Videoton katalógus 1. rész
Zsolt77, 2011, november 1 - 14:40
Forrás:
Saját
»
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- Thumbnail
Videoton
Találat: 4
1969
1970
Ismeretlen évjárat
1970-1979
1980-1989
1960-1969
Találat: 3
1980-1989
1980-1989
Találat: 3
1970-1979
1955
1980-1989
Találat: 2
1970-1979
.thumbnail.jpg)
Találat: 4
1978
Találat: 4
1970-1979
1970-1979
Találat: 2
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1970-1979
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1980-1989
1984
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1980-1989
1986
1980-1989
1971
1960-1969
.thumbnail.jpg)
1970-1979
1970-1979
1980-1989
Ismeretlen évjárat
1980-1989
1980-1989
1960-1969
1970-1979
1970-1979
1980-1989
katalógus
1998
1980-1989
1987
1990
1983
1980-1989
1992
1978
Találat: 2
Valamilyen általam ismeretlen okból a korabeli műszaki cikkeknél előszeretettel tüntették fel még a mindennapi emberek által is vásárolt készülékeknél is, hogy hány cső, dióda, tranzisztor van benne. Holott a "pórnép" sem azt nem tudta, hogy ezek mire valók, sem azt, hogy a 10 az sok vagy kevés belőlük.
Mindeközben sokkal lényegesebb információk meg elsikkadtak (hány csatorna van bennük, távirányító, miket lehet állítani stb)
ahimotu Bocs,szerintem tudták(a korai korszakban is tudta minden rádió hallgató hogy a rádiójában mennyi cső van stb) csak nem mindenki tudta azt, hogy pontosan hogyan is működik ez a technika.Annak idején(ez a tranyós váltás nagy szám lehetett úgy mint a műholdak alkalmazása a polgári életben,csináltak is számot róla: TELSTÁR) szinte minden horozható Japán, Hong Kong-i rádióra(középhullámú!) rá volt írva a benne lévő tr darabszáma, ha ez a felirat több volt min 5db akkor a többi + tr. nem biztos, hogy alkalmazva volt az áramkörben csak símán benne volt,ugyanis(annó ez volt a marketing fogás!) ezt hallottam egy öreg rádióstól annak idején ! Én meg azt kérdezném meg, ki látott már Sony feliratú tranzisztort?Mert tudomásom szerint ők vették meg a gyártási liszencét,szerintem abból gazdagodtak meg az elején .Aztán hogy ki gyártotta le ténylegesen abban az időben, az már más kérdés lehet : NEC,Toshiba stb Természetesen Germánium tranyókról és a 50-es,60 -as évekről beszélek itt.Szivesen venném,ha nálam szakavatottabbak is írnának erről a témáról,mert ezek a dolgok nagyon régen voltak és biztos van aki erről sokkal többet tud nálam !
Üdv.
Nem azt nem tudták, hogy mennyi van benne, hanem azt, hogy amiből ennyi van, azt eszik-e vagy isszák, meg egyáltalán aggódjon-e vagy örüljön, hogy 5-10-100 van benne.
Azt sugallták ezzel a "pórnépnek", hogyha sok az erősítőelem, akkor jó és korszerű a készülék :-) Voltaképpen ez is egyfajta dezinformáció volt.
