórumozók műszaki tévedéseit javítgassam, csak azért mégis, álljon már meg a menet. :D Ennek egyébként inkább örülni kellene, a következő alkalommal felhasználható az információ, amit most leírtam. :D

dollerakos képe

Ismét ugyanott tartunk, ahol az előbb. Összemostál két dolgot. Azt már ugyan nehogy megmagyarázd, hogy ha az a csöves erősítő, amelyik a 8 ohmra van optimalizálva, mindig és mindenkor jobban fog szólni, "csövesbarátabb" lesz a 6 ohmmal.Közel sem azt írtam, hogy a 6 ohm károsítaná a csöves erősítőt, hanem arra utaltam, hogy rosszabbul szólhat vele. Mértem már nem egy ilyen és ehhez hasonló esetben, amikor az alacsonyabb impedanciás handobozzal többet torzított, jobban szétkente a négyszögjelet és hasonlók...

 

Ugyanakkor ez is igaz lehet, amit írtál, csak nem mindig. Van, amikor így van, van, amikor nem, igaz, az ohmos jellegű egyenleteseb impednciamenet sokszor kedvező is lehet, de nem törvényszerű: "A 22 Ohmos párhuzamos ellenállással a névleges imedancia 8-ról hat ohmra csökkenhet, ez nem akkora eltérés, hogy bármilyen problémát jelentsen, ezzel szemben a 20-30 ohmos impedanciamaximumok 3-5dB eltérést, lineáris torzítást okoznak, ettől sokkal rosszabbul szól a rendszer, mintha 2 ohmmal csökkentenéd a minimumimpedanciát." - Tehát erősítője válogatja.

Nettó hülyeség. :) Ez a hangsugárzó a rajz szerinti 6 ohmmos változatban biztos, hogy jobban szól (egyenletesebben) mindegyik kimenőtrafós csövessel, amelyik nem képes kezelni a szabványostól 1-1,5 ohmmal alacsonyabb minimumimpedanciát, az nem végerősítő. :)

dollerakos képe

- Szerintem meg ez az igazi nettó hülyeség; egyáltalán az a felvetés is, hogy az eredeti váltóval bármelyik erősítővel is jobban szólhat, de ha akarod, tőlem aztán maradhatunk ebben, engem nem zavar :--)))))

Videoton


Videoton
Találat: 4
Videoton RM 4624 A
Ismeretlen évjárat
Videoton bolt
1980-1989
Videoton D204E midimax
Ismeretlen évjárat
Videoton DB 1600
Ismeretlen évjárat
Videoton DSC01552
Ismeretlen évjárat
Preludium