ml
ahimotu Üdvözlöm ! Közben megkérdeztem az ismerősömet hogyan is volt annak idején a tranyók használata:annó Magyarországon az orosz P13 és a P14 -es tranyók voltak használatban, hogy miért épp oroszok és nem Japánok azt még nem tudtam tisztázni kellőképp,erre biztosan van megfelelő magyarázat!Tehát a Sony-orosz vonal még itt tisztázandó!Gondolom megfelelő kémkedéssel hozzájuthattak,ha nem így van kérem jelezzék!Első sorban a Magyar OC sorozatú tranyók jönnek itt számításba, a hangfrekis 1045 - ami 100khz-es,valamint a 1072 és 1075, és a nagyobb frekis OC 1044 Ge tranyó .Ezekkel készűltek akkoriban a Ge tranyós rádiók .Mivel az igények is megnövekedtek(meg a wattok is) ezért további felylesztések is történtek->OC 26 mint erősebb végerősítő tranyó pl:BEAG AET 115 , később ebből lehettet az ismert ASZ 1015-1018 sorozat, mint gondolom továbbfejlesztés ,a következő elem már a jól ismet AD 161/162 komplementer pár volt és e kor körűl már megjelenhetet nyugaton a közismert SI-NPN -es 2N 3055 -ös hangfrekis,nagyáramú végtranyó a hozzá tartozó BFY 34 -el és a PHILIPS BC 148C-vel az időrendekben nem vagyok annyira biztos,de akkor ez egy szakdolgozat lenne!Gondolom ismertetőnek elég ennyi is ide.
...című kommenthez egy megjegyzés:
ahimotu …… Közben megkérdeztem az ismerősömet hogyan is volt annak idején a tranyók használata:annó Magyarországon az orosz P13 és a P14 -es tranyók voltak használatban, hogy miért épp oroszok…..
Válasz: Orosz P13 és P14 tranzisztorokat hazai készülékek gyártásához nem használtak.
A kavarodást az okozhatja,hogy léteztek a Tungsram által gyártott P13, P14 és P15 típusok,amelyeket a Lenin körúti AMATŐR BOLT árusított 45-75 Forintos áron,1957-58 táján,kizárólag amatőr célra. Az is igaz,hogy egy-két hazai típusban található ezekből,de csak végfok meghajtó,és végfok kompenzáló funkcióban,az akkor használt 2SA...sorozat mellett.
Ez a P sorozat lett később továbbfejlesztve több változatban és lépcsőben, még végül az igazi első zsebméretű rádió megjelent,amelyben már az összes tr. hazai gyártású volt.
ahimotu Igen ez az említett régi kisrádió megvan nekem:MERITON márkájú,
ha minden igaz akkor ez egy korai vidi gyártmányú volt, Amelyben magyar Tungsram tranyók vannak benne(PL:OC 1045) .Az én igazi kérdésem az volt: hogy ha a tranyó gyártási liszencet a Sony vette meg(ezt olvastam valahol a neten régebben) akkor az oroszoknak honnan volt rá gyártási technológiájuk?
A Toshibának, Mitsubishinek, NEC nek volt azt értem, akkor persze azért nekik is lehetett...Azóta én is megnéztem miket találok az itthoni kisrádiókban?:2SA 101,2SC 930,BF195C,BC148C stb A Sokolokat nem néztem meg eddig .
Számomra régi emlékeket idéző témához szeretnék hozzátenni valamit.
A hazai félvezetők, ezen belül a tranzisztorok fejlesztéséről ide feltettem egy rövid ismertetőt, amit a Tungsram Félvezető Fejlesztés és Gyártás egyik anno vezetője írt meg a Rádiótechnika Évkönyvében.
http://data.hu/get/4381645/TUNGSRAM_felvezetogyartas_.djvu
(ingyenes, lassú letöltésre kell klikkelni)
Laki úrnak igaza van, a P 13-P15 sorral nem készültek gyári készülékek, viszont válogatott P 6, illetve a P 13 A, és B bekerültek a Terta készülékekbe is, továbbá egy sor korabeli ipari, műszer stb. felhasználásra is sor került
(A legelső, felhasználásra kiadott tranzisztorok jelzésrendszere volt a P6-os sorozat, később tértek át a P 13-15-re)
Még egy: anno 50' évek végén már a rádióamatőrök kérték a Tungsramot, a tranzisztorok működő, de a nemzetközi tipus adatoknak nem megfelő példányainak "B" áruként történő értékesítését.
A márkanév védelmére való hívatkozás, és kezdeti elutasítás ellenére kicsit később mégis sor került erre. Részben az MHSz, és Ezermester boltnak átadtak "olcsó" tranzisztorokat, és egy szürkére festett "engedményes sorozatot" (OC sorozatból) a VT-nek. (ezekből készültek a VT Madison, 5 zsebrádiók első példányai, később "leszoktak" róla)
Abban az időben, (hangsúlyozom: anno 50'-es évek vége, 60'-as évek első fele) a fennálló embargós rendelkezések miatt egyáltalán nem lehetett szó semmiféle licensz és technológia vásárlásról.
A szovjet híradásipar is saját fejlesztéssel kezdte a félvezető kutatást, majd a gyártást. A fejlesztési tapasztalatokat megosztotta a hazai félvezető kutatók bázisokkal is, és ezért vált lehetővé a gyorsabb fejlesztés, később gyártás, amely kezdeti P sorozattal indult nálunk.
Ezek ötvözött tranzisztorok voltak már, a tűs tranzisztorok elmaradtak....
A hazai ipari igények azonban egyre jobban az " európai" félvezető tipuscsaládokat igényelték, és időben felismerve az igényeket, a Tungsram fejlesztői "megcélozták" ezeket.
Kiegészítés képen az ajánlott ismertetőhöz egy több, mint érdekesség:
Kevesen tudják, hogy az 1975-ös Elektrónikai Kormányprogram kölcsönkre épített beruházásai közül az egykori MEV félvezető fejlesztésének "legkényesebb" egysége egy 80' as évek hözepén történt tűzeset okán porig leégett.
Mivel anno hívatalos tájékoztatás az okokat nem hozta nyílvánosságra, sok féle találgatás kapott szárnyra. (Itt a netten is kiguglizható néhány!)
Én a Tungsram félvezetők gyártási témájától akkor már elkerültem, egy maradó. régi kollégám véleményét tudom csak elfogadni az okok megjelöléseként: jó magyar szokás szerint "spóroltak" az automata túzoltó rendszer "fenntartásában", azaz a lehetőségeket nem biztosították a teljes körű üzemeltethetőséghez.
Mivel nagyon sok érintettnek ehhez köze volt, és elmismásolták az esetet...
Üdv: furnan
ahimotuKöszönöm a hozzáértő-részletes választ!Egyébként én is fel akartam ezt a MEV témát hozni,de eddig nem erőltettem. Én annyit tudok erről,hogy aznap még nem volt beüzemelve a már beszerelt "éppen átadás alatt álló" tűzjelző rendszer!Ami persze nem véletlen,hogy akkor mi volt a leégés oka, erre biztos születtek korabeli elgondolások/magyarázatok.Nekem volt régebben NBH-s ismerősöm,és persze nekik is volt erre ötletük:Egy eggyüttes neve az MTV-s Angyalbőrben/Kisváros Tv produkcióból...Nemrég nézegettem az OC 1044 adatait kemény 100Khz-es! ezzel nem hiszem hogy
megváltották a világot a gyárak!Persze hangfrekire az más...A korai-régebbi 70-es ezermesterekben is mintha Pxx tranyókat használtak volna erre-arra a feladatra.Úgy tudom a Ge tranyók elég megbízhatatlanok voltak:a hőingadozásra kényesek ,bár az NDK-ban mintha a felhasználási idejük kitolódott volna pl:AD 161/162 pár GD tipusú további élete különböző kommersz lakossági hangfrekis végfokokban stbBár a továbbra is kérdezem ki látott korai SONY feliratú tranyót?Épp most kaptam egy nagyon régi Panasonic monó rádiót is(csak AM sávút) tartalmazó hordozható magnót,de abban sem ez van :hanem Matsushita tipusúak.Visszatérve a korai rádiókhoz elöször le kellett váltani az üzemelő othoni csöves rádiókat( a kommonizmusba kizárólag néprádiókat értettek ez alatt mivel a háború után elkobozták az érzékeny szuper vevőket !)késöbb kiment a nép a térre, Balatonra stb kiszélesedett a rádiók felhasználási helye is megjelent a táskarádió kisrádió is közben ->A propaganda továbbra is szerepet játszott ebben! Csak a fiatal célközönséggel nem tudtak mit kezdeni, gyerekkoromban ezeket úgy hívták huligánok,de nemrég kiderült, hogy ezek eredetileg Angol fiatalok voltak...Beat zene,Luxemburg-i rádió, Szabad Európa rádió,Amerika hangja stb tehát a rádió első sorban propaganda eszköz volt abban az időkben viszont az érzékeny sok sávú rádióval kiszélesedett a világ !pl:A Japánban kapható világvevővel szinte minden frekin lehetett venni sokféle módba:AM/FM/és másféle modulációs módokban is .De Európába már mást hoztak be ugyan ezekből :nehogy mán a jónép az oroszokat meg a rendörséget is venni-hallgati tudja .
Üdvözlet!
Erről a MEV-leégésről elég sokat hallottam és olvastam itt-ott és az ottani dolgozóktól is... A leggyakoribb okok szerint a MEV-et egyszerűen leégették külföldi megrendelésre, mert memóriát akartak gyártani, mégpedig nagyon olcsón és abszolút modern, saját fejlesztés alapján, tehát nem holmi licenc és kopálás szerint.... Jó lenne esetleg előkapni azokat, akik ebben részt vettek, amíg még nem késő (mármint a leégetésben), de....... ebben az országban???? .....
ahimotu Teljesen igazad van, ez minimum hazaárulás volt akkor!Persze,ha ebben Magyar ember is részt vett !Elképzelhető,hogy erről nem tudott itthon senki sem.Képzeld,ha ezt kinn az USA-ban a sziliciumvölgyben csinálta volna meg egy "brigád"!!!!Mivel ez a tevékenység célzott volt,termékspecifikus ahogy motanság mondanák,meg nagyon is költséghatékony is lett ez a bizonyos tevékenység !Magyarul nagyon gyanús,hogy nem vizsgálták ki eléggé ezt.Nem folytatom,mert sztem. eléggé lerágott csont ez már!A Tungsaram direkt nem volt bene a katonai fejletsztésekben,mert azt a TESLA-nak adták oda(RADAR stb gyártása,ezt ott hallottam v.kitől!!),ahogy a magyar autógyártás sem volt, mint ahogy motor sem(egy darabig a Csepel motorkerékpárok gyártása csepelen ami meg Yamaha volt,pedig akartak csinálni ott a Japánok ,de akkor ott párttitkár ezt eldöntötte, ezt is hallottam egy valamikor ott dolgozó illetőtől!) pedig volt egykor mindkettőnk!Túlspirázni nem lehetett itt a spéci termékek gyártását(Autó/motor/memória stb) ,le volt osztva a lap a KGST- n belül és kész!
Nahát, hogy még a Jó Öreg "robbanós" Color Star is benne van! :)
Nyolcadikban kaptam egyet ajándékba az unokatesóméktól, az "ezüstfeliratos" OIRT/CCIR hangnormás változatot. Annyi hibája volt "csak", hogy a piros szín nem működött benne (nem az elektronágyú égett ki, mert gyengén azért volt piros is, ha a kék és zöld telítettséget full miuszra vettem). Az alsóépületben lévő kis "fiúszobámban" volt, a Hupikék Törpikék példáult egészen jól nézhető volt rajta piros szín nélkül. :D Mindez 1988 tavaszán/nyarán történt. Aztán pukkant egyet, legégett a sorkimenője és vége lett szegénynek, de legalább nem robbant fel...
Vales
A ts4301 sp modulos tévében tényleg szovjet deltaképcső (61lk3c) volt? Erről a típusról sehol semmi nincs, még egy rajz sem, viszont a képen tisztán látszik a ruszki eltárítőtekercs és konvergenciaszerelvény és a 61 cm képátló is erre utal. Tényleg megcsinálták ezt, hogy a color starokból kimaradt képcsöveket bepakolták ebbe a tévébe? Na és akkor mi van az "első modulós színes tv"- vel a ts3301 rl, ami elvileg 1980 ban jelent meg? Akkor mégsem az volt az eslő, hanem a ts4301?